A negyvenezer elhurcoltra emlékeztek

2015. február 3., 18:42 , 734. szám

„Málenykij robot” kiállítás a budai várban

A kárpátaljai magyar férfiak 1944-es deportálásának 70. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás 2015. január 29-én Budapesten a budai várban lévő Magyarság Házában. A kiállítást decemberben már Brüsszelben, az Európai Parlamentben is bemutatták.
A február 26-ig látható kiállítás megnyitóünnepségén dr. Wetzel Tamás nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar kormány több emléknapot is szentelt a kommunizmus áldozatainak, 2015-öt pedig a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének nyilvánította.
„Nekünk ez a téma nagyon fontos. Szeretnénk, hogy széles körben tudatosuljon e talpalatnyi föld hányattatott sorsa” – mondta a budapesti megnyitón Bocskor Andrea, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Intézetének korábbi vezetője, az Európai Parlament első kárpátaljai képviselője, aki arra is emlékeztette hallgatóságát, hogy máig nem rehabilitálták a kárpátaljai magyar és német áldozatokat.
„Ez a kiállítás nemcsak az 1944-es „málenykij robotról”, hanem az Ung, Ugocsa, Bereg és Máramaros csonka megyéinek huszadik századi történelméről szól” – mondta Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke. Mindenkit emlékeztetett a vicces anekdota – hogy a kárpátaljai magyarok az elmúlt száz évben több országváltást is megéltek, noha ki sem mozdultak falujukból – mögött meghúzódó szomorú valóságra: a határok változása miatt a lakosság újra és újra elveszítette megtakarításait, idegen nyelvi közegbe került, s másodrendű állampolgár lett.
Molnár D. Erzsébet főiskolai tanár a hetven évvel ezelőtti eseményekkel kapcsolatos tényeket ismertette.
Akárcsak a brüsszeli megnyitón, a budai várban is jelen volt a lágert megjárt, kilencvenedik születésnapját nemrég ünneplő Gulácsy Lajos nyugalmazott református püspök. A kiállításmegnyitón többek között arról beszélt hallgatóságának, hogy azért vállalkozott erre a budapesti útra, hogy elmondja: velünk az Isten, és hogy bátorítson mindenkit, ne féljünk a holnaptól, tegyünk meg mindent a magunk helyén az Isten országáért.

Badó Zsolt