150 fogságba esett ukrán katona térhetett haza

2015. január 2., 10:52 , 729. szám

Folytatódtak, majd ismét elakadtak a minszki tárgyalások

December 24-én újrakezdődtek, ám mindössze két nappal később, pénteken ismét megszakadtak az ukrán válság rendezését célzó minszki béketárgyalások.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), Ukrajna, Oroszország és az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok képviselőiből álló kontaktcsoport négy hónapi szünet után múlt szerdán ült össze újból Minszkben, és elvi megállapodást kötöttek az ukrán kormányerők és az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok közötti korlátozott, de jelentős fogolycseréről.
A tárgyalásoknak pénteken kellett volna folytatódniuk, de a folytatás elmaradt. A szakadárok egyik képviselője, Gyenyisz Pusilin az Interfax hírügynökségnek azt mondta, hogy az EBESZ-szel együtt előkészítették ugyan a tárgyalások újabb körét, Kijev azonban nem reagált. Újabb időpontot nem tűztek ki – erősítette meg az erről szóló információkat Mihail Zurabov kijevi orosz nagykövet. Ezzel kapcsolatban a fehérorosz külügyi tárca szóvivője kijelentette: „Csak a kontaktcsoport tagjain múlik.”
A Vedomosztyi című orosz napilap múlt csütörtökön a minszki tárgyalások új fordulója kapcsán azt írta, patthelyzet alakult ki a délkelet-ukrajnai szembenállás megoldása körül, mert a konfliktus egyik szereplője sem tudta eddig az általa kitűzött célt elérni. Az amerikai The Wall Street Journal és a brit Financial Times közös kiadványa rámutatott, hogy Ukrajnának nem sikerült levernie a „felkelők ellenállását” és helyreállítania az ország területi egységét; Oroszország nem tudta elérni, hogy kérdésessé tegye az összes délkelet-ukrajnai megye Ukrajnához tartozását; „a lázadó köztársaságok” pedig nem tudtak létrehozni a helyi lakosság számára vonzó „mintaállamot”.
A lap szerint aligha sikerül a közeljövőben tartós békét teremteni Délkelet-Ukrajnában. Volodimir Feszenko ukrán politológus a Vedomosztyiban rámutatott: sem Kijev, sem a két szakadár „népköztársaság” nem áll készen arra, hogy meghatározza ezeknek a területeknek a státusát. A szakértő szerint az a legvalószínűbb Délkelet-Ukrajnában, hogy folytatják a tűzszünetet, visszavonják a nehézfegyverzetet, s végül befagyasztják a konfliktust. Úgy vélte, hogy ebben az esetben a gazdasági ésszerűség rákényszeríti az egymással szembenállókat, hogy megállapodjanak, mivel a fegyveres összecsapások vonalában lévő Donyeck és Luhanszk térsége a Kijev által ellenőrzött területekről, míg Mariupol a szakadárok által elfoglalt országrészből kapja az áramot. Feszenko szerint a felek fokozatosan eljutnak majd a politikai kérdésekről folyó tárgyalásokig.
A tárgyalásoknak annyi eredménye mindenképpen volt, hogy pénteken megkezdődhetett a fogolycsere a szerdai egyezség értelmében. A kétnapos akció során 150 fogságba esett ukrán katonát cseréltek ki 225 szeparatistára.
Petro Porosenko ukrán elnök mindenkit hősként üdvözölt, mikor egy hadifoglyokkal teli repülő megérkezett a kijevi repülőtérre.
„Nemcsak mint államfő, hanem mint egyszerű állampolgár elmondhatom önöknek, örülök, hogy bekövetkezett az, amit ígértem önöknek, hogy az új esztendő beköszöntét családjaik, katonatársaik között tölthetik majd” – fogalmazott az ukrán államfő.
Közben egyre nehezebbé válik az élet a március óta Oroszországhoz tartozó Krím félszigeten. Az ott élők döbbenten szembesültek azzal, hogy a bankautomatákból nem tudnak pénzt felvenni. Az amerikai vállalatok az Oroszország és a Krím elleni szankciók részeként tiltották le a Visa és a Mastercard kártyák használatát. Leállt az Ukrajnából a Krímre irányuló vasúti személy- és teherszállítás, illetve a buszok sem járnak. Kijev szerint biztonsági okokból kényszerültek felfüggeszteni a közlekedést. Ezrek rekedtek pályaudvarokon, akik az ünnepek alatt utaztak volna.
A térségben akadozik az áramszolgáltatás is. Az ukrán szolgáltató szerint azért kénytelen korlátozni a félszigeten a villanyhasználatot, mert a térségben túllépték az áramfogyasztásra vonatkozó keretet.

(MTI/hirado.hu/unian/Kárpátalja)