Életbe lépett az új felsőoktatási törvény

2014. augusztus 14., 07:33 , 709. szám

„Forradalmi hangulatban fogadták el az új felsőoktatási törvényt a Legfelsőbb Tanácsban, mintha az országban jelenleg ez lenne a legnagyobb probléma, de a kormányzat és a törvényhozók motivációjának feltárása legyen a politológusok és a történészek feladata. Nekünk, akiknek az életét ez a törvény szabályozza, fontosabb, hogy megpróbáljuk értelmezni és értékelni a tartalmát” – fogalmazott lapunknak nyilatkozva dr. Orosz Ildikó. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnökét azután kértük fel az értékelésre, hogy a jogszabály múlt héten életbe lépett.

– Az olvasó nyilván azt várja, hogy ne kerteljünk, hanem félreérthetetlenül mondjuk ki: kedvez-e ez a törvény az ukrajnai nemzeti kisebbségeknek vagy sem. Önnek mi erről a véleménye?

– Első olvasásra is feltűnő, hogy egy igen tág kerettörvényről van szó, amelynek valódi jelentőségét, értékét a részleteket értelmező és a végrehajtást szabályozó minisztériumi, illetve kormányrendeletek fogják majd meghatározni. Ennél fogva túl sok egyértelmű állítást, véleményt nem is lehet pillanatnyilag megfogalmazni a dokumentummal kapcsolatban. Legfeljebb annyit állapíthatunk meg, hogy ez a jogszabály elfogadásának körülményei ellenére alaposabb előkészületek nyomán született meg, mint az elődei. A törvény szövegéből számos olyan gondolat és elképzelés köszön vissza, amelyeket korábban a KMPSZ és a Rákóczi-főiskola szakértői fogalmaztak meg a törvénytervezet vitája során írásban, illetve a felsőoktatási fórumokon. Lehetőségünk volt személyesen is elmondani észrevételeinket a parlamenti oktatási bizottság elnökének, amikor ellátogatott főiskolánkra.

Figyelemreméltó, hogy a törvény olyan új fogalmakat is bevezet, amelyeket az eddigi szovjet típusú jogszabályok nem tartalmaztak, illetve számos területen az európai normákat alkalmazza. Érdekes, hogy néhány olyan elemet is felfedezhetünk benne, amelyek bevezetéséért néhány évvel ezelőtt az akkori oktatási hatóságok még szigorúan megrótták főiskolánkat, sőt bizonyos képzések, esetleg az egész intézmény bezárását helyezték kilátásba, ha nem tágítunk.

– Vegyünk sorra néhányat a felsőoktatás és azon belül a kárpátaljai magyar oktatás számára fontos újdonságok közül! Például fontos változás diákok és tanárok számára egyaránt, hogy változott a kreditszámítás rendszere. Mit jelent ez a gyakorlatban?

– Eddig az ukrán rendszer az európai normáktól eltérően a felsőoktatási tanéveket 17-18 hetes félévekre bontotta, ennek megfelelően egy kredit „értékét” 36 órában állapították meg, ami némileg leegyszerűsítve a dolgot azt jelentette, hogy egy heti két órában oktatott tantárgy látogatásával szerezhettek a diákok egy kreditet. Eközben az európai tudástranszfer egységének számító kredit tőlünk nyugatra egységesen 30 tanórás. A Rákóczi-főiskola korábban európai mintára 30 órás kreditekből álló rendszert alkalmazott, de a hatóságok szankciókkal fenyegetve kényszerítettek bennünket a 36 órás ukrajnai normatívára való átállásra. Mondhatnánk, hogy a beregszászi főiskola annak idején megelőzte korát, hiszen az új felsőoktatási törvény most mégiscsak bevezette európai mintára a 30 órás kreditet.

– Milyen következményekkel jár majd ez az újítás?

– Valószínűleg kevesebb óra jut előadásokra a jövőben, viszont nagyobb szerepet kap a diákok önálló felkészülése és a számonkérés. Európában is azt láthatjuk, hogy az itteninél rövidebb szorgalmi időszakot hosszabb vizsgaidőszak követi.

– Milyen hatással lehet az új szabályozás a kárpátaljai magyar felsőoktatásra?

– A felsőoktatási törvény – ugyancsak európai mintára – egyértelműen kimondja, hogy annak rendelkezéseit felülírhatják az Ukrajna által kötött nemzetközi oktatási és egyéb szerződések. Ez a kárpátaljai magyarok előtt is megnyithat bizonyos lehetőségeket. Érdemes felülvizsgálni, hogy vajon a Magyarország és Ukrajna között az elmúlt években létrejött megállapodások kisebbségeket érintő rendelkezései miként érintik a felsőoktatást, például ami az egymás országaiban megszerzett diplomák és oklevelek kölcsönös elismerését vagy az oktatási rendszerek átjárhatóságát illeti.

– Mi a helyzet a magyar diákok diplomaszerzési lehetőségeivel?

– A törvény minden állampolgár számára egyenlő hozzáférést garantál a felsőoktatáshoz, tiltja a diszkriminációt egyebek mellett bőrszín, szociális helyzet, nemzetiség, nyelv és származás alapján. Várjuk tehát, hogy ezt az elvet a nemzetiségi kisebbségek vonatkozásában is érvényesítsék, például kíváncsiak leszünk, miként biztosítanak egyforma esélyeket a kárpátaljai magyar iskolák végzőseinek a felvételi pontszámításnál.

Külön foglalkozik a törvény azokkal, akik hontalanként vagy menekültként élnek Ukrajnában. Ezzel összefüggésben a jogszabály kimondja, hogy a sem hontalanoknak, sem menekülteknek nem minősülő külföldiek saját költségükön, vagy jogi személyek pénzén tanulhatnak Ukrajnában, ami eredendően az akadémiai mobilitást hivatott biztosítani, de ugyancsak lehetővé teheti, hogy magyarországi diákok érkezzenek tanulni Kárpátaljára. Egy ilyen lehetőség viszont nagyban megkönnyítené a tágabb régióban működő magyar felsőoktatási intézmények közötti diákcserét, a kárpátaljai felsőoktatási intézmények beilleszkedését egy egységes Kárpát-medencei magyar oktatási intézményrendszerbe.

A felsőoktatási törvény kimondja, hogy a külföldi diákoknak az ukrán nyelvet is oktatni kell az itteni egyetemeken és főiskolákon, minden egyéb szempontból azonban bizonyára egy külön miniszteri rendelet szabályozza majd részletesebben a beiskolázásukat és oktatásukat. Valójában ettől a rendelettől függ majd, hogy mennyit is ér ebből a szempontból az új jogszabály.

– A törvény elfogadása során az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy miként rendelkezik majd a jogszabály a felsőoktatás nyelvéről. Miként döntöttek végül a honatyák?

– Ebben a vonatkozásban hatványozottan érvényesül a jogszabály kerettörvény jellege. Az idevágó cikkely első mondata kimondja, hogy a felsőoktatás nyelve az ukrán. A továbbiakban azonban négy felmentési lehetőséget is megfogalmaz a dokumentum ezen általános szabály alól. Ezek közül az utolsó, s egyben a legerősebb úgy fogalmaz, hogy az Ukrajnában bejegyzett magánalapítású felsőoktatási intézményekben az alapítók határozzák meg az oktatás nyelvét. Amennyiben külföldi felsőoktatási intézmény ukrajnai kihelyezett tagozatáról van szó, a külföldi egyetem vagy főiskola határoz az oktatás nyelvéről. Emellett, Ukrajnán belül, az állami felsőoktatási intézmények tudományos tanácsai dönthetnek arról, hogy a kisebbségek nyelvi kompetenciájának elsajátítása, fejlesztése érdekében, az adott képzés specifikumaiból adódóan hány tantárgyat és milyen óraszámban oktatnak egy bizonyos kisebbség vagy valamely más ország nyelvén. Magyarán, jelentős mértékben a felsőoktatási intézményekre bízza a törvényalkotó a döntés lehetőségét e tekintetben. Ez az Ungvári Nemzeti Egyetem vagy a munkácsi tanítóképző esetében például, ahol magyar nyelven is oktatnak, azt jelenti, hogy ezentúl a tudományos tanácsaiktól, vezetőiktől, a vezetők empátiájától is függ majd, hogy egy adott szakon az oktatás mekkora hányada folyik magyarul. Ez a lehetőség persze egyben azt is jelenti, hogy az említett tanintézményeknél ezentúl nem lehet majd Kijevre mutogatni, ha szóba kerülnek a magyar oktatás korlátai, hiszen ezekről a kérdésekről a jövőben az intézményen belül dönthetnek.

Ennek a helyzetnek egyszerre van jó és rossz oldala is. Egyrészt nagy lehetőségek rejlenek abban, ha a magyar kisebbséget, annak oktatását érintő kérdésekben nem a távoli Kijevben hoznak meg bizonyos döntéseket. Másrészt, mindig fennáll a lehetősége, hogy a többség leszavazza a kisebbségi kezdeményezéseket, s az ilyen esetekre a jogszabály nem állapít meg jogorvoslati lehetőséget. Ezért is fogalmaztam úgy e jogszabály kapcsán, hogy az ördög a részletekben, egészen pontosan a végrehajtási rendelkezésekben rejlik.

Azt is látni kell, hogy a törvény bevezetése kapcsán számos jelenleg hatályos egyéb törvényt és rendelkezést kell majd módosítani, ami lehetőséget teremt a számunkra ahhoz, hogy ismét napirendre tűzzünk jó néhány bennünket érintő problémás kérdést az oktatással összefüggésben, s megpróbáljunk azokban előrelépést elérni.

hk