Megtalálták Huszt városának egykori címerét

Szenzációként közölte az ukrán sajtó, hogy Huszt központjában megtalálták a város egykori címerét. Marina Aldon, az egyik helyi lap munkatársa szerint: „Egyesek úgy vélik, hogy a felfedezés történelmi érték és a VIII. században készült, mások azzal érvelnek, hogy a ritkaság körülbelül 500 éves és igazi művészi remekmű. Legendák kaptak szárnyra a címer lelőhelyéről, s még arról is, hogy hol van jelenleg.” Az újságírónő megkérdezte Huszt város polgármester-helyettesét, Jurij Fetykát, aki a következőkről számolt be: „Egy szökőkút árkának ásásakor érdekes dologra bukkantak az önkörmányzat építőmunkásai – városunk régi, betonból készült címerére. A lelet egy egykori zászlófelvonó rúd alapköve – mondja a polgármester-helyettes. Úgy véljük, hogy a címer városunk központját díszítette az 1939-es évben, tehát tanúja volt a kárpát-ukrajnai történelmi eseményeknek. Körülbelül ugyanilyen zászlórúd-tartókat láthatunk a korabeli fényképeken. Bizonyíték lehet erre továbbá a magyar nyelvű felirat a címeren. Jelenleg a lelet a városi tanács épületében van, de nemsokára fel fogjuk használni a központ felújításához, hogy minden érdeklődő láthassa és lefényképezhesse.

Még egy tény szóé amelett, hogy ez a zászlórúd-alapkő nem VIII. századbeli, s még csak nem is 500 éves, mégpedig az, hogy a címeren a várhegyen kívül az erőd romjait is látjhatjuk, mint a szabadságszerető és legyőzhetetlen település szimbólumát. Tény, hogy egy villám belecsapott a vár egyik lőportornyába 1766 júliusában, megsemmisítve a hatalmas kőépület egy részét. A vár délkeleti tornyát egy 1798-as vihar pusztította el. Ezek után az erődítményt soha többé nem építették újjá. Tehát 216 évnél a lelet nem lehet idősebb! 1919-ben Huszt városa és a közeli települések Csehszlovákia uralma alatt voltak, de 1939-ben a Tisza menti várost újból Magyarországhoz csatolták. Valószínű, hogy a betonból készült címer ebben az időben készült.

Természetesen a lelet pontos korát szakértők fogják vizsgálni, de ennek a címernek mindenképp nagy jelentősége van a husztiak számára. A címer, mint tanúja a jelentős kárpátaljai történelmi eseményeknek, emlékeztetni fogja a huszti lakosokat egykori honfitársaik hőstetteire.”

Megkérdeztük Józan Lajos huszti református lelkészt, ismert helytörténészt, aki maga is megvizsgálta a tömböt és kérdésünkre elmondta: „Megítélésem szerint a megtalált betontömbön látható címert a csehszlovák időkben használták Huszton. Az I. világháború előtti évtizedekben is volt hasonló, a vár három fokát ábrázoló városcímer, de nem ebben a formában. Ezt a formát viszont csak csehek alatt használták. A későbbi hatalmak is hasonló városcímereket használtak, de ők is változtattak a formán.

1943-ban az első világháború áldozatainak állítottak emlékművet Huszton, arról nekem van fényképem, viszont láthatóan egy része sem hasonlít ehhez a tömbhöz. 1939-ben országzászlót állítottak, körülbelül ott, ahol ezt a követ megtalálták a munkások.

Szerintem ezt a kb. egy méter átmérőjű betontömböt Trianon után, 1920 körül állíthatták, valószínűleg az akkori új hatalom lobogójának tartóköve lehetett.

Nem biztos, hogy a tömbön látható bevésés magyar szöveg, római és arab számokból és latin betűkből áll, amelyek akár cseh nyelvű rövidítések is lehetnek és a dátumra, augusztus 2-ára is utalhatnak, de nincs rajta év.

De egyértelműen egy zászlórúd tartója volt ez a hatalmas, betonból öntött tömb. Eredetileg mind a négy oldalán volt címer, de csak egy oldalon maradt meg épen. Egy dicsőségkoszorú van a tetején, amely körül van a latin betűs bevésés. Ennél konkrétabbat erről a betontömbről egyelőre nem tudok.”

vv/bzs