2014. augusztus 10.

2014. augusztus 7., 07:00 , 708. szám

Krisztusban szeretett testvéreim! Évközi 19. vasárnapot ünnepli ma anyaszentegyházunk. A mai vasárnapon Máté evangéliumából halljuk szentírási részletünket. Jézus apostolainak szeme láttára a vízen jár. Az evangélium leírása szerint a kenyérszaporítás csodája után történik a ma hallott esemény. Jézus apostolait a csónakba parancsolja, és átküldi maga előtt a tó túlsó partjára. Ő pedig fölmegy a hegyre és egyedül imádkozik. Együtt van az Atyával. Miközben imádkozik, az apostolok erős ellenszéllel küzdenek. A kis bárkát csak úgy dobálják a hatalmas hullámok. Egyszer azonban, az éjszaka közepén maga Jézus közeledik feléjük a víz felszínén járva. Amikor pedig beszáll a bárkájukba, a hatalmas szél azonnal elcsendesedik.

Kedves testvéreim! Sokszor van ez így a mi személyes életünkben is. Gyakran a bajok és a problémák közepette úgy érezzük, hogy egyedül küzdünk az élet nehézségeivel szemben. A mindennapi gondok már majdnem elmerítik életünk kis csónakját. Ilyenkor előfordul, hogy kétségbe esünk, és mi is csak kapkodunk, és kiabálunk, mint a tanítványok a háborgó vízen. Ne felejtsük el, hogy Jézus látja küzdelmeinket. Amint látta az apostolok küzdelmét is a hegyről, amelyiken imádkozott. Sőt lehet, hogy azon a hegyen épp értük imádkozott, hogy erejüket ne veszítsék, hogy álljanak helyt a küzdelemben a végsőkig. Amikor pedig szükség volt arra, mellettük volt és segített nekik. Amikor beszáll a bárkába, szelíden csak azt kérdezi: „Te kicsinyhitű, miért kételkedtél?” Amikor az én életemnek is szüksége van az Úr segítségére, Ő ott van, és segít. Imádkozzunk azért a kegyelemért a Szentlélek Úristenhez, hogy erősítse hitünket. A nehézségek közepette se veszítsük el reményünket Krisztus iránt. Ha ebben kitartunk, akkor mi is meggyőződünk arról, hogy Jézus mellettünk van, Jézus a szívünkben van. Ámen

Molnár János Beregszászi plébános