Bemutatjuk a Cuháré táncegyüttest

2011. április 8., 10:00 , 534. szám

A közelmúltban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vendégeként a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházban lépett fel a Szegedről érkezett Cuháré Táncműhely, akik a Kárpát-medence magyar táncait az adott tájegység viseletével együtt igyekeztek bemutatni. A jelenlévők láthattak többek között sárközi üveges táncot, dél-alföldi, szatmári, széki, válaszúti, magyarpalatkai és küküllőmenti táncokat. A táncok közötti "öltözési szünetekben" a háromtagú zenekar szórakoztatta a közönséget Simonics Krisztina prímás vezetésével. A táncegyüttes látványos, mozgalmas műsora óriási sikert aratott, a közönség többször is visszatapsolta őket.

Zsigmond Józseffel, a szegedi Cuháré Táncműhely vezetőjével a fellépés után beszélgettünk.

- Honnan a kapcsolat vidékünkkel?

- A kapcsolat Szegeden tanuló kárpátaljai magyar diákok révén alakult ki, akik tagjai a táncegyüttesünknek. Mi egy amatőr táncegyüttes vagyunk, munka, család és iskola mellett foglalkozunk a tánccal. A kárpátaljai egyetemisták és főiskolások észrevették, hogy nagyon erős itt az asszimiláció, és szeretnék ezt a folyamatot a maguk módján feltartóztatni. Erre válaszként jó módszernek tűnik, hogy ők, amikor hazajönnek a szünetekben, táncházakat tartanak. Volt már táncház Beregszászban, Nagymuzsalyban és a környező falvakban. De hogy a tánchoz minél több fiatalnak kedvet csináljunk, jött az ötlet: próbáljunk pályázati úton forrásokat találni arra, hogy az egész táncegyüttes Kárpátaljára jöhessen és bemutathassuk Kárpát-medence táncait és viseleteit, valamint az adott tájegység muzsikáját, mert mindig élőzene kísérettel adjuk elő a műsorainkat.

- Mit kell a táncműhelyt fenntartó Cuháré Kulturális Közhasznú Egyesületről tudni?

- Az egyesületen belül táncműhely, népzenei és népművelő műhely is működik. A népművelő műhely fogta össze a kárpátaljai tánctanítást, valamint a mostani fellépéseink megszervezését is.

- Mit jelent a cuháré szó?

- A cuháré táncmulatságot jelent. A Dél-Alföldön és Hajdúságban nagyszüleink idején még használatos kifejezés volt.

- Mit láttak Kárpátaljából?

- Munkácson a cserkészszövetség vendégeként léptünk fel a tanulók házában, láthattuk Munkács várát, majd megtekinthettük a csetfalvai és nagymuzsalyi templomokat. Nagyobb kirándulásokra még nem volt időnk, de remélem, a társaság kedvet kapott a kárpátaljai kirándulásokhoz és civilben is eljönnek legközelebb.

- Ön hogyan értékelné a beregszászi előadásukat?

- Nekünk elsősorban fárasztó volt. Ugyanakkor nagy örömmel töltött el a közönség lelkes fogadtatása. Ilyen nagyon ritkán van. Magyarországon is örülnek, meg megtapsolják az embert, de valahogy itt átérződött a nézőtérről a szeretet. Megpróbálunk forrásokat és kapcsolatokat szerezni annak érdekében, hogy el tudjunk jönni többször is.

Badó Zsolt