|
Kormorán-koncert először Kárpátalján
A Kormorán zenekar harmincnégy éves története során először adott koncertet Kárpátalján, a Tiszacsomai Szent István Napok keretében. Az együttest Koltay Gergely 1976-ban alapította, amely az elsők között ötvözte programszerűen a népzenei elemeket a rockmuzsika stílusjegyeivel. Zenéjükben a tradicionális népi hangszerek együtt szólalnak meg a rockinstrumentumokkal. A zenekar 2000-től másodvirágzását éli, ekkor Koltay a korábbi tagok helyett nyolc kiváló, elhivatott zenészt gyűjtött maga köré. Az együttes tagjai a Kárpát-medence archaikus népzenéiből táplálkozó dalokat írnak, számos színpadi mű, rockopera és filmzene bizonyítja tehetségüket és alkotóerejüket. Ki ne ismerné például a Koltay Gábor rendezte Honfoglalás című film gyönyörű betétdalát, a Kell még egy szót?
Mi a koncert előtti percekben beszélgettünk Koltay Gergellyel, a fent említett dal szerzőjével, aki a különleges dallamokat töröksípon, fuvolán, furulyán interpretálja.
– A hetvenes évektől a világ sokat változott. A Kormorán küldetése ma is ugyanaz?
– Harmincnégy évvel ezelőtt elhatároztam, hogy valami olyasmit játszunk, amit senki más nem tud rajtunk kívül. Ezért fölhoztuk a nagyszínpadra azt a népzenei motívumokkal ötvözött rockmuzsikát, amelyben együtt szólnak a "klasszikus" rock- és a népi hangszerek. Ez akkor egy nagyon különleges dolog volt. Az első tíz-tizenöt évünk úgy telt el, hogy bejártuk egész Nyugat-Európát, ahol nagyon megszerettek minket. 1988-ban készült el az első rockoperánk, A Költő visszatér, onnantól kezdve éreztük, hogy a mi dalaink sok mindenkinek sok mindent jelentenek, határainkon belül és kívül is.
– Mennyire tudnak azonosulni a mai globalizált világban élő magyar fiatalok a Kormorán-dalokban megfogalmazott értékekkel? Hogyan változott ez az elmúlt 30 év alatt?
– Én úgy érzem, hogy egyre többen vevők a dalainkra. Amikor elkezdtünk muzsikálni, akkor minket az akkori, velünk egykorú főiskolás, egyetemista fiatalság emelt a vállára, aztán sok minden történt. Kialakult egy teljesen egyéni stílusa a zenekarnak, amely nemcsak a zenéből fakad, hanem a dalszövegekből is. Abból a fontos mondanivalóból, misszióból, amit szerintünk mindenkiben tudatosítanunk kell, mert ha nem tudjuk, hol vannak a gyökereink, nem tudjuk, hogy kik vagyunk, akkor soha nem leszünk egy nemzet, egy ország. Én meg egy nemzetben és egy országban gondolkodom. Azok az emberek fontosak a számomra, akik magyar nyelven beszélnek, és magyar nyelven hajlandók meghallgatni a dalainkat.
– Készülnek-e most újabb dalok? Min dolgoznak, amikor épp nem koncerteznek?
– Ha most hazamegyünk, stúdióba vonulunk, mert készítünk egy új albumot. Egy különleges Kárpát-medencei Kormorán-albumot, amelyen csak olyanok énekelnek majd, akik valahol a határainkon kívül élnek. Ha ez elkészül, hozzálátunk a Trója című rockoperánk bemutatójának megszervezéséhez Budapesten. Ezeken kívül van egy nagy tervem, amit januárban szeretnék véghezvinni. A II. magyar hadsereg emlékére szeretnék csinálni egy emlékalbumot, és szervezni egy olyan turnét, amellyel érintenénk azt a hét helyőrséget, ahol még vannak magyar katonák Magyarország területén. A végén majd elmegyünk megkoszorúzni azt az emlékművet, amely a Don-kanyarban, Voronyezs mellett állít emléket a második magyar hadsereg 150 ezer hősi halottjának.
– Mit hallhatunk majd a pillanatokon belül kezdődő első kárpátaljai koncertjükön?
– Egy kétórás programmal készültünk, amelyben szinte minden benne van: az, amit régebben játszottunk, meg az új dalok is az új albumról, a híressé vált filmzenék a Honfoglalásból vagy a Sacra Coronából.
A mi dalainkat egyébként nem játsszák Budapesten és sehol Magyarországon a rádiók, nem vagyunk benne a bulvársajtóban. Mi tesszük a dolgunkat, és én azt gondolom, hogy ez talán így jó. Nem vagyunk celebek, nem vagyunk világsztárok, nem is akarunk azokká lenni. Mi szolgálni szeretnénk ezt a nemzetet, ezt a népet.
– Az önök által képviselt ügynek nem biztos, hogy jót tesz, ha a médiában nincs jelen a Kormorán. Lehet, hogy a magyarországi kormányváltás után több teret kapnak majd? Ennek jeleit nem tapasztalják?
– Nem foglalkozom napi politikával, csak a hallgatósággal. Ennek ellenére talán azt ki szabad mondanom, hogy én "orbánista" vagyok. Orbán Viktorban bízom, és azt gondolom, hogy ő ezt a nemzetet, ezt az országot és az összmagyarságot ebből a rettenetes zűrzavaros helyzetből valamilyen módon ki fogja tudni vezetni. Ha mi ebben tudunk egy picikét segíteni, akkor én nagyon boldog leszek.
– Milyen érzés az első találkozás Kárpátaljával?
– Az élet furcsa játéka, hogy bár egyik-másik albumunkon énekelnek kárpátaljai énekesek, de mi most először vagyunk a történelmi Magyarországnak ezen a részén. Mindez annak ellenére így van, hogy általában sokat koncertezünk Felvidéken, Székelyföldön és Vajdaságban. Ez számunkra egy különleges első koncert lesz itt, és remélem, hogy meg fogják szeretni a dalainkat, akik hallgatják.
Magánemberként sem voltam még itt Kárpátalján korábban, de a bátyám, Koltay Gábor filmrendező sokat járt itt, a Honfoglalás című filmben fiatal beregszászi színészek is játszottak, és számos más kötődésünk van. Sajnos az élet úgy hozta, hogy most vagyunk itt először, de reméljük, hogy nem utoljára.
Badó Zsolt
|
