|
Jogi tanácsadó
Olvasóink kérdéseire Iljasovics Viktor ügyvéd, a Beregszászi Járási Tanács képviselője válaszol.
Jár "beteglap" a magánvállalkozónak?
"Már több éve üzemeltetek két standot is a piacon, de először történt meg velem, hogy komolyan megbetegettem. Felmerült, hogy beteglapra megyek, de vajon jár-e egyáltalán beteglap egy magánvállalkozónak? Megkérdeztem a piaci kollégáimat, de azok csak a vállukat vonogatták, a mi szakmánkban az ember általában lábon hordja ki a betegségeit. Amennyiben mégis jogosult volnék beteglapra, hogyan kell intéznem a formaságokat, s milyen módon fizetik a kiesett munkaidőt?"
- A válasz attól függ, milyen rendszer szerint adózik a levélíró. Amennyiben "egyszerűsített" adózónak számít, úgy automatikusan rendelkezik betegbiztosítással és jogosult minden ezzel összefüggő anyagi és szociális juttatásra, hiszen az általa fizetett adó 11 százalékát a munkaképesség ideiglenes elvesztésének esetére biztosítást nyújtó alapba utalják át. Amennyiben viszont az általános adókivetési rendszer szerint adózik, csak akkor áll jogában fizetett betegszabadságra menni, ha önkéntes befizetője a már említett betegbiztosítási alapnak, amiként azt az alap 62. számú, 2005. 06. 02-i határozata megállapítja.
A beteglap utáni segély kifizetését kérvényeznie kell a betegbiztosítási alap helyileg illetékes osztályán. A segélyt a betegség hatodik napjától kezdik folyósítani, s az egészen a teljes gyógyulásig jár.
A kifizetés mértéke a biztosítási jogviszony időtartamától függ. Öt évi biztosítási jogviszony után a biztosított a jövedelme 60 százalékának megfelelő segélyre számíthat, 5-8 évi befizetés esetén a segély mértéke 80 százalékra emelkedik, nyolc éven felüli biztosítási jogviszony esetén pedig a jövedelem egészének megtérítésére jogosult a beteg.
Hogyan téríthető vissza az illeték elutasított kereset esetén?
"Keresetet nyújtottam be a bírósághoz, de elutasították anélkül, hogy érdemben foglalkoztak volna vele. Korábban befizettem az állami illetéket, s a bírósági eljárás információs-műszaki ellátásának költségeit. Visszakaphatom-e ezeket a befizetéseket, s mit kell tennem ennek érdekében?"
- Amennyiben anélkül utasították vissza a keresetét, hogy érdemben foglalkoztak volna vele, s önnek nem áll szándékában újabb keresettel élni e tárgyban, kérvényt kell írnia a szóban forgó bíróság elnökének nevére, kérve az illeték visszatérítését. A kérvényben fel kell tüntetni a kereset tárgyát, az alperes nevét, a kereset értékét és a befizetett állami illeték összegét, majd hivatkozva arra, hogy a bíróság elutasította a keresetet, kérni, hogy vizsgálják meg az illeték visszafizetésének lehetőségét. A kérvényhez csatolni kell az állami illeték befizetését igazoló elismervény másolatát. Miután kézhez kapta a bíróság igazolását, amely jóváhagyja az illeték visszafizetését, kérvényeznie kell annak kifizetését az államkincstár illetékes osztályának vezetőjénél arra hivatkozva, hogy a bíróság elutasította a keresetet. A kérvényhez csatolni kell a bíróság elutasító határozatának másolatát, a bírósági igazolást a visszafizetés jóváhagyásáról és az átutalási szelvény eredetijét, amely igazolja az állami illeték átutalását. A szóban forgó dokumentumokat célszerű személyesen benyújtani az államkincstár illetékes osztályán, és megszerezni az okmányok átvételét igazoló bejegyzést a benyújtott kérvény másolatára.
Az állami illetéken kívül a levélíró kérheti az információs-műszaki ellátási költség visszatérítését is. Ennek menetét A polgári és gazdasági ügyek kivizsgálására irányuló perek információs-műszaki ellátásával összefüggő költségek megtérítésének rendjéről elnevezésű, a kormány 1258. számú, 2005. december 21-i határozatával jóváhagyott rendelkezés rögzíti. A rendelkezés 13. pontja kimondja, hogy szóban forgó költség visszafizetése az érintett személy folyamodványa nyomán átutalás útján történik.
Hogyan vehetjük ki a pénzünket a hitelszövetkezetből?
"Nem tudom kivenni a pénzem a hitelszövetkezetből. Kérem, adjon tanácsot, mit tehetek?"
- Mindenekelőtt tanácsos eleget tenni néhány formaságnak. Írjon kérvényt a hitelszövetkezethez, amelyben jelzi, hogy ki akarja venni a betétjét. Ezt az okmányt alátámaszthatja egy másik kérvénnyel, amellyel megszünteti hitelszövetkezeti tagságát. Ebben az esetben a hitelszövetkezet kénytelen visszaadni a befektető pénzét, mivel a törvény értelmében a tagság megszűnése esetén a belépti díj vagy befizetés kivételével a tag minden további befizetését vissza kell téríteni. Mindkét kérvényt két példányban kell benyújtani, s el kell érni, hogy az ön példányán a hitelszövetkezet ejtse meg az okmány átvételét igazoló bejegyzést.
Ha ez sem segít, érdemes panasszal élni a betét vissza nem térítése miatt a pénzügyi szolgáltatások piacát szabályozó állami bizottságnál, amely ellátja a hitelszövetkezetek felügyeletét, valamint a szakmai egyesületek valamelyikénél (Ukrajna Hitelszövetkezeteinek Nemzeti Egyesülete vagy Hitelszövetkezetek Összukrajnai Nemzeti Egyesülete), amennyiben az ön hitelszövetkezete tagja azoknak. Különösebben hatásos fellépést egyik fentebb nevezett szervezettől sem várhatunk, miután egyikük sem kötelezheti a hitelszövetkezetet, hogy adja vissza a pénzt. De az öntől érkező jelzést az állami bizottság a jövőben figyelembe veszi a szóban forgó hitelszövet megítélésekor, ami hosszú távon akár kedvező változásokat is eredményezhet.
A ki nem fizetet betétről ugyancsak érdemes tájékoztatni a rendvédelmi szerveket és az ügyészséget, mivel a betétek visszafizetésének megtagadása a hitelszövetkezet vezetői által elkövetett szélhámosság vagy egyéb büntetendő cselekmény következménye is lehet.
Amennyiben a nyomozás kimutatja, hogy az ön betétjének visszafizetését a hitelszövetkezet vezetőinek szándékos cselekedetei tették lehetetlenné, úgy a vétkes tisztségviselők ellen kell bírósági keresetet benyújtani, követelve az okozott kár (a betét és annak kamatai) megtérítését általuk. Minden egyéb esetben a hitelszövetkezet ellen kell keresettel élni. A keresetben a betét összege és annak kamatai megtérítésén kívül kérni kell a hitelszövetkezet tulajdonának és számláinak zárolását. Az ilyen keresetek segítenek megakadályozni a tagok pénzével való további szélhámoskodást. Ezek után az illetékes járási igazságügyi főosztály mellett működő állami végrehajtó szolgálathoz kell fordulni, hiszen annak feladata kicsikarni a pénzt a hitelszövetkezetből.
hk
| 
