Kolozsvári bábelőadás Kárpátalján

2018. szeptember 15., 17:22 , 922. szám

A héten a S’artR Művészeti Közösség és a Kolozsvári Bábjátszótér előadását tekinthették meg az Ungvári járás három településén. A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület társ­szervezésében, a BGA támogatásával  hétfőn Nagydobronyban a református líceum tanulói és az irgalmas szamaritánus gyermekotthon lakói láthatták a társulat Mátyás király lopni megy című darabját, majd kedden Szürtében, szerdán pedig Tiszasalamonban, az iskolában vendégszerepeltek.

– Tiszasalamonba második éve látogatnak el magyar nyelvű bábszínházak. A kolozsvári másodszor jár településünkön, tavaly a parókián tartottak előadást, most pedig mi fogadtuk a társulatot – mondta Leskó-Kovács Nóra, a tanintézmény vezetője. – A gyerekek nagy szeretettel várták őket, és örülünk, hogy ők is minket választottak. Vannak olyan tanulóink, akik először látnak ilyet, mert a szülőknek nincs lehetőségük magyar nyelvű előadásokra elvinni a gyerekeket. A mese nagy szerepet játszik a gyerekek életében. De sajnos, köztudottan keveset olvasnak, és amikor televízióban látják, teljesen más hatással van rájuk, mint egy bábelőadás, amely így élőben, testközelben játszódik.

Gazdag Erzsébettől, a S’artR Művészeti Közösség elnökétől megtudtuk, hogy a 7ed7 programot Vadas László rendező találta ki és indította el 7 évvel ezelőtt azzal a céllal, hogy Erdélyben olyan magyar szórványvidékekre vigyék el az előadásokat, ahová nem járnak ki a színházak. A kivitelezhetőség miatt ezek „egyautós előadások”, hiszen a színészek, a bábok és a díszlet mind befér egy járműbe.

– Ez 4 évig működött, majd kibővítettük a programot, és tavaly a Vajdaságban is voltunk. 2 éve Kárpátaljára is eljöttünk. Idén két régióban jártunk. Az egyik a Felső-Tisza-vidék, ahol kevesebb a magyar, ritkábban hallani magyar szót, ez olyan, mint nálunk a szász vidék. A másik helyszín az Ungvári járás, ami Székelyföldre hasonlít, mert több a magyar ajkú, itt könnyebb ellenállni az ukránosításnak, illetve nálunk a románosításnak. Teljesen itthon érezzük magunkat, nemcsak a helyzetünk egyforma, de a problémáink is hasonlóak Erdélyben és Kárpátalján.

– A gyerekek lelkéhez könnyebb bábokkal eljutni. Klasszikus bábjátékot mutatunk be, csak egy kis előjátékkal – avatott be minket a kulisszatitkokba Demeter Ferenc szó- és bábjátékos, aki több Mátyás-mesében is játszik. – A bábjátékosnak díszes ruhában kell bevezetni a gyerekeket a mesevilágba, mert a mindennapjaink, sajnos, nem ilyenek, elég szürkén telnek.

Azzal, hogy két udvari bolond megment egy könyvet, az volt a művészek célja, hogy megismertessék a nézőket a Corvina-könyvsorozattal, és megszerettessék velük a könyvet. A díszlet is a Corvinára hasonlít.

– Legnagyobb könyvgyűjtőnk Mátyás király volt. Más reneszánsz fejedelmek módjára, sőt, őket felülmúlva, megtöltötte könyvtárát a XV. század legszebb köteteivel. Könyvtára, a Corvina, már a maga korában is világhírű volt, és erre nem csak a pompa igénye ösztönözte. Olvasó volt – zárta gondolatait Demeter Ferenc.

Nincs olyan gyerek, aki ne hallott volna Mátyásról, az igazságos királyról, vagy aki ne ismerne legalább egy róla szóló mesét. A kolozsvári Bábjátszótér a Mátyás király lopni megy című vásári bábos játékot hozta el megyénkbe. Erre talán sokan felkapják a fejüket: mi az, hogy egy igazságos király lopásra vetemedik? A történet egyszerű, könnyen követhető, a kisebb gyerekek számára is érthető.

Mátyás király főminisztere, Zsebes Gedeon új adót akar bevezetni, de az uralkodó nem ért egyet a javaslatával, a kapzsi embert még a palotából is kidobatja. A hiúságában megsértett nemes elhatározza, bosszút áll megaláztatásáért. Egy cigány asszonytól mérget vásárol, s úgy tervezi, hogy mivel másnap van Mátyás névnapja, az ajándékba szánt aranykehelybe mérgezett bort önt. De a sétára induló álruhás Mátyás is találkozott a cigány asszonnyal, aki azt tanácsolta neki, ha nem akar meghalni, el kell mennie lopni még névnapja előtt. Mátyás nem tudta, hogyan kell azt csinálni, ezért betér a kocsmába érdeklődni. Ott egy katona mellé szegődik, és együtt indulnak „beszerző útra”, éppen a főminiszter házába. A katona nem is sejti, hogy segítője maga a király, kihallgatja Zsebes Gedeon tervét, és elmondja társának. De ahogyan az a mesében lenni szokott, minden jó, ha a vége jó: másnap fény derül az igazságra, a gonosz pedig megbűnhődik.

Bátran kijelenthetjük, nemcsak a gyerekek, de a felnőtt közönség tetszését is elnyerte a bábjáték.

– Ez koncepció, hogy úgy építsük fel az előadásunkat, hogy az ne csak a gyerekek számára legyen érdekes, de a felnőtteket is megfogja – jegyezte meg Vadas László színházi rendező. – A történet annyira jópofa, hogy akár igaz is lehetne, és a Mátyás király emlék­év keretében fontosnak tartottuk elhozni Kárpátaljára is. A Kincses Kolozsvár Egyesület indította el a Magyar Napokat, amely egy Kárpát-medencei programmá nőtte ki magát. Ennek köszönhetően vagyunk itt – mondta Vadas László, aki nagyszínházi rendezőként azt is elárulta, hogyan történik egy bábelőadás rendezése: „Végy egy darabot, vágd meg jól, sózd meg, borsozd meg ízlés szerint, oszd ki megfelelő kuktákra és a nézők majd meg fogják ízlelni.”

Az előadás üzenete: a könyvekben még sok más, izgalmas történet vár ránk, s ha nem vagyunk restek, és szeretünk olvasni, egy új, ismeretlen világ tárul fel előttünk. A bábszínházban pedig megelevenednek a szereplők, s velük együtt kalandozhatunk.

Rehó Viktória