Marad a régi összetételű Központi Választási Bizottság?

2018. július 18., 17:32 , 913. szám

Andrij Parubij, a Legfelső Tanács elnöke múlt pénteken a délelőtti órákban berekesztette a parlament reggeli plenáris ülését, s egyben a nyolcadik ülésszakot is befejezettnek nyilvánította. A honatyák a nyári vakáció előtti utolsó üléshéten még igyekeztek törleszteni néhány régi adósságukat.

Így csütörtökön a parlament megszavazta azt a törvényjavaslatot, amellyel eltörölte a korrupcióellenes bíróság létrehozásáról szóló, június elején elfogadott törvénybe utólag bekerült rendelkezést, amely kivonta az újonnan létrehozandó bíróság illetékessége alól az első fokon a hagyományos bíróságok által tárgyalt korrupciós ügyeket. A törvénybe máig nem tisztázott körülmények között bekerült, s a Nyugat által élesen bírált rendelkezés kiskaput jelentett volna a korrupcióba keveredett és már bíróság elé állított magas rangú hivatalnokok számára, amennyiben ügyüket másodfokon és a továbbiakban is a területileg illetékes hagyományos fellebbviteli bíróságok hatáskörében hagyta volna, amelyek viszont az UNIAN megfogalmazása szerint – ellentétben az újonnan létrehozandó korrupcióellenes bírósággal – befolyásolhatók. A honatyák buzgalma ebben a kérdésben vélhetően jelentős mértékben annak tudható be, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az ország további hitelezését egyebek mellett a korrupcióellenes bíróság felállításától tette függővé, s az IMF sem volt hajlandó szemet hunyni az ukrán törvényalkotók csalafintasága felett.

Viszont ismét elmaradt a Központi Választási Bizottság (CVK) új tagjainak kinevezése. Pedig a kérdés gyakorlatilag egyidős a jelenlegi hatalommal, hiszen a honatyák már 2014-ben felvetették a testület összetételének megújítását. Andrij Parubij házelnök még a mostani, nyolcadik ülésszakot megnyitva is arról beszélt, hogy „az elkövetkező hetekben” szavazni kell a CVK új tagjairól. Aztán múltak a hetek, és csak a legutolsó pillanatban kaptak észbe néhányan, hogy még mindig nem tettek semmit ebben az ügyben.

Persze az is igaz, hogy nem egyszerű megállapodni a testület személyi összetételéről. Ha ezt valaki korábban még nem tudta volna az országban, tavaly óta volt alkalma meggyőződni róla. Történt ugyanis, hogy a 13 betöltendő bizottsági helyre az elnök 14 személyt javasolt, ráadásul az Opozicijnij blok (OB, Ellenzéki Blokk) párt egyetlen helyet sem kapott a testületben, holott a törvény szerint abban valamennyi parlamenti pártnak képviseltetnie kell magát. Az elnök talán úgy gondolta, hogy idővel sikerülhet valakit rávenni a jelöltje visszaléptetésére, a parlamenti többség pedig bizonyosan lehurrogja a Radában az elsősorban a kelet-ukrajnai orosz ajkú lakosságra támaszkodó, az egykor Viktor Janukovics exelnököt támogató Régiók Pártja romjain létrehozott ellenzéki erőt. Kiderült azonban, hogy a saját pártján, a BPP-n kívül gyakorlatilag senki nem ért egyet a javaslattal.

Hogy miért? Szakértők szerint azért, mert Petro Porosenko úgy válogatta össze a jelölteket, hogy többséget szerezzen a Központi Választási Bizottságban. Márpedig Ukrajnában mindenki tudja, hogy a választásokat rendszerint az nyeri, akinek a győzelmét a CVK kihirdeti. Ezért a parlament egyébként szinte bármire rávehető kisebb pártjai és képviselői csoportjai, amelyek nélkül parlamenti többség sem létezik, ezen a ponton megmakacsolták magukat, és a saját jól felfogott érdekükben nem engedtek az elnöki nyomásnak.

A „kicsiket” az is aggasztotta, hogy az egyik javaslat értelmében a szükségesnél eggyel több jelölt problémáját személyenkénti parlamenti szavazással oldották volna meg: a 13 legtöbb voksot szerző jelölt jutott volna mandátumhoz. Mivel azonban egyik párt sem bízik a másikban, a kicsik pedig különösen gyanakvóak a nagyokkal szemben, az előbbiek éltek a gyanúperrel, hogy ha szavazásra kerül a dolog, az ő jelöltjük bizonyul „feleslegesnek”.

A vita olyannyira elmérgesedett, hogy két hete a nagyobbik kormánypárt, a BPP bejelentette, addig nem vesz részt a parlament munkájában, amíg a többi párt hajlandóságot nem mutat a CVK kérdésének rendezésére. Csakhogy Porosenko pártjánál láthatóan elfelejtették, már évek óta nincs többségük a törvényhozásban – még a kisebbik kormánypárttal, a Narodnij fronttal (Népi Front) együtt sem –, így amikor tüntetően kivonultak az ülésteremből, a maradó honatyák zavartalanul szavazták meg az újabbnál újabb törvényeket. A BPP hamar megbékélt a realitásokkal, képviselőik néhány nappal később visszasomfordáltak az ülésterembe, s múlt héten már a többiekkel együtt szavaztak a korrupcióellenes bíróságról szóló törvény fentebb említett módosításáról.

A CVK körül kialakult patthelyzetet azóta se sikerült feloldani. Legutóbb a BPP már arra is hajlandónak mutatkozott, hogy visszahívja saját jelöltjeinek egyikét, minek következtében a jelöltek száma megegyezne az elosztható mandátumokéval. Mivel azonban így még mindig az elnök emberei lennének többségben a bizottságban, a kis pártok hallani sem akarnak a szavazásról. Arról nem is szólva, hogy továbbra sem sikerült helyet szorítani a testületben az OB jelöltjének, ami most váratlanul más frakciók számára is fontossá vált. A BPP ugyan felvetette, hogy akkor most a kisebbik kormánypárt, a Narodnij front (Népi Front) is vonja vissza egy jelöltjét, átadva a helyét az OB emberének, ám a kormányfőt és a belügyminisztert adó pártban a jelek szerint hallani sem akarnak erről.

Így ért véget az utolsó békebeli, azaz választások előtti ülésszak. Amikor a parlament legközelebb, szeptember elején összeül, már javában tart majd az elnökválasztási kampány, s a képviselőknek az eddigieknél is nehezebb lesz megegyezniük egymással bármilyen kérdésben. Ennél fogva könnyen előfordulhat, hogy továbbra sem választják meg a CVK új tagjait, s az ország a régi összetételű, döntően még Viktor Janukovics idején megválasztott testülettel vág neki a 2019-es választási évnek. Hogy törvényes-e ez így? Természetesen nem. S hogy lehetséges-e? Természetesen igen!

Óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy ki jár jól, ha marad a jelenlegi összetételű Központi Választási Bizottság? Az Ukrajinszka Pravda név nélkül nyilatkozó kormánypárti politikusokra hivatkozva azt írta, hogy az elnöknek tulajdonképpen ez a „lejárt” összetételű bizottság is megfelel. Ha valóban így van, viszonyainkat ismerve nem nehéz kitalálni, hogy miért.

ntk