A lovak szerelmeseit is várták Péterfalván

Harmadik alkalommal szerveztek lovasnapot

2018. július 18., 10:04 , 913. szám

Az idén sem feledkeztek meg a lovak szerelmeseiről Péterfalván. A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet július 14-én harmadik alkalommal szervezett lovasnapot. Az eseményen öt kárpátaljai lovasiskola tizenhat ménjét és négy póniját lehetett megcsodálni.

A KurucFeszt felvezetéseként immáron hagyománnyá vált, hogy az előtte való szombat délután lovasnapra hívogatják a nagyérdeműt. A programon a lovasbemutató mellett a Salánki Hagyományőrzők kuruc korabeli viseletekben, felállított jurtával várták a látogatókat. A Szelíd Lovasközpont, a Salánki Íjászkör és a Petőfi-program keretében megalakult barantacsapat jóvoltából íjászkodásra nyílt lehetőség. Nem maradt el az ősi magyar harcművészeti és fegyverbemutató sem, mely a lovas kultúránk elengedhetetlen részét képezte.

Az esemény megnyitóján Orosz Ildikó ötletgazda, megyei képviselő, a Rákóczi-főiskola rektora kiemelte: a cél idővel egy kárpátaljai lovasvágta megszervezése. Abban bízik, hogy előbb-utóbb ez a rendezvény kinövi majd magát és a legjobb, legszebb lovaink beszállhatnak a nemes vetélkedésbe Budapesten, a Hősök terén. Ehhez szükséges a kárpátaljai lovas klubok összetartása és közös szervezése, amihez a Pro Cultura Subcarpathica Civil Szervezet minden lehetséges módon segítséget nyújt. 

„Három évvel ezelőtt, amikor kitaláltuk ezt a rendezvényt, az is célunk volt, hogy fejlesszük a lovas hagyományt Kárpátalján” – mondta köszöntőjében Rezes Károly megyei képviselő. Szerinte ma már szemmel látható a fejlődés a kárpátaljai lovas kultúrában. A képviselő szerint fontos lenne, hogy a lovak világával minél több gyermek megismerkedjen. „Bízom benne, hogy egyre több gyermek kezd majd el lovagolni Kárpátalján, aminek köszönhetően felnőnek majd Kárpátalja legjobb lovasai” – fogalmazott Rezes Károly.

Szilágyi Mátyás beregszászi főkonzul köszöntőjében kiemelte, hogy a magyarok életében fontos szerepet töltöttek be a lovak. Őseink lovakon száguldozva járták be Európát, vívták meg legnagyobb csatáikat. Történelmünk során sok nagy nevű versenylóval gazdagítottuk a lovassportot. Ősi hitvilágunk szerint életünk elmúltával lovon távozunk a mennybe, kultúránkat mélyen meghatározza a lovakkal való együttélés. A ló, a lovaglás, a lovas kultúra a magyar hagyomány, identitás szerves része – emelte ki. Elmondta, hogy a magyar kormány a lovas kultúra támogatása érdekében elindította a Kincsem Nemzeti Lovas Programot, mely által támogatásban részesülhetnek a lovas klubok. A kormány fontosnak tartja, hogy ez az ősi hagyomány megmaradjon és továbbörökítődjön nemzedékről nemzedékre.

A köszöntő gondolatokat követően a lovaké és gazdáikét lett a főszerep, akik először közös felvonulással, majd ügyességi vetélkedő keretében igyekeztek megmutatni rátermettségüket és képességeiket a közönségnek. Az eseményen lószépségversenyt is rendeztek, s a legszebb lovakat díjazták. A résztvevők szavazatai alapján a lószépségverseny aranyérmese a nagyszőlősi Szelíd Lovasközpont orlovi ügetője, Harley lett. A dobogó második és harmadik fokára az ungvári Fanat Klub két lova állhatott: az angol telivér Madonna lett a második, a német Hannover pedig a harmadik helyet nyerte el.

A szebbnél szebb mének, a korabeli harcművészetet és viseleteket, fegyverzetet bemutató hagyományőrzők egy napra közelebb hozták azt a magyar lovas kultúrát, mely egykor a mindennapok szerves részét jelentette. A rendezvényen mosolygós arcú, csillogó szemű gyermekeket lehetett látni, akik csodálattal nézték a nemes állatokat, és sokan közülük közelebbről is megismerkedtek velük.

Az esemény elején Kokas Erzsébet Kokas Károly harmonikakíséretében népdalokkal színesítette a programot. A harmadik lovasnap támogatója a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye és Kárpátalja Összehangolt Fejlesztési Feladatainak Kormányzati Koordinációjáért Felelős Kormánybiztossága. A program szakmai partnere a nagyszőlősi Szelíd Lovasközpont volt.

Váradi Enikő