„Ne száradjon ki a forrás, és ne fonnyadjon el a fa” (Frissítve)

II. Kárpátaljai Zsidó Napok

2018. június 8., 13:03 , 908. szám
Nógrádi Gergely főkántor és Teszter Nelli zongoraművész koncertje

A tavalyi, nagysikerű és sok érdeklődőt vonzó esemény után a Határtalan Kultúra Program keretében idén második alkalommal került sor a Kárpátaljai Zsidó Napokra június 7–10. között Beregszászban a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), a beregszászi Shalom Alapítvány, Magyarország Beregszászi Konzulátusa, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (RF KMF), Beregszász városa és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet közös szervezésében.

A rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitójának a Zrínyi utcai zsinagóga adott otthont, amely az egykori két zsinagóga közül egyedül fennmaradtként őrzi a beregszászi zsidó hitközséget. A város világháború előtti zsidó közössége nagyságában kiemelkedő volt a területen, ahogyan kultúrájuk is, amelyet a programsorozaton kívánnak bemutatni és ismertetni – mondta el Togyeriska Erika, a Shalom Alapítvány igazgatója. A megnyitón jelen volt Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul, Nagyija Lovha, Beregszász alpolgármestere, a kárpátaljai zsidó hitközségek képviselői: Goldberger Ernő, a beregszászi zsidó hitközség vezetője, Weisz Miklós a Nagyszőlősi Zsidó Hitközség képviseletében, Lebovics Ábrahám a munkácsi hitközség képviseletében, Weisz József, a Shalom Alapítvány elnöke, Deák Andrea, az esemény főszervezője, Joseph Vasser kárpátaljai származású festőművész, valamint Beregszász és más városok hitközségeinek tagjai.

„A kultúra az összetartozás tapasztalásából jön létre” – kezdte köszöntőjét Deák Andrea. A kultúra pedig a közös nyelvből, az elődök által az utókorra hagyott múltban rejlő kincsekből alakul ki. Az összetartozás tapasztalásához közösségre van szükség, amely képes azt megteremteni. A főszervező köszönetet mondott a közösségnek, amely tanúsítja az összetartozást, ugyanis „amire már másodszor kerül sor, az nem lehet véletlen. A kultúra közösségeket kapcsol össze, tapasztalatokat fűz egybe, […] megmutatja, hogy nincsenek közöttünk határok”.

Weisz József köszöntőjében kihangsúlyozta a rendezvény jelentőségét, amely lehetőséget nyújt a kárpátaljai zsidó közösség történelmének, kultúrájának bemutatkozására.

Szilágyi Mátyás beszédében elmondta, hogy Közép-Európa egy olyan különös szeglete ad otthont e rendezvényeknek, ahol természetes a kulturális sokszínűség – amelynek semmi köze a felszínes multikulturalizmushoz. A térségben „hosszú évszázadok csiszolták össze a ma is együtt élő népeket, nemzeteket, s ezt visszatükrözik dalaink, balladáink és épületeink. Joggal mondhatjuk, hogy Kárpátalja úgy él a magyar zsidó emlékezetben, mint az eltűnt, elpusztított, autentikus zsidóság otthona”. A Kárpátaljai Zsidó Napok felelevenítik az emlékeket, a gazdag kultúrát, ugyanis az emlékezet valóban határtalan és örökké fennmarad. A közös emlékezés pedig zsidó és nem zsidó magyarok, közép-európaiak közös jövője. A főkonzul kitért a 2014-ben – amely év a holokauszt emlékéve volt – a magyar kormány által elindított zsinagóga-helyreállítási programra, amelynek keretében az elmúlt években Szabadkán, Budapesten és Kárpátalján Nagyszőlősőn és Beregszászban számos épületet sikeresen felújítottak.

A köszöntőbeszédek után egy nem mindennapi esemény következett, ugyanis a Budapesten élő kiváló festőművész, Joseph Vasser a beregszászi „nagy” zsinagógát ábrázoló festményét adta át a helyi hitközségnek. A festő egyébként kárpátaljai gyökerekkel rendelkezik, ungvári születésű, azonban édesapja ügyvédként Beregszászban tevékenykedett. A festményt Weisz József vette át. Vasser elmondta, hogy az ötlet, amely szerint minden évben egy festményt szeretne átadni egy-egy zsidó közösségnek, tavaly született meg gondolataiban, amikor először Budapesten adott át egy általa festett képet.

A megnyitót a Kolozsvárról érkezett Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongoraművész Jeruzsálem kedvesem… címet viselő koncertje zárta, akik a múlt évben megrendezett Kárpátaljai Zsidó Napokon mutatkoztak be először Kárpátalján – akkor négyes felállásban, akik közül ketten, a nagy sikerre való tekintettel, idén újra koncertet adtak Beregszászban. A művészek máramarosi zsidó népdalokat, rabbidalokat, spanyol szefárd éneket, saját fordítású jiddis nyelvű kuplékat az elmúlt évszázadból, költői hangvételű zsidó szerelmes dalokat, musicalbetéteket és filmdalokat, héber nyelvű énekeket, szakrális zsidó énekeket adtak elő. Műsoruk a tavalyihoz hasonlóan ismét nagy sikernek örvendett.

A programsorozat június 8-án folytatódott a zsinagógában, ahol a Zsidó Pavarotti címmel kitüntetett Nógrádi Gergely főkántor koncertezett a beregszászi származású Teszter Nelli zongoraművész közreműködésével. Előadásukban hagyományos zsidó dalok, közismert világslágerek, musicaldalok hangzottak el. Szombaton a Chagall Klezmer Band és Havas Judit előadásában a Rákóczi-főiskolán a Drágakő című haszid történet került bemutatásra, amelyet Marc Chagall Életemben lakom és Schein Gábor Chagall című verse színesített. Az előadás közben jiddis dalok, vidám történetek, szórakoztató viccek is elhangzottak. Az este sztárvendégei pedig igazán közismert énekesek voltak: a 2010-es magyarországi X-Faktor felfedezettje, Takács Nikolas és a 2012-es The Voice – Magyarország hangja, a 2014-es Sztárban sztár győztese, Pál Dénes, akik Beregszász főterén, több száz ember előtt adtak kiváló koncertet. Zongorán Kardos Norbert működött közre. A fellépés előtt Orosz Ildikó, a II. RF KMF rektora köszöntötte a közönséget, aki Radnóti Miklós Nem tudhatom című versének bevezető sorait idézte, s elmondta, hogy a helyiek kötelessége emlékezni a múlt eseményeire, megőrizni azt, ami maradt belőle, és végül felelősségük átadni a fiataloknak. A másfél órás koncert után a rajongóknak lehetőségük volt autogramot kérni, valamint közös fényképet készíteni az énekesekkel.

Június 10-én, vasárnap Komoróczy Ráhel Szonja egyetemi oktató és idegenvezető a kárpátaljai zsidóság történetéről, kultúrájáról, emlékeiről, ízeiről beszélgetett Togyeriska Erikával a főiskola átriumában. A kárpátaljai zsidóság történetében a XVIII. század tekinthető az első igazán fontos időszaknak, amikor a Rákóczi-szabadságharc után elvették a helyi földesurak birtokait, s például Munkács környékét a Schönborn család kapta meg, akik elsőként fogadtak be zsidó közösségeket, engedélyezték a zsidók letelepedését. A XIX–XX. századra a kárpátaljai zsidóság jellegzetessége lett a különböző kultúrák és nyelvek iránti nyitottság. A zsidó ételekre és azok elkészítésére különböző, a valláshoz fűződő szabályok vonatkoznak: a kóser konyhában a szárnyas állatok csak bizonyos fajtáit fogyasztják, a négylábú állatok közül azonban csak azokat, amelyek páros ujjú patások és kérődznek (ezért nem használják alapanyagként a sertéshúst, ugyanis az páros ujjú, azonban nem kérődzik), arra is külön szabály vonatkozik, hogy egyszerre az asztalra milyen ételek kerülhetnek fel. A programon zsidó ételeket, barheszt szolgáltak fel, illetve a Chizay pincészet kóser borait is megízlelhették a jelenlévők, a hangulatos zenéről pedig az Akkord Melodi harmonikaegyüttes gondoskodott. Este Korcsolán Orsolya nemzetközi hírű hegedűművész, Máté Győző brácsaművész és Déri György csellóművész közösen kápráztatták el a közönséget, a rendezvénysorozatot az általuk előadott kamarazenei hangverseny zárta a beregszászi zsinagógában.

A II. Kárpátaljai Zsidó Napok kapcsán Deák Andrea főszervező köszönetét fejezte ki a közönségnek és az együttműködő partnereknek, s elmondta, hogy több pozitív visszajelzést kapott a programokkal kapcsolatosan, s ez arra ad okot következtetni, hogy bizakodóan tekintve a jövőre, következő év júniusában – amennyiben ismét lesznek támogatói a rendezvénynek – már harmadik alkalommal szervezhetnek zsidó napokat Kárpátalján.

Báder Alexandra