Nem veszhet el nyelvünk, mert akkor mi is elveszünk

2018. március 27., 19:57 , 897. szám

Olyan időket élünk, melyekre sötét árnyat vet a nemzetiségi jogokat sutba vágni akaró, kannibáltermészetű ukrán nacionalizmus, és annak eddig soha nem tapasztalt mértékű megerősödése, mely puszta létében fenyegeti az 1100 éve itt élő kárpátaljai magyarságot. Nehéz politikai helyzetben került hát sor a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének XXIX. közgyűlésére. Nehéz helyzetben – de nem reménytelenben…

A KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezete és Nagyszőlősi Alapszervezete székházában március 24-én megtartott közgyűlésen a napirendi pontok elfogadása után Barta József, a középszintű szervezet elnöke, a KMKSZ alelnöke és a megyei tanács első elnökhelyettese – elnöki beszámolójában – szólt az elmúlt évben megvalósult anyaországi támogatásokról.  Ezek sorából kiemelte, hogy 2017-ben 4049 szülő vehette át az oktatási-nevelési támogatást, száztízzel többen, mint a megelőző esztendőben, ami azt mutatja, hogy Ugocsában is nő a magyar nyelv presztízse. Szülőföldünkön való megmaradásunk és boldogulásunk szempontjából pedig talán az Egán Ede gazdaságfejlesztési program folytatódása volt a legfontosabb, melynek eredményeként a Nagyszőlősi járásban 490 egyéni vállalkozó, illetve 31 vállalkozás, vállalkozásfejlesztésben 253 egyéni vállalkozó, valamint öt vállalkozás részesült vissza nem térítendő támogatásban. És ugyanezen program keretében nyert támogatást 2181 földprivatizációs pályázat is. Az Európai Unió Keleti Partnerség programjának keretében, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának anyagi segítségével padlófelújítást végeztek a Batári Elemi Iskolában, míg az Aklihegyi Oktatási-Nevelési Központban sor került a tető és a nyílászárók cseréjére, valamint a belső felújításra, a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola díszterme pedig új székeket kapott. Barta József rámutatott: mindez arról tanúskodik, hogy a magyar nemzeti kormány jóakaratából minden eddiginél nagyobb méretű és egyre bővülő keretű segítségnyújtást kapunk.

A továbbiakban Barta József kitért rá, hogy a középszintű szervezet szervezésében számos kulturális rendezvényre, köztük hangversenyre, színházi előadásra, továbbá megemlékezésekre, honismereti kirándulásokra, sportversenyekre, gyermek- és sportnapokra, fesztiválokra került sor, emellett az ugocsai KMKSZ-esek aktívan részt vettek a KMKSZ megyei rendezvényein is, melyek egy részének ők voltak a szervezői és házigazdái.

A közgyűlés ezt követően elfogadta a mandátumvizsgáló bizottság jelentését, az ellenőrző, illetve a fegyelmi bizottság beszámolóját. Majd a következő napirendi pontként sor került a vendégek felszólalásaira. Dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke ironikusan szólt azokról a hívatlan „vendégekről”, akik pokolgépes „tűzijátékkal” „ünnepelték meg” a KMKSZ megszületésének XXIX. évfordulóját. A KMKSZ székháza kiégett, de a szervezetet nem sikerült megfélemlíteni, és folytatja munkáját. A jelenlegi politikai helyzet elemzése során felidézte, hogy amikor Ukrajna 1991-ben létrejött, tudta, hogy jó viszonyt kell ápolnia szomszédjaival, és aláírta velük a kisebbségi jogokat is garantáló nemzetközi szerződéseket. Most mégis csorbítani akarja jogainkat, ám a kárpátaljai magyarság és a KMKSZ a leghatározottabban ellenáll a jogsértő intézkedéseknek. Nem engedjük meg, hogy felszámolják oktatási rendszerünket – szögezte le az elnök.

Dr. Erdei Péter beregszászi magyar vezető konzul a választásokkal kapcsolatos technikai részletekről tájékoztatta a résztvevőket, és válaszolt a felmerülő kérdésekre. Gulácsy Géza, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnöke és a KMKSZ alelnöke kijelentette: a megmaradásért vívott harcot minden körülmények között folytatni kell, majd kitért rá, hogy anyaországunk is nagyon nehéz harcban áll, s csak akkor lehet jövője, ha győztesen kerül ki a küzdelemből. Mi pedig – mint mondotta – a mostani magyarországi parlamenti választáson meghálálhatjuk azt a sok támogatást, amit az utóbbi időben Magyarországtól kaptunk, tegyük hát meg a kötelességünket.

Dobsa István tiszakeresztúri polgármester, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének (ISZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy ha nem lesznek olyan kárpátaljai magyar fiatalok, akik a nehéz körülmények ellenére is itthon képzelik el a jövőjüket, akkor nagyon nehezen maradhatunk meg. A KMKSZ ISZ könnyűzenei koncertekkel, egyéb kulturális programokkal igyekszik magához vonzani az ifjúságot. Emellett a közélet felé is próbálja terelni a figyelmüket, s a tehetséggondozással is foglalkozik, az utóbbi teendőkkel a Kárpátaljai Közéleti Akadémia révén. Majd arra a problémafelvetésre reagálva, mely szerint több, az angol nyelvet nem bíró kárpátaljai magyar fiatal számára gondot okoz az angol nyelvtudás megkövetelése, azt a választ adta, hogy az akadémiát a Budapesti Corvinus Egyetemmel együtt szervezik, s ez a tanintézet követeli meg az angol nyelvismeretet, de a KMKSZ ISZ lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy hagyják el az akadémián való részvétel ezen feltételét.

Virág László tiszapéterfalvai KMKSZ-alapszervezeti elnök, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének (KMVSZ) elnöke felidézte a KMVSZ múlt évi tevékenységét.

Kész Barnabás megyei tanácsi képviselő kifejtette, miszerint a KMKSZ-frakcióban nincs torzsalkodás a KMKSZ-es és az UMDSZ-es képviselők között, közösen beszélik meg a különböző kérdéseket, és a frakciófegyelmet betartva vesznek részt a szavazásokon. Így a megyei tanács szavazataik figyelembevétele nélkül nem is tud döntéseket meghozni. Sőt, az utóbbi időkben kardinális kérdésekben más frakciók is támogatják őket.

Gál István, a Nagyszőlősi Járási Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője elmondta: sikerült elérni, hogy a tanács kétharmados szavazattöbbséggel elítélte az új oktatási törvényt. Ugyanakkor nem sikerült megszavazni, hogy a járási kórház gyermekosztályán ingyenessé tegyék a gyermekek gyógyszerellátását.

A vendégek felszólalásai után Barta József kitért az oktatási törvény és a tervezett nyelvtörvény által jelentett veszélyre, leszögezve, hogy ha elveszítjük a nyelvünket, akkor elveszítjük a magyarságunkat is. Az anyaország támogatása nélkül nem tudunk sikert elérni, de a nemzeti kormány mellettünk van, és közös kiállásunk hatására kompromisszumos megoldások kezdenek körvonalazódni. Például, hogy öt évre elhalasztanák a törvény megvalósítását, öt év alatt pedig nagyon sok minden történhet. Végezetül pedig hitet tett amellett, hogy küzdelmünk eredményes lesz.

A közgyűlés kielégítőnek találta a középszintű szervezet múlt évi tevékenységét, a rendezvényt pedig a Szózat eléneklése zárta le.

Lajos Mihály