Nélküle nem maradna fenn a város magyar közössége

Magyar iskola Huszton

Most, amikor a soviniszta ukrán kormány – oktatási hálózatunk felszámolási kísérlete útján is – nemzetrészünk eltaposására törekszik, most kell nagyon a remény. Most kell nagyon a bátor kiállás. És most kell nagyon a csendes nemzet­építő munka is, hogy maroknyi magyar közösségek se kerüljenek a történelem múlt idős fejezetébe. Ezt a csendes nemzetmentő munkát végzik a Huszti Magyar Tannyelvű Általános Iskolában is.

– Huszonegy tanárunk jelenleg 130 diákot oktat. A két ukrántanárunk és az ugyancsak ukrán nemzetiségű angoltanárunk nem tud magyarul, ám az egyik ukrán nyelv és irodalom szakos pedagógusunk a mi iskolánkba íratta be a gyermekét, és ő maga is szeretné elsajátítani a nyelvünket. Ugyancsak nálunk tanul az angoltanárunk unokája is. Rajtuk kívül az idén a történelmet is ukrán pedagógus oktatja, aki egy évre kötött munkaszerződést velünk, elődje ugyanis Magyarországra utazott, hogy ott továbbképezze magát, a másik történészünk – egy viski fiatalasszony – pedig jelenleg gyesen van. Ő, valamint a többi tanárunk magyar – mutatja be a tanintézetet Szokolovics Mária iskolaigazgató. – A 2000-es évek elején volt egy nagyon nehéz időszak az iskola életében, amikor a bezárás árnyéka vetült rá, s egy időben még hatvan gyermek sem tanult itt. Négy éve viszont folyamatosan nő a diáklétszám, 2017. szeptember 1-jén pedig az eddigi legtöbb elsős, 28 kis nebuló lépte át az iskola küszöbét, s mindez Magyarország vonzásának tudható be. Mert igaz, hogy nagyon kevés az olyan család, ahol mindkét szülő magyar, ellenben nagyon sok a vegyes házasság, sőt van olyan család, ahol csak a nagyszülő(k) magyar(ok), s a vegyes házasságok kétharmadában is a gyermekek otthon nem hallanak magyar szót. Ám sok szülő – köztük jelentős számú a magyar gyökerekkel nem is rendelkező – megértette, hogy gyermekeik javára válik a magyar nyelv ismerete, például, ha munkát vállalnak vagy továbbtanulnak majd Magyarországon. Nagyon nehéz, persze, megtanítani magyarul az ukrán környezetben élő gyermekeket, de igyekszünk minél jobban elsajátíttatni velük a nyelvünket. Ám hogy mennyire gyorsan, és mennyire tökéletesen tanulnak meg magyarul, az attól is függ, hogy magyar szó is jár-e az otthonukban, foglalkoznak-e velük a szüleik is, és van-e eltökéltség a diákokban a magyar nyelv megtanulását illetően.

A múlt évi técsői Arany Ősz Nemzetközi Kórus- és Néptánctalálkozón örömmel láttam, milyen ügyesen ropták néptáncainkat az iskola Nárcisz Néptáncegyüttesének a tagjai, és milyen szépen, akcentus nélkül énekeltek magyarul a gyermekek. De hogy mennyi munka áll emögött, arról Szabó Gabriella magyar nyelv és irodalom szakos tanárt, az együttes vezetőjét kérdezem.

– 2008-ban kaptam állást az iskolában, és úgy gondoltam, jobban megszerettethetem a gyerekekkel a nyelvünket és a kultúránkat, ha néptánc- és népdalszakkört szervezek, a diákok pedig meg is szerették azt, nagy motivációs erőnek bizonyult a magyar nyelv és a magyar kultúra elsajátításának útján, és a szakkörből nőtt ki a Nárcisz Néptáncegyüttes – magyarázza beszélgetőtársam. – Már többször is felléptünk különböző rendezvényeken, így a FELTISZA-n, illetve a Bethlen-napon, a huszti városnapon, tavaly második alkalommal vettünk részt az Arany Őszön, s emellett Magyarországon is megfordultunk. 2015-ben pedig mi is jelentkeztünk az Örökségünk klippályázatra, elkészítettünk egy videoklipet, melyen Miller Anna tanulónk szavalta Kölcsey Ferenc Huszt c. versét, miközben a háttérben bemutattuk Huszt nevezetességeit, és elnyertük a pályázat különdíját. Ami pedig nyelvünk elsajátíttatását illeti, azok a diákok, akik alapszintű magyar nyelvismerettel jönnek az iskolába, 5–6. osztályos korukban már jól elboldogulnak a magyar nyelvvel. Akik viszont otthon csak ukrán szót hallanak, csupán hetedikes, nyolcadikos vagy kilencedikes korukra sajátítják el a nyelvünket. A legnehezebben a ragozást tanulják meg. Az együttes fellépésekre való felkészítése pedig két hónapi munkát igényel.

A magyar nyelv elsajátíttatását nagymértékben elősegítik az iskolai könyvtár polcain sorakozó szépirodalmi művek is. A téka bővüléséhez hozzájárultak a Budapesti XVII. Kerületi Kossuth Lajos Gimnáziumtól, illetve a Szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnáziumtól kapott könyvcsomagok. S 2011 óta nagyon sok segítséget kapnak a különböző magyarországi társadalmi szervezetektől, illetve a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től. Így például a Zrt. támogatásának köszönhetően újították fel az iskola kerítését, a Magyar Patrióták Közössége a múlt évben Budapesten, a Magyarok Házában jótékonysági hangversenyt szervezett a huszti iskola megsegítésére, a Rákóczi Szövetség pedig minden évben 10 ezer forinttal támogatja a szülőket gyermekeik beiskoláztatásában. A Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítvány támogatása révén laboratóriumi felszereléseket és egyéb segédeszközöket szereztek be a fizika-, illetve a biológiaszertár számára. Magyar nyelvű szemléltetőiket részben a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye pénzbeli támogatása révén vásárolták meg, részben pedig a KMPSZ ajándékozta nekik azokat, s a pedagógusszövetség emellett munkafüzeteket és ábécéskönyveket is adományozott az iskolának. „Géppark­jukat” pedig egy projektorral összekapcsolt interaktív tábla, további két kivetítő és tíz számítógép alkotja.

– Végzőseink huszti középiskolákban, illetve szakmunkásképzőkben, a Huszti Erdészeti Technikumban, a Técsői Magyar Tannyelvű Református Líceumban, a beregszászi Rákóczi-főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetben, vagy a Munkácsi Szent István Líceumban tanulnak tovább. Középfokú tanulmányaik elvégzése után pedig több volt végzősünk is a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola hallgatója lesz – tájékoztat Szokolovics Mária. – Diákjaink a KMPSZ által szervezett tanulmányi versenyeken és az állami tanulmányi vetélkedőkön ukrán nyelvből és irodalomból érik el a legjobb eredményeket. Tavalyelőtt csak a KMPSZ tanulmányi versenyeit megnyerő, valamint a tanév folyamán jó eredményeket elért diákjaink, az előző két esztendőben viszont mellettük több más tanulónk is Magyarországon üdülhetett az Erzsébet-táborokban. Nagyon fontos, hogy megmaradjon ez a tanintézet, mert sok gyerek csak itt hall magyar szót, s itt ébred fel sokakban a magyar öntudat. Az iskola nélkül nem maradna fenn a huszti magyar közösség.

Lajos Mihály