Klimkin kedvezőnek nevezte a Velencei Bizottság állásfoglalását
Kijev számára nagyszerű eredménynek nevezte az Európa Tanács Velencei Bizottságának állásfoglalását az ukrán oktatási törvényről az ukrán külügyminiszter az MTI-nek adott nyilatkozatában szombaton Kijevben.
Pavlo Klimkin szerint a testület elismerte annak jogosságát, hogy az ukránoknak identitásuk erősítése érdekében fontos az államnyelv védelme és az, hogy az ország állampolgárai jól beszéljenek ukránul.
Ismételten leszögezte: az ukrán kormányzat kész együttműködni az országban élő magyar nemzetiségű közösséggel annak megvalósításában, hogy minden gyermek az óvodától kezdve lehetőséget kapjon az ukrán nyelv elsajátítására az anyanyelvük megőrzése mellett.
Hangsúlyozta, hogy a felnövő korosztálynak ezáltal jobb lehetőségei lesznek az érvényesülésre az életben, valamint ez szolgálja megmaradásukat szülőföldjükön, ahol – mint fogalmazott „már ezer éve élnek”.
A Velencei Bizottság pénteken hozta meg véleményét az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban.
Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló szerve leszögezte: legitim Ukrajnának az a törekvése, hogy polgárainak az államnyelven, az ukránon történő folyékony beszéd elősegítésével kezelni akarja az egyenlőtlenségeket, de a jogszabálynak a kisebbségi nyelveken való oktatás korlátozásával kapcsolatos rendelkezései kiváltotta erőteljes hazai és nemzetközi bírálatok indokoltak.
A törvény sokat vitatott 7. cikkelye jelentős kétértelműségeket tartalmaz, és szemmel láthatóan nem biztosítja az ország nemzetközi és alkotmányos kötelezettségvállalásainak megvalósításához szükséges útmutatásokat. A főként az általános iskolai oktatásra korlátozott kisebbségi nyelveken történő oktatás garanciáinak egzakt területe nem világos az állásfoglalás szerint. Az ukrán tannyelvű oktatásra történő radikális átállás jóval kevesebb lehetőséget biztosít a nemzeti kisebbségeknek az anyanyelvükön való tanulásra, így az új szabályozás komoly aggodalmakat vet fel az oktatás minőségével kapcsolatban – fűzték hozzá.
A szeptember végén hatályba lépett törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része – amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, az ötödik osztálytól felfelé a tantárgyak többségét ukránul oktatnák majd. Engedélyezi viszont a törvény két vagy több tantárgy oktatását más nyelveken, azaz angolul, illetve más európai uniós tagország nyelvén is.
A magyar nemzeti kisebbségek szervezetei szerint a 7. cikkelye sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
(MTI)
