Szaakasvili újabb Majdant akar?

2017. december 6., 08:00, 882. szám

Miheil Szaakasvili újabb tüntetést szervezett Kijevben, egyelőre nincs közeledés az orosz és az ukrán ortodox egyházak között, Porosenko tovább emelné a minimálbért a közelgő választások jegyében – tudhattuk meg az elmúlt napokban.

Néhány napja a migrációs szolgálat újabb három hónappal meghosszabbította az ukrán állampolgárságától megfosztott Miheil Szaakasvili volt grúz államfő és Odessza megyei kormányzó, az Új Erők Mozgalma nevű ellenzéki párt vezetőjének ukrajnai tartózkodási engedélyét. Szaakasvilit a hatóságok döntése nyilvánvalóan nem befolyásolta abban, hogy a hétvégére újabb demonstrációt szervezzen. Az ukrán főváros központjában megrendezett felvonuláson hívei azt követelték, hogy a parlament hozzon törvényt az államfő alkotmányos vád alá helyezésének (impeachment) rendjéről. A megmozduláson a szervezők szerint húszezren, az UNIAN ukrán hírügynökség helyszíni tudósítása szerint mintegy ötezren, a rendőrség adatai alapján két és fél ezren vettek részt. Bármelyik adat felel is meg a valóságnak, a lényeg az, hogy az akciónak még mindig nem sikerült elérnie az ukrán közvélemény ingerküszöbét, más szóval, a grúzból ukránná, majd hontalanná lett politikus változatlanul távol áll céljától, hogy egy újabb Majdan-szerű mozgalommal kényszerítse ki a hatalomváltást az országban. Sokkal nagyobb visszhangot váltott ki Szaakasviliék akciójának egyik közvetett folyománya, amennyiben ismeretlen „aktivisták” blokád alá vették egy, a megmozdulásról beszámoló ellenzéki tévécsatorna szerkesztőségének épületét (lásd keretes írásunkat!).

Kedden reggel aztán érkezett a sokakat meglepetésként érő hír, miszerint házkutatást tartottak Szaakasvili lakásában, amely egyébként a Függetlenség terének, a híres Majdannak a közelében található. A politikus a hatóságok elől a nyolcemeletes épület tetejére menekült, s azzal fenyegetőzött, hogy a mélybe veti magát.

Valamivel később ismertté vált, hogy a Legfőbb Ügyészség indított eljárást Szaakasvili ellen. A gyanú szerint az előző, Janukovics-féle kormányzat elmenekült politikusai finanszírozzák a hontalan politikus ukrajnai tevékenységét Oroszországból.

Mire a hatósági emberek lehozták Szaakasvilit a tetőről, illetve végeztek a házkutatással, az épület előtt gyülekezni kezdtek az ellenzéki politikus hívei. Az emberek kezdetben megpróbáltak barikádot emelni Szaakasvili házának bejárata előtt, ám a rendőrök megakadályozták őket ebben, ami összetűzésekhez vezetett. Legalább öt – más források szerint kilenc – tiltakozót előállítottak, petárdák robbantak, füstgránátokat dobáltak, egyesek szerint lövések is eldördültek. A grúz származású politikus egyik híve benzinnel öntötte le, és megkísérelte felgyújtani magát. A rendőrség könnygázt vetett be.

Később az emberek elállták annak a rendőrségi gépkocsinak az útját, amelybe a pártvezetőt ültették. Az addigra néhány száz fősre duzzadt tömeg emelvénynek használta ennek az autónak a tetejét, a szónokok onnan buzdították ellenállásra a kijevieket, még egy hangosító berendezést is sikerült szerezniük.

Idővel a helyszínre érkeztek a nemzeti gárda egységei, ám a tüntetőknek sikerült kiszabadítaniuk Szaakasvilit a hatósági járműből. Ekkor a már több száz, esetleg néhány ezer fősre duzzadt tömeg vezérükkel az élen megindult a parlament épülete felé, ahol éppen az ellenzéki vezető körüli eseményekről hallgatták meg a legfőbb ügyészt. A parlamentnél Szaakasvili beszédében tagadta az ellene felhozott vádakat, s a legfőbb ügyész, valamint az SZBU vezetőjének menesztését követelte. Felszólította a kijevieket, hogy gyülekezzenek a Majdanon, és „békés demonstrációval szabaduljanak meg” Petro Porosenko ukrán elnöktől és környezetétől, továbbá a Kremlhez közel álló Viktor Medvedcsuk ukrán politikustól és az oroszbarát oligarcháktól.

A helyszíni beszámolók szerint az összetűzésekben több civil és rendőr is megsérült. Ezek az események – ha kicsiben is – már a Majdant idézték. Kérdés, hogy lesz-e folytatása a megmozdulásnak, vagy banális véget ér a történet például azzal, hogy az ellenzéki politikust kitoloncolják az országból, ahogyan több munkatársával is tették az elmúlt napokban.

A moszkvai híradásokból megtudhattuk, hogy Filaret, az ukrán ortodox egyház kijevi patriarkátusának pátriárkája, az orosz ortodox egyház volt kijevi metropolitája levélben fordult az orosz ortodox egyházhoz, sürgetve, hogy kezdődjön párbeszéd közöttük a megbékélésről. A kijevi pátriárka „a pravoszláv keresztények közötti széthúzás” beszüntetésére hívott fel, valamint arra, hogy vessenek véget a szembenállásnak. A sajtó szerint Filaret levelét felolvasták a Moszkvában éppen ülésező főpapi tanácson, amely úgy döntött, hogy bizottságot állít fel az eszmecsere folytatásához.

Utóbb Filaret kijevi sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy valóban levélben fordult az orosz ortodox egyházhoz. Az egyházfő ugyanakkor kifejtette: a Moszkvában éppen ülésező főpapi tanács azt üzente neki, hogy csak akkor hajlandók az ő kiátkozásának visszavonására, ha ezt ő maga kéri. Szavai szerint ezután írt levelet az orosz ortodox egyház vezetőjének, elmagyarázva, hogy a kiátkozás visszavonása nélkül nem kezdődhet párbeszéd a megbékélésről és a kijevi patriarkátus függetlenségének elismeréséről. Hozzátette: ezután született az a döntés, hogy a kérdést a főpapi tanács megvitatja az orosz fővárosban.

„A tanács viszont az üzenetemet felhasználva nem a megbékélés és a kijevi patriarkátus függetlenségének elismerése felé irányította a tevékenységét, hanem úgy tálalta, mintha vissza akarnánk térni Moszkva irányítása alá. Még egyszer határozottan kijelentem: semmiféle bűnbánatot nem érzek azért, mert a kijevi ortodox egyház függetlenné válásának útját választottam” – szögezte le Filaret.

Petro Porosenko elnök egy hétfői fórumon bejelentette, azt tervezi, hogy 2018-tól 4100 hrivnyára emelik a minimálbért Ukrajnában. Döntését azzal indokolta, hogy múlt héten vállalkozók a munkaerő hiányára panaszkodtak neki. Hozzátette, javasolta Volodimir Hrojszman kormányfőnek a minimálbér emelését, amely szerinte arra ösztönzi majd a szakképzett munkavállalókat, hogy Ukrajnában helyezkedjenek el, továbbá a magasabb bérek növelik a helyi költségvetések és a Nyugdíjalap bevételeit.

Az elnök kezdeményezését azonnal támogatásáról biztosította Pavlo Rozenko szociálpolitikai miniszter. A tárcavezető meggyőződésének adott hangot, miszerint a kormánynak minden esélye megvan arra, hogy úgy érje el jövőre a 4100 hrivnyás minimálbért, hogy azzal ne gerjesszen inflációt.

Szakértők és ellenzéki politikusok egy emberként hördültek fel a bejelentésre. Emlékeztettek arra, mekkora inflációt gerjesztett a kormánynak az a döntése, hogy idén januártól az addiginak kis híján a duplájára, 3200 hrivnyára emelik a minimálbért, s mint rámutattak, már a 2018. évi költségvetés tervezetében jelenleg szereplő 3723 hrivnyás minimálbérnek is számottevő inflációs hatása várható. Aligha lehet kétséges, hogy az elnök bejelentését a 2019-ben esedékes választások motiválták.

(pravda.com.ua/unian.ua/MTI/ntk)

 

Blokád alá vették az egyik tv-csatorna épületét

Kijevben terepszínű katonai egyenruhát és álarcot viselő ismeretlenek homokzsákokkal és szögesdróttal eltorlaszolták vasárnap a NewsOne tévécsatorna épületének központi bejáratát, kijelentve, hogy nem értenek egyet „a csatorna politikájával”.

A NewsOne weboldalán megjelent közlemény szerint a forgatócsoportok nem tudták elhagyni az épület parkolóját, törölték a műsorba meghívott vendégek látogatását. A tévécsatornánál úgy gondolják, az épület blokádja azzal állhat összefüggésben, hogy beszámoltak a december 3-i kijevi Menet az impeachmentért (felelősségre vonás, vádemelés – a szerk.) akcióról, amelyben Miheil Szaakasvili, a Ruh Novih Szil parlamenten kívüli ellenzéki párt vezetője is részt vett. A közlemény szerint az épületet zár alá helyezők egyebek mellett követelik, hogy Jevhen Murajev független parlamenti képviselő, a csatorna tulajdonosa kérjen bocsánatot a Méltóság forradalmáról tett kijelentéseiért. A honatya állítólag „államcsínynek” nevezte a 2013–2014 fordulóján történteket. A Dzerkalo Tizsnya hetilap internetes változata valamivel később azt írta, az „aktivisták” követelései között szerepel az is, hogy bocsássanak el több műsorvezetőt, illetve alakítsák át „kremlbarátról” „hazafias ukránpártivá” a csatorna műsorpolitikáját.

Vaszil Holovanov, a tévécsatorna műsorvezetője és ügyvezető producere bejelentette, hogy a NewsOne „követségekhez és nemzetközi szervezetekhez fordul”. Közölte, úgy tekintik a történteket, mint nyomásgyakorlást a szólásszabadságra.

A tévések jelezték, a rendőrök ott vannak az incidens helyszínén, ám „nem reagálnak arra, ami történik”.

Hétfőn Arszen Avakov belügyminiszter a NewsOne blokádjának beszüntetésére szólított fel a Twitteren.

„A tiltakozókhoz fordulok: be kell szüntetni a NerwsOne tévécsatorna blokádját – nem érdemes a gazemberekből mártírokat csinálni” – írta Avakov.

Véleménye szerint a csatorna tulajdonosainak és szerkesztői­nek fel kellene hagyniuk az emberek provokálásával.

Megszólalt az ügyben Petro Porosenko elnök is. Az államfő véleményét az esettel kapcsolatban sajtószolgálata idézte a Facebook közösségi oldalon. Porosenko szerint megengedhetetlen a nyomásgyakorlás a tömegtájékoztatási eszközökre. Hozzátette ugyanakkor, szintén megengedhetetlenek az agresszor állam (Oroszország – a szerk.) Ukrajna-ellenes tevékenységének igazolására tett kísérletek, az orosz propagandának való „alájátszás”, többek között olyan kérdésekben, mint a „Méltóság forradalmának megítélése”. Az elnök szerint az ilyen cselekmények néha reakciót jelentenek azoknak a szerveknek a tétlenségére, amelyeknek operatívan kellene reagálniuk hasonló esetekben. A Nemzeti Rádiós és Televíziós Műsorszolgáltatási Tanácsnak hatékonyabban kellene szabályoznia a „médiateret” – tette hozzá.

Végül hétfőn este a NewsOne kijevi épületének központi bejáratát blokád alatt tartó „aktivisták” megkezdték a kapu előtt homokzsákokból és szögesdrótból emelt úttorlasz elbontását. Az akció egyik résztvevője elmondta, „megértéssel viszonyulnak” Arszen Avakov belügyminiszter és a Nemzeti Rádiós és Televíziós Műsorszolgáltatási Tanács elnökének kéréséhez, miszerint kissé „át kellene formattálniuk” akciójukat, hogy az emberek közlekedni tudjanak. Azt tervezik ugyanakkor, hogy „ellenőrzőpontot alakítanak ki, és ellenőrizni fogják az iratokat”, nem engednek be a tévécsatorna területére „György-szalagos embereket és orosz újságírókat”.

(pravda.com.ua/zn.ua/unian.ua/zzz)