Biztató lehet a zárónyilatkozat tartalma

EU-s tagországok és keleti partnerországaik csúcstalálkozója

A nemzeti kisebbségek számára biztató tartalmú zárónyilatkozattal ért véget múlt pénteken az Európai Uniós tagországok és keleti partnerországaik állam- és kormányfői találkozója Brüsszelben.

Kétévente ősszel kerül sor az úgynevezett Keleti Partnerség országainak csúcstalálkozójára, amelyen megvonják az EU-tagállamok, illetve Ukrajna, Moldova, Grúzia, Fehéroroszország Örményország és Azerbajdzsán együttműködésének mérlegét. Az idei alkalmat intenzív felkészítő munka előzte meg. Elsősorban az ukrán diplomaták koptatták sokat a brüsszeli hivatalok folyosóit, hogy a csúcstalálkozó zárónyilatkozata megfeleljen Kijev elvárásainak. Szakértők szerint nem utolsósorban azért, mert az euroatlanti integrációt Petro Porosenko elnök újraválasztási kampánya kiemelt témájának szemelték ki.

Kiderült azonban, hogy sem Brüsszel, sem az Unió tagállamainak egy jelentős része nem hajlandó formalitásnak tekinteni a találkozót, s pusztán szimpátiából elismerőleg megsimogatni a keleti szomszédok vezetőinek buksiját. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy néhány partner­ország között komoly ellentétek feszülnek, például Alekszandr Lukasenko fehérorosz és Igor Dodon moldovai elnök el sem ment a találkozóra. Mindez óhatatlanul megmutatkozott a csúcs zárónyilatkozatán is, amely igen visszafogottnak tekinthető, különösen a fokozott ukrán elvárásokra való tekintettel.

Ukrajna, amely mostanság legalábbis európai középhatalomként igyekszik fellépni a külpolitikában, az utóbbi hetekben minden képmutatást félretéve, bár váltakozó sikerrel igyekezett elérni az európai partnereknél, hogy elképzeléseit a lehető legteljesebb mértékben figyelembe vegyék a csúcstalálkozó záródokumentumában. Eközben azonban kiderült, hogy Európában nem elégedettek maradéktalanul az ukrajnai reformok menetével.

A brüsszeli hangulatot Ukrajnát illetően érzékletesen tükrözi az Európai Néppárt (ENP) találkozója, amelyre a keleti partnerségi csúcs előestéjén, múlt csütörtökön került sor a belga fővárosban. Az ENP-nek a találkozóról kiadott állásfoglalása ugyan minden kötelezettségvállalás nélkül – és hangsúlyozva, hogy az uniós támogatás a reformok végrehajtásának függvénye – szolidaritásáról biztosította a keleti partnerek integrációs törekvéseit, valamint Oroszországgal kapcsolatban is meglehetősen keményen fogalmaz az ukrajnai események vonatkozásában, a tagszervezetek vezetőinek zártkörű találkozóján ugyanakkor, legalábbis a Jevropejszka Pravda tudósítása szerint, Petro Porosenko ukrán elnöknek kellemetlen perceket kellett átélnie. A szintén jelen lévő Julija Timosenko, az ellenzéki Batykivscsina párt vezetője ugyanis felvetette, hogy Mikheil Szaakasvili volt grúz elnököt és Odessza megyei kormányzót, jelenleg ellenzéki ukrán politikust szerinte törvénytelenül fosztották meg ukrán állampolgárságától, grúz származású munkatársainak kitoloncolását az országból pedig elfogadhatatlannak nevezte. Az ENP grúz tagja, az Egységes Nemzeti Mozgalom szintén magyarázatot kért az Ukrajna területén jogosan tartózkodó grúz állampolgárok kitoloncolására. Porosenko láthatóan számított a támadásra, s azzal igyekezett hárítani a vádakat, hogy az érintettek beperelhetik az SZBU-t és a migrációs szolgálatot, hiszen, mint fogalmazott, Ukrajna jogállam, ahol mindenkinek jogában áll a bírósághoz fordulni. Több felszólaló azonban az ukrajnai bírákkal kapcsolatos fenntartásainak adott hangot. Joseph Daul, az ENP elnöke pedig kertelés nélkül kijelentette, hogy tisztában van vele, a partner­országok bíróságai máig nem függetlenek, ezért komolytalan azzal érvelni, hogy az embereknek jogukban áll a bírósághoz fordulni. Porosenko erre állítólag némileg ingerülten vágott vissza, közölte, hogy ellenfelei hazudnak, elferdítik a tényeket, azok pedig, akiket kitoloncoltak az országból, súlyos bűncselekményeket követtek el. Az ukrán elnök sajtószolgálata utóbb nem is részletezte különösebben a találkozón történteket, ehelyett az Ukrajna számára összességében kedvező állásfoglalásra fektette a hangsúlyt.

További csapást jelentett az ukrán kormányzatra nézvést, hogy az EU ukrajnai képviselője a csúcs előtt bejelentette, Kijev szinte bizonyosan nem kapja meg az Unió 600 millió eurós hitelét, miután nem teljesítette a folyósítása feltételéül szabott vállalások egy tekintélyes részét, egyebek mellett nem történt meg a köztisztviselők által tavaly benyújtott elektronikus vagyonbevallások ellenőrzése.

Kijev azt is szerette volna, ha a dokumentum egyértelműen fogalmaz Ukrajna jövőbeni európai uniós csatlakozásának kilátásait illetően. Johannes Hahn szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos azonban félreérthetetlenül válaszolt az ukrán törekvésekre, amennyiben még a csúcsot megelőzően kijelentette, hogy jelenleg semmi alapja Ukrajna uniós integrációjának felgyorsításáról beszélni.

Arra sem mutatkozott esély az előkészítő tárgyalások során, hogy a záródokumentum Oroszországot agresszorként bélyegezze meg. Ráadásul ehhez a kemény megfogalmazást egyébként is kerülni igyekvő európai partnereknek egy szalmaszálat sem kellett keresztbe tenniük, hiszen az ukrán javaslat elsősorban Fehéroroszország és Moldova ellenállásán bukott meg.

Az ukrán diplomácia ezek után arra törekedett, hogy egy olyan zárónyilatkozat szülessen Brüsszelben, amelyet sikerként lehet elkönyvelni, s törekvésük több szempontból is eredményesnek bizonyult. Például a 600 milliós hitel szinte bizonyos elvesztése helyett egy új, tekintélyes összegről szóló jövőbeni másfél éves európai uniós támogatási programot jelenthettek be Kijevben, különösebben nem emlegetve azt a körülményt, hogy az uniós támogatás folyósításának feltétele változatlanul a reformok folytatása. Előrelépés történt viszont a közös légtérről szóló megállapodás kidolgozása és a digitális együttműködés vonatkozásában.

Miután a viták során időnként kérdésessé vált, hogy sikerül-e egyáltalán zárónyilatkozatot elfogadni, az ukrán fél kompromisszumokra is hajlandó volt. Vélhetően így maradhatott benne a dokumentumban a kezdeti tiltakozás ellenére a Magyarország által javasolt, a nemzeti kisebbségek szerzett jogainak védelmét célzó passzus. A szöveg ugyan nem tartalmaz közvetlen utalást az ukrán oktatási törvényre, mégis félreérthetetlenül fogalmaz:

„A résztvevők várakozással tekintenek az együttműködés fokozására valamennyi partnerrel az oktatási, kutatási és innovációs rendszerek modernizációja, valamint minőségük és versenyképességük javítása terén, egyben biztosítva a nemzeti kisebbségekhez tartozó egyének jogainak tiszteletben tartását a jelenlegi szinten az ENSZ és az Európa Tanács konvencióinak, illetve vonatkozó jegyzőkönyveinek megfelelően” – fogalmaz a dokumentum, hozzátéve, hogy emellett biztosítani kell a kisebbséghez tartozó egyének esetében a diszkriminációmentességet, a sokféleség tiszteletét, továbbá maradéktalanul figyelembe kell venni az Európa Tanács szakértői testületeinek véleményét a szóban forgó rendszerek reformja során.

Érthető módon az ukrán sajtó jobbára nem foglalkozott a zárónyilatkozatnak ezzel a kényes pontjával, Magyarország azonban tett róla, hogy ne bagatellizálhassák el a kérdést.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI beszámolója szerint a csúcstalálkozó után egyértelművé tette: Magyarország nem áldozza fel a világpolitika oltárán a kárpátaljai magyarokat, és ellenáll mindenfajta olyan törekvésnek, amely téves geopolitikai kontextusba kívánja helyezni a magyar kormány álláspontját Ukrajna európai inspirációival kapcsolatban.

Kijelentette: Ukrajna döntési helyzetben van, ugyanis ha számára valóban fontos az európai és euroatlanti integráció kérdése, akkor eleget kell tennie nemzetközi kötelezettségeinek. Vissza kell vonnia a kisebbségek jogait sértő oktatási törvényt. Ez esetben újra számíthat Magyarország hangos támogatására, addig azonban nem – tette hozzá a magyar diplomácia irányítója. Szijjártó nyilatkozatát több ukrán internetes portál ismertette.

Meglehet, hogy Kijev a partnerségi csúcs zárónyilatkozatában vállaltakat is megkísérli majd kijátszani, ahogyan korábbi vállalásaival tette, amikor elfogadta a kisebbségek anyanyelvű oktatáshoz való jogát korlátozó oktatási törvényt, ám mostantól lehetőség van rá, hogy Európában közvetlenül európai integrációs törekvései kapcsán kérjék számon Ukrajnán a vállaltak teljesítését.

(zzz)