Trócsányi: „Ahol a kisebbségek nem érzik jól magukat, hamarosan a többségi nemzet tagjai sem fogják”

„Húzd meg, húzd a harangot: tűz van a faluban!” (Kormorán)

Ungváron az egykori KGB megyei központjának épülete előtt álló, 1956-os emlékműnél közösen emlékezett meg a két kárpátaljai magyar konzulátus, valamint a KMKSZ és az UMDSZ az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hőseiről és áldozatairól, majd az emlékező magyarok az esőben gyalog átvonultak az ungvári börtönhöz, ahol megkoszorúzták az épület falán elhelyezett emléktáblát. A két helyszín jelképes, hisz egykor az ungvári KGB-székház pincéiben és az ungvári börtönben tartották fogva és ezekben az épületekben kínozták meg azokat a magyarokat, akiket Magyarországról szállítottak Ungvárra, illetve azokat, akiket Kárpátalján vettek őrizetbe. A kárpátaljai magyarság megemlékezése a Kormorán együttes ünnepi koncertjével folytatódott a Kárpátaljai Megyei Ukrán Zenés-Drámai Színházban.

Az eső ellenére sokan összegyűltek az egykori KGB-székház előtti 1956-os emlékműnél, ahol az ungvári magyarokkal együtt emlékezett mások mellett Trócsányi László, Magyarország igazságügyi minisztere és Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója.

Buhajla József ungvári magyar főkonzul az ünnep alkalmából mondott beszédében hangsúlyozta: „'56 tiszta forradalmát az utca népe indította. Azok a fiatalok, akik az ostromba születtek, akik nélkülözésben, diktatúrában nőttek fel, akiket az elnyomó hatalom zsigeri gyűlölete és a szabadság iránti mérhetetlen vágy szenvedélyes hősökké gyúrt, akik megértették, hogy mit követel a nemzet, és tudták: most meg kell védeniük a hazát.”

A főkonzul emlékeztette a jelenlévőket: „A szabadságot ma is, holnap is, mindennap meg kell védeni, és ebben a nemes feladatban minden magyarra szükség van.”

Hennagyij Moszkal, a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal elnöke köszöntőbeszédében hangsúlyozta, hogy a magyar forradalom volt az első, amely szembe mert szállni a szovjet totalitárius rezsimmel. Kijelentette, hogy Kárpátalján is nagyon sok támogatója volt az '56-os magyar forradalomnak és nem csak a magyarok között. – „Dicsőség a magyar forradalom hőseinek!” – zárta végül magyarul gondolatait Kárpátalja kormányzója.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, Ukrajna Legfelső Tanácsának képviselője ünnepi beszédében hangsúlyozta: az 1956-os magyar forradalom a magyar történelem egyik legdicsőségesebb lapja. Amikor az elnyomott és kifosztott magyar nemzet egyszer csak azt mondta: Elég volt! A történészek még vitatkoznak azon, hogy mik voltak az okai, és pontosan hogyan zajlottak az események, azonban egy biztos: a magyarság akkor elsősorban a szabadságért, a demokráciáért, a függetlenségért, nemzeti szimbólumaiért harcolt. Annak ellenére, hogy a kárpátaljai magyarság még jelentősebb elnyomás alatt volt a Szovjetunióban, mint a magyarországi magyarok, szép példáját mutatta a szolidaritásnak. Fiatalok különböző akciókat szerveztek a forradalom támogatása céljából, amiért később meg is kapták büntetésüket.

„1956 talán a legnagyobb mértékben járult hozzá a kommunista rendszer felbomlásához, mert a forradalom után a kommunista rezsim elvesztette erkölcsi alapját, akik addig hittek benne – különösen a nyugati értelmiség körében –, azok is kiábrándultak belőle” – hangsúlyozta a KMKSZ elnöke, majd megköszönte a magyar társadalomnak és a magyar kormány ott lévő miniszterének, Trócsányi Lászlónak, hogy most, amikor a kárpátaljai magyarság oktatási rendszeréért és nyelvéért vívja küzdelmét, maga mögött tudhatja Magyarország támogatását. Ugyancsak köszönetet mondott a küzdelemhez nyújtott támogatásáért Kárpátalja kormányzójának és a Kárpátaljai Megyei Tanácsnak.

Zubánics László, az UMDSZ elnöke hangsúlyozta: „Nem idegen tankoktól és koncepciós perektől kell napjainkban félnünk, hiszen sokkal alattomosabb férgek rágják közösségünk fájának gyökereit. Legszentebb értékeinket, anyanyelvünket, az anyanyelven való oktatás jogát próbálják meg iskoláinkon kívülre szorítani.” Fontos, hogy higgyünk egy jobb, szebb, könnyebb világban és támogassuk egymást, mert közösen mindig könnyebb – hangsúlyozta az UMDSZ elnöke.

Milován Sándor 1956-os elítélt, a KMKSZ tiszteletbeli elnöke emlékezőbeszédében felidézte: „1956-ban a magyar forradalmat vérbe fojtották az orosz tankok, Amerika és a nyugati világ hallgatólagos jóváhagyásával, és helyreállt Európában a Jaltában kidolgozott »rend«. Magyarországról százezrek külföldre menekültek, sokan meghaltak, és még többen börtönbe kerültek még a környező országokban is, közöttük én is, tizenhat évesen.” Milován Sándor elmondta, hogy a kommunista rendszerben kiskorúak számára nem voltak politikai lágerek, így a szovjetellenes propagandáért elítélt gyerekek együtt raboskodtak köztörvényes bűnözőkkel, tolvajokkal, rablókkal, gyilkosokkal. A fiatalkorúak a börtönben nappal különböző műhelyekben dolgoztak, este pedig iskolába mentek, ott együtt tanult és összebarátkozott politikai okok miatt elítélt ukrán nacionalista fiatalokkal, akikkel abban egyetértettek, hogy a kommunista rendszer előbb-utóbb meg fog bukni, és ez az ukránoknak és a magyaroknak is felszabadulást jelent majd. „Megvalósult az álmunk, a Szovjetunió összeomlott. (…) Ha nekem valaki akkor azt mondta volna, hogy eljön az idő, amikor a szabad és önálló Ukrajnában korlátozzák a magyar oktatást – bolondnak néztem volna az illetőt. Az ukrán nép, az ukrán nemzet ennyi szenvedés és elnyomás után nem érti, nem érzi a mások gondját, fájdalmát? Ez nem lehet igaz!”

Az '56-os emlékmű megkoszorúzása után az emlékezők gyalog vonultak át az ungvári börtönhöz, ahol az épület falán elhelyezett emléktáblát is megkoszorúzták.

Végül Kárpátalja magyarsága a Kárpátaljai Megyei Ukrán Zenés-Drámai Színházban a Kormorán együttes ünnepi koncertjével méltatta az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 61. évfordulóját.

Az ünnepi koncert előtt Trócsányi László igazságügyi miniszter tolmácsolta a magyar kormány üdvözletét, majd ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy a történelem folyamán a mai Kárpátalja területe több államhoz is tartozott, de a népessége állandó maradt. Nekünk, magyaroknak Kárpátalja neve hallatán történelmünk fontos helyszínei és képei jelennek meg szemeink előtt: Beregszász, Munkács, Huszt, Rahó, Técső és persze, Ungvár – tette hozzá. A miniszter hangsúlyozta: „A kárpátaljai magyarok voltak a leginkább elzárva a többi magyar nemzetrésztől a szovjet időkben, ezért különös tiszteletet érdemelnek részünkről, hogy a rendkívül nehéz körülmények között is megőrizték anyanyelvüket és önazonosságukat.”

A magyar nemzet egységének fontosságáról szólva a tárcavezető kiemelte: ha a kárpátaljai magyarok közösségének fennmaradását és fejlődését elő kívánjuk segíteni, akkor első helyen az anyanyelven történő tanulás kérdését kell említeni. „Méltatlan lenne az ünnephez, ha elhallgatnám: nem tudunk napirendre térni az anyanyelvi jogok súlyos szűkítése felett az ukrán törvényhozás részéről” – hangoztatta, utalva a kisebbségi jogokat sértő oktatási törvényre. „Reméljük, hogy ukrán barátaink is felismerik, hogy ott, ahol a kisebbségek nem érzik jól magukat, hamarosan a többségi nemzet tagjai sem fogják, s ezért felülvizsgálják a tanügyi jogszabályt” – mondta a többi között, hangsúlyozva: „A magyarság nemzetközi egyezményekben rögzített nyelvi jogaiért határozottan kiállunk.”

A kárpátaljai ünnepi megemlékezések méltó és felemelő befejezése volt a Koltay Gergely által 1976-ban alapított, nemzeti rockzenét játszó Kormorán együttes nagysikerű koncertje. A nagyszínház közönsége állva tapsolta a zenekart.

Badó Zsolt/MTI