Hrinevics: A „nyelvi gettók” sebezhetők a területi követelésekkel szemben
Ha az ország egy bizonyos régiójában a polgárok nem beszélik az államnyelvet, az sebezhetővé teszi a térséget más országok területi követeléseivel szemben – jelentette ki Lilija Hrinevics oktatási miniszter az 1+1 tévécsatorna műsorában, melyet az Ukrajinszka Pravda ismertet.
„Bármely létrehozott »nyelvi gettó« mindig politikailag sebezhető térség a területi követelésekkel szemben. Nézzék meg, mi történt a Krímen. A Krímen egyáltalán nem volt ukrán nyelv” – jelentette ki a politikus.
Példaként hozta fel, hogy 2017-ben Kárpátalján, a Beregszászi járásban, ahol egy tömbben él a magyar kisebbség, az iskolák végzőseinek 75%-a nem felelt meg a külső független tesztelésen, többek között azért, mert nem beszélik az ukrán nyelvet.
Hrinevics hangsúlyozta, hogy a szóban forgó terület lakosságának jelentős része egyáltalán nem beszél ukránul.
A miniszter szerint ugyanakkor a hivatalos nyelv összeköti az ország különböző régióit.
Hrinevics jelezte azt is, hogy az általa irányított minisztérium arra számít, a Velencei Bizottság állásfoglalása az oktatási törvény nyelvi normáit illetően talán csak bizonyos javaslatokat fog tartalmazni, mivel Ukrajna összességében nem sértette meg egyetlen nemzetközi kötelezettségét sem.
A Legfelső Tanács szeptember 5-én fogadta el az új oktatási törvényt, amely egyebek mellett kimondja, hogy az oktatás nyelve az ukrán, s a nemzeti kisebbségek nyelvén csak az óvodában és az iskola első négy osztályában engedélyezett tanítani.
Lengyelország, Románia, Magyarország, Görögország és Bulgária aggodalmának adott hangot a törvénynek a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását érintő rendelkezései miatt. Petro Porosenko elnök ennek ellenére szeptember 25-én aláírta a jogszabályt.
Szeptember 28-án Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter európai javaslatra megküldte az oktatási törvényt véleményezésre a Velencei Bizottságnak. Ukrajnában decemberre-januárra várják a bizottság állásfoglalását.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése október 12-i határozatában elítélte az oktatási törvénynek a tanítás nyelvére vonatkozó rendelkezéseit, amelyeket anélkül fogadtak el, hogy konzultáltak volna a nemzeti kisebbségekkel, és felszólította Ukrajnát, hogy maradéktalanul vegye figyelembe a Velencei Bizottság ajánlásait.
(pravda.com.ua/Kárpátalja)
