Az ukrán sajtó az ukrajnai oktatási törvényről rendezett ET-vitáról

2017. október 12., 17:52

Ukrajnában a sajtó meglehetősen nagy terjedelemben foglalkozott az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) őszi ülésszakán csütörtökön délelőtt az ukrán oktatási törvényről rendezett vitával. Több portál élőben közvetítette az ülést.

A Jevropejszka Pravda kiemeli, hogy az Ukrajnát a törvény 7., az oktatás nyelvét érintő cikkelye miatt bíráló határozat elfogadását kiharcoló magyar és román képviselők a vita során azt kérték, ne tekintsék őket Putyin ügynökeinek. A honatyák felháborítónak tartották, hogy – véleményük szerint – álláspontjukat időnként inkorrekt módon magyarázzák Ukrajnában.

„A nemzeti kisebbségek képviselőit, akik az európai utat támogatják, Putyin ügynökeivé változtatták” – jelentette ki Titus Corlatean román parlamenti képviselő, aki a szocialisták nevében szólalt fel a vitában.

„Önök túl aktívan asszociálnak mindent Oroszországgal, mindent egy üstbe vetve. Ez egyszerű út, de nem túl helyes” – tette hozzá Korodi Attila csíkszeredai születésű romániai magyar képviselő.

A honatya felszólította Kijevet, ne tegye tönkre viszonyát a szomszédaival.

„A kisebbségekre gyakorolt nyomás semmi jót nem ad önöknek. Szükség van a jószomszédi kapcsolatokra Magyarországgal, Romániával, Lengyelországgal. Ha felégetik a hidakat, ez nem segít az önök országán” – tette hozzá az Ukrajinszki Novini szerint.

A képviselőket különösen felháborította Kosztyantin Uszov ukrán képviselő felszólalása, aki kijelentette, hogy ő az egyik szerzője az oktatási törvény 7. cikkelyének. Megjegyezte, hogy az ukrán nyelv oktatásának állapota a nemzetiségek által tömbben lakott területeken nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

„Ki képviseli az orosz érdekeket? Mi? Ez vicc? Vagy azok, akik előkészítették ezt a módosítást (a 7. cikkelyét – a szerk.)? Uszov úr, talán ön a Kreml ügynöke? Az ön beszédéből nagyon úgy tűnik” – jelentette ki Németh Zsolt, a magyar PACE-küldöttség vezetője, akit a Jevropejszka Pravda idéz.

„Az oktatási törvény a kisebbségek felszámolására irányul. Ez nem csak az oroszokra vonatkozik, bár keleten ők nem kisebbség, hanem többség. Ez azoknak az országoknak a kisebbségeire vonatkozik, akik támogatják az önök területi egységét. Mi változatlanul az önök barátai vagyunk, de nem értjük, miért rontják el viszonyukat nyugati barátaikkal?” – jelentette ki a fideszes magyar képviselő.

„Ami Ukrajnában történik, az vad barlangi nacionalizmus, a PACE-nak követelnie kell Ukrajnától az oktatási törvény visszavonását” – idézi a portál Vlad Batrincha moldáv képviselőt.

Nem meglepő módon Ukrajnában nem örülnek felhőtlenül az ET-határozatnak.

Irina Herascsenko, a Legfelső Tanács elnökének első helyettese szerint a PACE nem akarja meghallani az oktatási törvénnyel kapcsolatos ukrán érveket. Az UNN hírügynökség azt írja, a képviselő szerint a magyar és a román küldöttségek képviselőinek „agresszív retorikája” úgy is tekinthető, „mint Ukrajnával szembeni rejtett területi követelés”.

Hangsúlyozta, hogy az ukrán PACE-küldöttég és a parlament „nemzetiségtől függetlenül védelmezni fog minden ukrán gyermeket az európai közösség előtt”.

Volodimir Arjev, az ukrán PACE-küldöttség vezetője viszont kijelentette, hogy a közgyűlés által elfogadott határozat semmire nem kötelezi Ukrajnát a Velencei Bizottság értékelésének elkészüléséig, s nem jelent tragédiát Ukrajna számára.

Az Interfax-Ukrajina hírügynökség szerint Arjev rámutatott, hogy a határozatban és a vita során a PACE tagjai támogatták, hogy az ukrán fél önként megküldte a törvény szövegét véleményezésre a Velencei Bizottságnak. Az ukrán politikus véleménye szerint a jelentés és az azt követő vita politikai indíttatású volt.

(eurointegration.com/ukranews.com/unn.com.ua/Kárpátalja)