Hidak és amiket összekötnek

2017. október 11., 17:23 , 874. szám

Vasárnap a beregszentmiklósi várkastély udvarán tartották a Pro Arte–Munkács civil szervezet által szervezett IV. Kárpátaljai Nemzetközi szobrásztábor záróünnepségét.

Matl Péter, a szervezet elnöke köszöntötte a vendégeket és örömmel jegyezte meg, hogy családias légkörben zajlott az alkotófolyamat, s nem csupán azért, mert a fiával közösen szervezik.

A Dániából, Iránból, Lengyelországból, Magyarországról, Spanyolországból és Ukrajnából érkezett 6 résztvevő két hét alatt komoly műveket formált, amelyek a jövőben megyénk különböző településeire kerülnek. Ezután a művészek röviden bemutatták alkotásaikat.

Ivan Demjan a huszti járási Velétéről egy modern tanítónőt faragott a márványtömbből, alkotását szülőfalujában fogják felállítani.

Az iráni származású, de több mint két évtizede Harkivban élő szobrász, Said Ahmedi a görög harcművészet egymásba ölelkező alakjai révén kívánta felhívni a figyelmet az emberi lény belső harcára és a megbékélés jelentőségére. Ez az alkotás a Pro Arte–Munkács leendő, szabadon látogatható szoborparkjában látható majd.

Rhea Marmentini, aki bár Spanyolországból érkezett, szorosan kötődik Magyarországhoz, és élete szimbolikusan ábrázolja a nemzetek közötti szoros kapcsolatot (magyar édesanyja Bukarestben ismerkedett meg chilei édesapjával, de ő Pécsett született, és most egy műtermet alakít ott ki). A madarat és magot egyszerre ábrázoló szobra sokak tetszését elnyerte annak ellenére, hogy szerinte még nincs befejezve, mert homokfúvóval archaikus külsőt akar neki kölcsönözni. Alkotása a beregszászi járási Gutra kerül az óvoda elé.

A magyarországi Balanyi Zoltán a telep konkrét koncepcióját követve a nemzetiségek közötti kapcsot formázta meg. A lyukas korong, amelyen a hidat ábrázoló kő áll, az ungvári járási Palágykomorócon fog állni.

Piotr Brozek lengyel alkotó leginkább tölgyfából farag, de Matl Péter kérésére megpróbálkozott a kővel. Szerinte az az érdekes, ami a híd alatt történik, s miközben halakat vésett művére, azok komikusan ábrázolt emberek. A kompozíció a munkácsi járási Nádaspatakra (Trosztjanicja) kerül.

Az öt alkotás megtekintése után a vendégek átsétáltak a kastélyudvar másik részébe, amely a bástyák tere. Ott láthatjuk a gazdagság szimbólumát az aranyalmával, tőle jobbra a kommunikáció bástyáját (mobiltelefon-átjátszó), tovább a fény oszlopát (reflektorlámpa) és az erőt szimbolizáló vártornyot.

A többi szobortól eltérő módon készült alkotás a remény bástyája, amelyben a sok kis tégla embereket személyesít meg, akik, ha egyesítik az erejüket, mindent könnyebben érhetnek el. A Dániából érkezett művész, Ole Videbæk alkotása, a 3 méter magas téglaépítmény nem szállítható, a várudvaron marad, és belső megvilágításával még rejtélyesebbé varázsolja a helyszínt.

Szerhij Hajdaj, a Munkácsi Járási Közigazgatási Hivatal elnöke, aki a márványtömböket biztosította, elmondta:

– Szimbolikus, amit itt látunk, mert a híd egy konstrukció, amely ki van téve a természeti és az emberi tényezők hatásának. De a híd csak a jéghegy csúcsa, ami lent van, alatta zajlik, az a lényeges, mert a felgyülemlő problémák lerombolhatja a hidat.

Véleménye szerint az első tanító néni alakja is szimbolikus, hiszen napjainkban mesterségesen létrehozott problémával arra irányulnak a törekvések, hogy „összeveszítsék” a népeket. Valójában pedig sok jószándékú erőfeszítés történik.

Nem záró ez, hanem megnyitó, mert a prezentáción terveket láttunk, akkor kődarabok voltak, most pedig kész alkotások – zárta gondolatait a járási vezető.

Gulácsy Géza, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója, megyei képviselő kiemelte:

– Az ilyen nemzetközi szimpóziumokon mindig problémaként jelentkezik a nyelv, a fordítás. Nagy a fordító felelőssége, hogy jól tolmácsolja azokat a gondolatokat, amelyek elhangzanak. Az igazi felelősség azonban a művészeké, mert megpróbálják a lelkük egy darabkáját lefordítani az anyag nyelvére, de a szobrok akkor lesznek igazán értékesek, ha ez egy jó léleknek a darabja – mondta, majd reményének adott hangot, hogy ott, ahol a szobrok állni fognak, sugározni fogják magukból a szépséget és a jót.

Magyarország ungvári konzulja, Fülöp Andrea azt tartotta fontosnak, hogy hagyománya van a tábornak, és hangsúlyozta: a kultúra olyan kapcsolat a nemzetek között, amely összeköt, s a szervezők még fokozták ezt azzal, hogy a hidat jelölték meg témaként.

Bartos József házigazdaként szólva elmondta, örül, hogy a hely vonzó és elsősorban a művészek számára, mert ők voltak az elsők, akik azt mondták, ez a hely legyen – és lett! Ezért hálás nekik.

Végezetül örömteli bejelentés hangzott el: Molnár Ildikó, a megyei művelődési főosztály helyettes vezetője megígérte, hogy jövőre az V., jubileumi tábor megszervezéséhez csatlakozik a művelődési főosztály is.

* * *

A kültéri záróünnepséget követően a kastély termeiben megnyitották ifj. Hidi Endre kárpátaljai szobrászművész önálló kiállítását. Egyébként Ukrajnában október második vasárnapján méltatják a művészek szakmai ünnepét.

A szervezők elmondták, hagyományt szeretnének teremteni azzal, hogy kiállítási lehetőséget biztosítanak fiatal művészeknek. Köszönetet mondtak a a támogatásért a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának.

Matl Péter bemutatta az alkotót, aki az ungvári járási Nagydobronyból származik, művészdinasztia tagja, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen diplomázott, több nemzetközi kiállítása volt már, több szobrásztáborban részt vett. Organikus művész, művei kicsit groteszkek, de sok szeretet van bennük, közel állnak minden ember lelkéhez.

Ifj. Hidi Endre köszöntötte a vendégeket és elmondta, kiállítása nem tematikus, hanem válogatás eddig készült alkotásaiból.

A kiállítás tárgyait nézegetve, észrevehető, hogy a szobrok figurális indíttatásúak, de az alkotó stilizálva tálalja azokat, elvonatkoztatja a naturális ábrázolástól. A könnyen hozzáférhető természetes alapanyagokból – kő, vas, tölgy-, dió-, akác-, tuja-, szilvafa – készült művek mellett láthatunk vidékünkön szokatlan fából, mamutfenyőből faragott alkotást is. Ezt Nagyatádról szerzi be a művész.

A modern felfogásban alkotó ifj. Hidi Endre olyan munkáit csodálhatja meg a nagyközönség, mint az Organikus kerék, az Ősmadár, a DNS stb. Az első pillantásra érthető figurákon kívül több olyat is kiállított, amelyet ki-ki másképp értelmez. Ilyen a Szirén vagy a Mell-lény. S bár tudvalévő, hogy a tárgyakhoz hozzányúlni tilos, ám itt akadtak alkotások, amelyek egy simításra szinte vonzották a kezeket.

A rendezvényeken Matl Árpád káprázatos nyelvtudásának köszönhetően – aki folyamatosan fordított angol, orosz, ukrán és magyar nyelvről, illetve nyelvre – mindenki szót értett mindenkivel.

A kiállítás két hétig tekinthető meg.

Rehó Viktória