Meddig kérhető a munkahelyi baleset kivizsgálása?

2017. október 9., 12:36 , 873. szám

„Ismerősömet baleset érte a munkahelyén. Ezután hetekig nem járt be dolgozni, mivel beteglapon volt. Amikor ismét munkába állt, kérte a munkaadóját, hogy indítson vizsgálatot a balesete ügyében. Mire számíthat a munkavállaló ennyi idő elteltével? Számíthat még kártérítésre?”

– A hatályos jogszabályok részletesen leírják, hogy mi a teendő, ha munkahelyi baleset történik. Nem csupán a sérült munkavállaló élete és egészsége múlhat azon, hogy szabályosan járnak-e el az esetében. A munkavállalót esetlegesen megillető kártérítés összege és a pénz folyósításának gyorsasága is nagyban függhet attól, hogy ki és miként jár el az ügyében, illetve helyesen lettek-e kitöltve a szükséges dokumentumok.

A szabályozás értelmében a munkavállalónak haladéktalanul tájékoztatnia kell a munkavezetőt vagy a munkaadó egyéb megbízottját a balesetről. Amennyiben a sérült nem tájékoztatta azonnal közvetlen felettesét a történtekről, vagy csak később állt be nála a munkaképtelenség a baleset következtében, a vizsgálatot egy hónapon belül kell lefolytatni attól a naptól számítva, hogy a sérült munkavállaló vagy az általa megbízott személy hivatalosan tájékoztatta az esetről a munkaadót. A vizsgálat tehát bármikor kezdeményezhető, függetlenül attól, hogy mennyi idő telt el a baleset óta.

A munkavezetőnek vagy a munkaadó más megbízottjának közvetlenül a balesetet követően meg kell szerveznie a sérült ellátását, ha szükséges, kórházba szállítását. Ezután értesítenie kell a történtekről a munkaadót, a szakszervezet helyi alapszervezetét – ha van – és a vállalat munkavédelmi szakemberét vagy megbízottját. A továbbiakban a munkavezetőnek – lehetőség szerint – mindaddig meg kell őriznie a sérült munkahelyét, munkaeszközeit abban az állapotukban, amelyben a baleset bekövetkezésekor voltak, amíg az eset kivizsgálására létrehozott bizottság a helyszínre nem ér. Ha szükséges, intézkednie kell annak érdekében, hogy ne fordulhassanak elő további hasonló balesetek.

Amennyiben a sérültet kórházba kellett szállítani, az őt ellátó egészségügyi intézménynek haladéktalanul tájékoztatnia kell a történtekről a beteg munkaadóját, a Nyugdíjalapot, illetve szükség esetén (tűz, mérgezéses eset stb.) az illetékes szakhatóságokat.

A munkaadó felelőssége ilyen helyzetben szükség esetén értesíteni az incidensről a szakhatóságokat, illetve létre kell hoznia a balesetet kivizsgáló bizottságot és meg kell szerveznie magát a vizsgálatot.

A bizottság megvizsgálja a baleset helyszínét, kikérdezi a tanúkat, és – amennyiben ez lehetséges – magát a sérültet is. A testületnek meg kell állapítania, hogy a munkakörülmények megfeleltek-e a munkavédelmi előírásoknak, tisztáznia kell az eset körülményeit, s hogy összefüggésbe hozhatók-e a történtek a vállalatnál folyó termeléssel, egyéb tevékenységgel. Adott esetben a testületnek meg kell neveznie azokat a személyeket, akik felelősek a munkavédelmi előírások megsértéséért, illetve intézkedéseket kell javasolnia a hasonló esetek jövőbeni megelőzése érdekében. A vizsgálat eredményeiről, illetve arról, hogy az eset munkahelyi balesetnek minősül-e, jegyzőkönyvet vesznek fel (H-5 és H-1, vagy НПВ formanyomtatványokon).

A munkaadónak egy napon belül alá kell írnia a vizsgálóbizottság által felvett jegyzőkönyveket, illetve fel kell tüntetni az esetet a speciális vállalati nyilvántartásban.

Az esetről készült jegyzőkönyveket az elkészülésük utáni három napon belül meg kell kapnia az adott vállalat munkavédelmi megbízottjának vagy szakemberének, a sértettnek vagy a képviselőjének, illetve a társadalombiztosítási és a regionális munkavédelmi hatóságoknak, valamint a szakszervezet helyi alapszervezetének – amennyiben a sérült szakszervezeti tag.

Arról, hogy a sérültet megilleti-e kártérítés a történtek miatt, illetve a kártérítés összegéről az esetet kivizsgáló bizottság következtetései, továbbá a testület által felvett jegyzőkönyvek alapján hoz döntést a Nyugdíjalap, illetve a Társadalombiztosítási Alap a Munkahelyi Balesetek és Foglalkozási Megbetegedések Ellen. Amennyiben elutasító válasz születik a kártérítést illetően, a munkavállalónak jogában áll a szakszervezet képviselőjének, illetve ügyvédjének a segítségével megvizsgálni, hogy a munkaadó és a társadalombiztosító mindenben szabályosan járt-e el az ügyében, és szükség esetén a bírósághoz is fordulhat.

hk