Szijjártó: Az a kötelességünk, hogy megvédjük a magyar embereket!

Az a kötelességünk, hogy megvédjük a magyar embereket, éljenek Magyarországon, a határon túl, vagy akár több ezer kilométerre – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

A tárca vezetője közölte: telefonon egyeztetett Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével a további lépésekről az ukrán oktatási törvény ügyében.

Tájékoztatása szerint hétfőn a helyzetet ismertető és intézkedést sürgető levélben fordul az EBESZ főtitkárához, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosához és soros elnökéhez.

Hasonló módon sürget intézkedést az ENSZ emberi jogi főbiztosánál, az ET főtitkáránál, valamint az unió szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztosánál.

Rámutatott: minden nemzetközi intézményt fel kell használni annak érdekében, hogy a „gyalázatos” törvénymódosítás ne léphessen életbe.

Az elmúlt több mint fél évben minden egyes magyar–ukrán kétoldalú tárgyalás fő napirendi pontja az ukrajnai törvénymódosítások voltak, beleértve az oktatási, az állampolgársági és a nyelvtörvényeket egyaránt – mondta Szijjártó Péter.

Hangsúlyozta: továbbra is szégyenteljesnek és gyalázatosnak tartják az új oktatási törvényt, amely az európai értékekkel és jogszabályokkal összeférhetetlen módon drasztikusan korlátozza a kisebbségek, így a magyar nemzeti közösség hozzáférését az anyanyelvi oktatáshoz, gyakorlatilag ötödik osztálytól felfelé azt lehetetlenné teszi.

A miniszter kiemelte: ez a törvény nemcsak a magyar–ukrán kapcsolatokról szóló jogszabályokat, az unió és Ukrajna közötti társulási megállapodást, hanem az ukrán alkotmányt is súlyosan sérti.

Szijjártó Péter azt mondta, nem tudják másként értelmezni ezt a helyzetet, mint, hogy Ukrajna hátba szúrta Magyarországot. Felidézte, hogy Magyarország volt a leghangosabb támogatója az ukránok vízummentességének, elsők között ratifikálta a társulási megállapodást, és geopolitikai helyzetéből fakadóan némi rizikót is vállalva gázt szállított Ukrajnának, 2600 ukrán gyermek üdültetését biztosította, 600 millió forint értékben pedig humanitárius akciókat indított.

Van abban is némi cinizmus, hogy ez a döntés, „éppen véletlenül” azután született meg, hogy a vízummentesség és a társulási megállapodás ügyében minden európai ratifikációs folyamat végbement – közölte.

Szijjártó Péter hozzátette: a nemzetközi diplomáciai csatornákon a leghatározottabban lépnek fel, és az az utasítása is érvényben van, hogy semmilyen nemzetközi szervezetben, semmilyen ukrán kezdeményezést, vagy Ukrajna számára fontos ügyet támogatni magyar diplomaták nem fognak.

Kérdésre közölte: a témáról hétvégén egyeztetett négy külügyminiszterrel Tallinban, az uniós tárcavezetők információs találkozóján is. Emellett a keleti partnerség külügyminiszterei előtt is felhozta hangsúlyosan a kérdést.

Kitért arra is, most következik az emberi jogi tanács ülése, ahol véleményt mond az ENSZ testülete, és ott határozottan fellépnek Ukrajna elítélése érdekében.

Szijjártó Péter beszámolt arról is, hogy hétfőn egyeztetett Kelemen Hunorral, a RMDSZ elnökével és Jakubinyi György érsekkel a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyében. Szavai szerint kétségtelenül pozitívan kell értékelni a román kormányfő és a vezető román kormánypárt elnökének hozzáállását, intézkedéseit, de látni kell, hogy ezek nyomán azt sikerült elérni, hogy a katolikus magyar iskola diákjai a jövőben is magyar iskolába járhatnak, de az iskola gyakorlatilag megszűnt.

Ezt nyilván nem tekinthetik úgy, hogy akkor „ez az ügy most el van intézve” – mondta.

Továbbra is minden erejükkel támogatják a marosvásárhelyi magyarokat abban, hogy a katolikus magyar iskola újra tudjon indulni. Ehhez a megfelelő jogi, közigazgatási javaslatokat az ottani magyarok és a katolikus egyház folyamatosan megteszi.

Kiemelte: a magyar iskola fennmaradásának kérdése kizárólag a román hatóságokon múlik.

Amíg a kérdés nem rendeződik véglegesen, Magyarország továbbra sem tudja támogatni Románia OECD-tagságát – jelezte Szijjártó Péter, aki kitért arra is, a kérdés az elmúlt évek valamennyi román–magyar kontaktusában napirenden szerepelt.

A román fél nem az elmúlt napokban tudta meg, hogy ez a kérdés Magyarország számára fontos – rögzítette.

Szólt a hétvégi, egyes bevándorláspárti politikusok nyilatkozatairól is.

A miniszter úgy reagált: „kár a gőzért”, akármilyen nemzetközi nyomást is próbálnak Magyarországra helyezni, a magyar kormány nem fog változtatni bevándorláspolitikáján. Továbbra is rossz és veszélyes dolognak tartják az illegális bevándorlást és a kötelező betelepítési kvóták bevezetését.

Továbbra is kitartanak azon jogi álláspontjuk mellett, hogy az Európai Bíróság döntése Magyarországot jelenleg semmire sem kötelezi, arra pláne nem, hogy elkezdje befogadni az illegális bevándorlókat – mondta Szijjártó Péter.

Megjegyezte: látják, nagyon sok európai politikus aggódik a jogállamiságért, az illegális bevándorlókért, itt lenne az ideje, hogy a már Európában lévő emberekért, például a nemzeti kisebbségekért is elkezdjenek aggódni.

Szijjártó Péter a lex Heinekkent illető kérdésre kiemelte: a vörös csillag egy diktatúrához kapcsolódó önkényuralmi jelkép, és nagyon helyes ha az Európai Bizottság megengedi, hogy a saját történelmünkben oly sok sérelmet okozó diktatúrák jelképeit ne kelljen elviselnünk különböző kereskedelmi jelképeken.

(MTI)