Kik számíthatnak nyugdíjpótlékra?

2017. augusztus 17., 17:36, 866. szám

A nyugdíjreform értelmében azok számíthatnak pótlékra a nyugdíjaikhoz, akiknek a biztosítási idejük meghaladja a 35 évet – jelentette ki minap egy tévécsatornának nyilatkozva Andrij Reva szociálpolitikai miniszter, akit az UNIAN hírügynökség idéz.

„Ha a 2012 előtt dolgozó emberekről van szó, esetükben a munkával töltött idő a nőknél 20 év, a férfiaknál 25 esztendő. Akinek a munkaideje meghaladja ezt az időt, azoknak pótlékot fizettek, amely megmarad, azt senki nem fogja eltörölni” – közölte a miniszter.

Szavai szerint a jelenlegi reform értelmében a teljes nyugdíjbiztosítási idő 35 évet tesz ki, ennek megfelelően azok az emberek, akiknek a biztosítási idejük meghaladja ezt az időt, pótlékra lesznek jogosultak a jövőben is.

Az Ekonomicsna Pravda emlékeztet, hogy a Legfelső Tanács július 13-án elfogadta első olvasatban a nyugdíjreform tervezetét, amely ugyan nem irányozza elő a nyugdíjkorhatár emelését, azonban módosítja a nyugdíjbiztosítási idővel kapcsolatos követelményeket. Ezek szerint a nyugdíjba vonuláshoz 60 éves korban 25 év biztosítási idővel kell majd rendelkezni. A 15 és 25 év közötti biztosítási idővel rendelkezők 63 éves korban mehetnek nyugdíjba, míg 15 évnél kevesebb biztosítási idő esetén 65 év lesz a nyugdíjkorhatár. Ugyanakkor a biztosítási idővel nem rendelkezők 63 éves kortól szociális segélyre tarthatnak igényt. A segély összegét a nyugdíjas családjának jövedelmeiből kiindulva állapítanák meg a hatóságok.

A jövőben a minimális nyugdíjbiztosítási idő valamennyi normatívája 12 havonta egy évvel emelkedne egészen 2028-ig. Ily módon 2028-tól a nyugdíjba vonuláshoz 60 éves korban 35 év biztosítási idővel kell majd rendelkezni. A kormány által benyújtott reformtervezet ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy bárki legfeljebb ötévnyi biztosítási időt vásároljon. Vásárláson a törvényalkotók azt értik, hogy a polgár befizet a Nyugdíjalapba egy vagy legfeljebb ötévi biztosítási díjat. A jelenlegi normák szerint az első biztosítási évért 16 896 hrivnyát kellene kifizetni.

A reform egyben eltörölné a szolgálati idő alapján megállapított nyugdíjakat a köztisztviselők esetében, miközben egységes képletet vezetne be a nyugdíjak kiszámítására.

Volodimir Hrojszman miniszterelnök korábban javasolta, hogy mindjárt a nyugdíjak „korszerűsítését” és a Nyugdíjalap rendezését célzó nyugdíjreform elfogadása után térjenek át a tőkefedezeti nyugdíjrendszer bevezetésének előkészítésére, amely a polgár nyugdíját közvetlenül a munkával töltött évek alatt szerzett jövedelmeitől tenné függővé.

Szakértők rámutatnak, hogy a tőkefedezeti nyugdíjrendszer bevezetése újabb lehetőségeket teremtene a hazai gazdaság finanszírozására is, hiszen a nyugdíjcélú megtakarítások a hosszú távú megtakarítás páratlan formáját jelentik. A jelenlegi szolidáris nyugdíjrendszerrel párhuzamosan létező kötelező tőkefedezeti nyugdíjrendszer bevezetése lehetővé tenné, hogy a munkavállalók bérük mintegy 2–7%-ának megtakarításával számottevően kiegészítsék nyugdíjaikat – állítja a kormány és több szakértő.

A parlament várhatóan szeptemberben tűzi napirendjére a nyugdíjtörvény tárgyalását második olvasatban.

(unian.ua/epravda.com.ua/szcs)