Változik a kórházi gyógyszerellátás

2017. augusztus 12., 19:23, 865. szám

Ősztől jelentős változások várhatók az egészségügyben. Szeptember 1-jétől például az állami és helyi költségvetésekből finanszírozott egészségügyi intézmények közbeszerzés útján juthatnak hozzá az új Alapvető Gyógyszerek Nemzeti Jegyzékében szereplő készítményekhez.

Az új rendszer bevezetésével minden olyan betegségcsoport esetében, amelyeket egy nemzetközi módszertan alapján prioritást élvezőnek nyilvánítottak Ukrajnában, 2018-tól ingyenesen bocsátják a kórházi kezelésre szoruló betegek rendelkezésére a bizonyítottan hatásos, jó minőségű és biztonságos alapvető gyógyszereket. A kormányzati elképzelések szerint ezzel egyfelől csökkentenék a polgárok gyógykezeléssel kapcsolatos kiadásait, másfelől növelhető volna a lakosság várható élettartama. Az állam számára ugyanakkor az új szisztéma a rendelkezésre álló források ellenőrzött és az eddigieknél hatékonyabb, célirányosabb felhasználását tenné lehetővé. Emellett – állítják szakértők – a gyógyszergyártók is haszonélvezői lehetnek az egészségügyi reform ezen elemének, amennyiben előreláthatóvá, tervezhetőbbé válna a gyógyszerfogyasztás, s átláthatóak lennének a beszállítóknak az államhoz fűződő kapcsolatai. A kormány emellett új gyártók megjelenését és a piaci verseny erősödését is reméli az intézkedéstől.

Mint bármely reformintézkedés, az Alapvető Gyógyszerek Nemzeti Jegyzékének bevezetése is számos kérdést vet fel, illetve aggodalmat vált ki a lakosság és a szakértők körében. Ez nem csoda egy olyan országban, ahol a felmérések szerint a lakosság 69%-a öngyógyítással foglalkozik, vagyis nem minden esetben keresi fel az orvost, ha megbetegszik, a kórházi kezelésre szorulók 43%-a pedig kénytelen kölcsönt felvenni vagy eladni tulajdonát a gyógykezelés költségeinek fedezésére.

A legtöbben amiatt aggódnak, hogy a nemzeti jegyzékben viszonylag kevés gyógyszer szerepel, pontosabban hiányzik belőle számos olyan készítmény, amelyet ma széles körben használnak az országban. A hivatalos indoklás szerint az Egészségügyi Minisztériumnak a nemzeti jegyzéket összeállító szakértői bizottsága az Egészségügyi Világszervezet (WHO) módszertanára, illetve a gyógyszerek hatékonyságára, biztonságosságára és alkalmazásuk gazdasági célszerűségére vonatkozó információkra alapozva döntött az egyes készítményekről. A WHO alapjegyzékét, melyet az ukrán gyógyszerjegyzék létrehozásához is alapul vettek, még 1977-ben dolgozták ki, s mostanáig a világ 196 országa közül 156-ban szolgált kiindulópontul a nemzeti jegyzékek létrehozásához.

Az ukrán gyógyszerjegyzék létrehozását megelőzően a szakértői bizottság – ugyancsak nemzetközi módszertanok alapján – meghatározta azoknak a kóroknak és patologikus állapotoknak a listáját, amelyek a leginkább veszélyeztetik a lakosság egészségét, illetve a legnagyobb terhet jelentik az állam számára.

A hírek szerint a szakértői bizottság 2018-ra elkészül a gyógyszerjegyzék második kiadásával, s ennek alapján történnek majd a 2019. évi közbeszerzések. Úgy tervezik, hogy a továbbiakban a jegyzéket évente felülvizsgálják. Azt, hogy egyik vagy másik készítmény bekerüljön a jegyzékbe, maguk a gyártók is kezdeményezhetik a szakértői biztosságnál, amely eldönti, hogy javasolja-e az Egészségügyi Minisztériumnak az adott gyógyszer alkalmazását.

Arra ugyanakkor nem találtunk választ az eddig megjelent híradásokban, hogy mi történik azokban az esetekben, amikor a beteg számára egy olyan készítmény felírása jelentené az optimális, a gyógyulását leginkább elősegítő megoldást, amely nem szerepel az Alapvető Gyógyszerek Nemzeti Jegyzékében. A sajtónak nyilatkozó illetékesek szerint a jegyzék létezése elvben nem zárja ki, hogy miután a kórházak beszerezték az abban szereplő gyógyszerekből szükséges éves mennyiséget, más – Ukrajnában bejegyzett, de a jegyzékben nem szereplő – készítményből is vásároljanak. A realisták szerint azonban legalábbis kétséges, hogy az állandó forráshiánnyal küzdő egészségügy költségvetéséből futná a kötelezőn túli vásárlásokra is.

(unian.ua/pravda.com.ua/szcs)