A magyar iskolák helyzetéről tanácskoztak a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen

2017. július 21., 16:41

A magyar iskolák helyzetével kapcsolatban a kivándorlást, az alacsony gyermekvállalást, a pedagógushiányt nevezték meg fő problémákként, valamint a szakmai munkát segítő oktatási háttérintézmények hiányát hangsúlyozták július 20-án a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor oktatásügyi panelbeszélgetésén. A külhoni magyar oktatási intézmények képviselői megfogalmazták, hogy fontos elérni, hogy minél több gyereket s ezáltal családot össztönözzenek arra, hogy a magyar iskolát válasszák.

Burus-Siklódi Botond a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnöke a panelbeszélgetés keretében felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi kisebbségi oktatási helyzet Romániában megérett arra, hogy egy olyan háttérintézményt hozzanak létre, mely segítené a szakmai munkát. Szerinte a legtöbb félreértést a párhuzamosság és a koordináció hiánya okozza, szükségesnek tartja egy nemzeti oktatási tanács létrehozását. Ebben az oktatáspolitika, az oktatásvezetés és a civil szervezetek vennének részt. A magyar iskolák megmaradásának kérdését elemzeve a legnagyobb erőnek a szülők erejét nevezte, szerinte fontos hatni a családokra, hogy akkor is magyar iskolába írassák gyermekeiket, ha az nem túl presztízses.

Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke szerint a többségi nemzetnek nem érdeke, hogy a kisebbségi oktatási intézmények fejlődjenek, sőt, a hatalom abban érdekelt, hogy a kisebbségek beolvadjanak a többségi társadalomba. A rektor szerint indirekt módszerekhez kell folyamodni, amely a rendszert olyan irányba viszi el, ami kedvező lesz a kisebbségben élők számára is. Hangsúlyozta, hogy nem elég csak stratégiát kidolgozni, ehhez szükséges a megfelelő gazdasági és politikai támogatás is, mert másképp nem fog működni. Tapasztalata szerint akkor lehet elérni sikereket, ha Magyarország erős, gazdaságilag és politikailag és fel tud lépni a kisebbségek érdekében.

Erdei Ildikó, a Temesvári Bartók Béla Líceum igazgatója a pedagógusok státuszának megerősítését nevezte meg fontos prioritásként. Ha nincsenek pedagógusok, nincsenek iskolák sem – jelentette ki. Javasolta egy hálózatrendszer kiépítését iskolák, óvádok között, valamint a szülőkkel való párbeszédre hívta fel a figyelmet.

Csáky Csongor , a Rákóczi Szövetség főtitkára a magyar iskolák legnagyobb gondjaként a gyermekvállalás egyre csökkenő tendenciáját nevezte meg. Elmondta, hogy a szövetségnél egy olyan stratégiát igyekeztek kidolgozni, hogy a családokat már a gyermekek megszületésekor ösztönzik arra, hogy a gyermeket majd magyar oktatási intézménybe írassák.

Ferencz S. Alpár csíkszeredai iskolaigazgató a megoldást az önkormányzatiság erősítésében látja. A fejkvótás rendszert átgondolná, és több lehetőséget adna helyben a közoktatás fenntartására.

VE