Tisztújító közgyűlést tartott a KHÖT
Beregszászban a Rákóczi-főiskola épületében tartotta tisztújító közgyűlését a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulása (KHÖT), a kárpátaljai települések önkormányzati szervei által létrehozott önkéntes érdekvédelmi szervezet. A jelenlévő polgármesterek újraválasztották a szervezet eddigi vezetőit.
Babják Zoltán, Beregszász város polgármestere, a KHÖT elnöke, az elmúlt két évben végzett munkát értékelő beszámolójában kiemelte: „Már az első, újjáalakuló közgyűlésen sikerült meghatároznunk a közös célokat, feladatokat, kijelölni a legfontosabb irányokat. Tettük mindezt annak ellenére, hogy akkor már javában szembe kellett néznünk a 2014-ben történtek következményeivel, a településeink elnéptelenedésének veszélyével, az elvándorlással… Büszkén konstatálom, hogy a legfrissebb adatok alapján 65 határ menti település tagja a KHÖT-nek.” 112 ezer hektár földterület és közel ugyanannyi lakos tartozik az összehangolt érdekvédelmet célul kitűző társuláshoz csatlakozott önkormányzatok joghatósága alá. Csupán Kígyós, Szvoboda, Téglás, Rát, Szürte, Kincseshomok, Nagyszőlős, Szőlősvégardó, Királyháza, Fancsika, Beregrákos, Munkács és Técső önkormányzatai azok, akiknek még nem sikerült bekapcsolódniuk a KHÖT munkájába – jelentette ki Beregszász polgármestere.
Az elnök elmondta, hogy levélben mondtak köszönetet Magyarország kormányának, a kárpátaljai lakosság szülőföldön maradását ösztönző támogatásokért, kiemelve az Egán Ede-program keretében nyújtott gazdaságfejlesztési támogatást. Egyben kérték, hogy a helyi gazdasági viszonyokat és a támogatandó célcsoportok igényeit jól ismerő polgármesterek is aktív szerepet vállalhassanak az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Központ döntéshozó kollégiumában. Kéréssel fordultak európai parlamenti képviselőnkhöz is: azt szeretnék, hogy a KHÖT tagjai számára „szervezett formában teremtsen lehetőséget az Európai Parlament szakmai képzéseiben, illetve programjaiban való részvételre” – ismertette Beregszász polgármestere. Hangsúlyozta a határon átnyúló együttműködési programokban való részvétel fontosságát. Mert számos olyan EU-s pályázat van, amely csak akkor elérhető, ha rendelkezik az önkormányzat uniós partnerrel. Szoros kapcsolatban állnak a Magyar Önkormányzatok Országos Szövetségével és a Magyar Polgármesterek Egyesületével, közös elképzeléseikben számos határon átnyúló projekt szerepel.
Pái Béla, a KHÖT ügyvezető igazgatója beszámolt a közgyűlésnek a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázataiból működő társulás munkájáról. Az említett alaptól elnyert pályázatokból finanszírozzák a szervezetnek az önkormányzatok számára jogi tanácsadást nyújtó programját, szakmai konferenciáit, valamint irodájának fenntartását és fejlesztését.
A közgyűlésen ezt követően került sor a tisztújításra. Egyhangúlag választották meg újabb két évre Babják Zoltánt a KHÖT elnökének. Bizalmat szavaztak az eddigi alelnököknek is: Biró Sándornak, Szalóka polgármesterének, Oroszi Józsefnek, Nevetelenfalu polgármesterének és Kocserha Jánosnak, Aknaszlatina alpolgármesterének. Az ellenőrző bizottság tagjai: Antal József, Rafajnaújfalu polgármestere, Sápi Sándor, Szőlősgyula polgármestere és Illár József, Palágykomoróc polgármestere. Újabb két évre megválasztotta a közgyűlés a KHÖT ügyvezető igazgatójának tisztségére Pái Bélát.
Brenzovics László, Ukrajna Legfelső Tanácsának képviselője, a KMKSZ elnöke elemezte az ország politikai helyzetét. Elmondta továbbá, hogy három fontos törvénytervezet van jelenleg a parlament előtt, amelyek mindegyike rendkívüli mértékben befolyásolni fogja valamennyiünk életét. E tervek szerint jelentősen átalakítják majd az egészségügyi rendszert, a nyugdíjrendszert, és áruvá teszik a termőföldet. Az említett új törvények minden bizonnyal elfogadásra kerülnek majd, hisz Ukrajnának a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött szerződéseiben ezek a pontok szerepelnek. Például figyelmen kívül hagyva az Alkotmány vonatkozó rendelkezéseit, fizetett ellátást vezetnének be az egészségügyi ellátás minden szintjén. A tervezett nyugdíjreform szerint, aki nem rendelkezik majd 25-35 év munkaviszonnyal minimálisan, az nem lesz jogosult nyugdíjellátásra. A nyugdíjra jogosultak pedig a fizetésük 37 százalékát kapják majd, ami a rezsiköltségek változását és a fizetett egészségügyet nézve sokak számára nagyon kevés lesz. A föld áruvá tétele is kötelezettsége az országnak, amit ugyancsak nehéz lesz keresztülvinni a parlamentben. Az elképzelések szerint csak ukrajnai magánszemélyek vásárolhatnak majd földet, és egy ember nem birtokolhat több területet 200 hektárnál. Brenzovics László beszélt az önkormányzatok decentralizációjának visszásságairól, és az ezzel kapcsolatos szabályozási zűrzavarról, valamint a kisebbségi és nyelvi jogok területén egyre rosszabbá váló helyzetről. Az ukrán parlament sorozatban fogadja el, illetve tartja előkészület alatt a különböző nyelvi jogokat szűkítő törvénytervezeteket, az oktatás terén is katasztrofális változtatásokra készülnek, mindennek az oka Brenzovics szerint elsősorban a figyelemelterelés és a mesterséges feszültségkeltés.
A KMKSZ elnöke pozitívumként emelte ki, hogy folytatódik az Egán Ede-terv végrehajtása, több mint háromezer pályázatot nyújtottak be az idén a kisvállalkozások, ami háromszorosa a tavalyinak. Száznál többen nyújtottak be nagy összegű támogatásra és kedvezményes hitelre pályázatot. Zajlik egy óvodafejlesztési program is a magyar állam támogatásával, ami folytatódik jövőre is. A keleti partnerségi program keretében is egyre több épület újul meg községeinkben. Brenzovics László szerint rendkívül fontos lenne a határ menti infrastruktúra fejlesztése, hisz a vízummentesség várhatóan 30-40 százalékkal meg fogja növelni a határátkelőkön a forgalmat. Az ukrán parlament megszavazta annak az 50 millió eurós, Magyarország által nyújtott segélyhitelnek a felvételét, amelyből elsősorban a Beregszászt elkerülő út valósul majd meg. Intenzív tárgyalások folynak egy új Csap–Záhony közötti Tisza-híd felépítéséről és új határátkelőhelyek nyitásáról, valamint az EU ENI programjának keretében szeretnének olyan fontos fejlesztéseket megvalósítani, mint a beregszászi szennyvíztisztító üzem beindítása, valamint a Jánosiban felépült szemétfeldolgozó befejezése. Brenzovics László véleménye szerint a felsoroltak megvalósítására reális lehetőségek vannak.
Az UMDSZ elnöke, Zubánics László szerint: „Az elmúlt hónapok a kárpátaljai magyarság szempontjából igencsak furcsán alakulnak. Ezt jelzi, hogy június 13-án Magyar kérdés az ukrán belpolitikában címmel tartottak konferenciát Kijevben. Állandóan velünk foglalkozik az ukrán sajtó, velünk példálóznak például a szeparatizmus kérdésében, ez azzal magyarázható, hogy a kárpátaljai magyarság intézményi hátterével és szervezettségével kiemelkedik Ukrajna nemzeti kisebbségei közül.” Zubánics László szerint jelenleg az önkormányzati átalakulás az, amely a legnagyobb veszélyt rejti közösségünk számára, ezt felkészülten kell várnunk. Konkrét válaszokkal kell készülnünk a kiebbségellenes törvények elfogadásának esetére is.
Az UMDSZ elnöke rámutatott: „Az ukrán sajtóban a vízummentesség megadása kapcsán megjelent médiaanyagokban nem tűnt ki annak a hangsúlyozása, hogy Magyarország mennyi mindent tett ezért. Nem láttunk elég ráutalást sem, ugyanakkor az ukrán médiában folyamatosan visszaköszön a Magyarország és Ukrajna keleti szomszédságának kapcsolatrendszere, amivel megpróbálják mindazokat a pozitívumokat kioltani, amelyeket Magyarország Ukrajna felé gesztusként megtesz. Ez mindenképpen aggasztó” – fejtette ki Zubánics László.
Péter Csaba megyei képviselő a megyei tanács magyar frakciójának munkájáról számolt be, valamint azokról a küzdelmekről, amelyeket a testület folytat megyénk gazdasági és ökológiai védelme érdekében.
Szvitlana Melnyicsuk, a megyei földhivatal vezetője tájékoztatta a polgármestereket az önkormányzati földterületek privatizációs lehetőségeiről, valamint a települések határainak kibővítésével kapcsolatos kérdésekről. A jelen lévő polgármesterek nagyon sok konkrét kérdést tettek fel a földügyek törvényi szabályozása és a szabályok nyújtotta lehetőségek kapcsán.
Szalipszki Endre beregszászi magyar főkonzul beszámolt a vízummentességgel kapcsolatos friss tapasztalatokról, és válaszolt a feltett kérdésekre.
Végül Brenzovics László elmondta, hogy amennyiben a jövő héten sikerül összegyűjteni, hogy mely településeken hiányzik az úgynevezett „genplán” (településrendezési terv – a szerk.) és a falu határának pontos kijelölése, magyarországi támogatásból segíteni fogják azok pótlását, hogy minden kárpátaljai falu felkészülten várhassa a földprivatizációval kapcsolatos törvényi változásokat.
Badó Zsolt
