Komolyzene, klezmer, jazz és zsidó ízek

Kárpátaljai Zsidó Napok

2017. június 14., 11:25 , 857. szám
A Mendelssohn Kamarazenekar koncertje a nagyszőlősi zsinagógában

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ), Magyarország Beregszászi Konzulátusa, a beregszászi Shalom Alapítvány, Beregszász város önkormányzata, a Rákóczi-főiskola, valamint a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet közösen szervezték meg a Kárpátaljai Zsidó Napokat június 8. és 11. között Nagyszőlősön és Beregszászban. A két város lakosságának 30%-át alkotta a zsidóság a holokauszt előtt, ezekre az időkre emlékeztek négy napon keresztül a két városban zsidók és nem zsidók, sokszínű és gazdag közös kultúránk és történelmünk felidézésével. Mert mint Deák Andrea, a programsorozat budapesti főszervezője fogalmazott: „Az emlékezés nem más, mint az eltávozottak visszafogadása, az emlékezés valójában jövő.”

A programsorozat ünnepélyes megnyitója az 1874-ben épült nagyszőlősi Puskin utcai zsinagógában volt, amelyet korábban tornateremként használtak, de mára – köszönhetően a magyar kormánynak és Seregi József vállalkozónak – kívülről gyönyörűen megújult. Kudlotyák Krisztina, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet igazgatója köszöntötte a vendégeket, akik között ott voltak Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye és Kárpátalja Együttműködésének és Összehangolt Fejlesztési Feladatainak Kormányzati Koordinációjáért Felelős Kormánybiztosságának képviselői, valamint a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal és a Nagyszőlősi Járási Tanács vezetői, továbbá a helyi zsidó hitközségek képviselői.

Bacskai József, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának helyettes államtitkára köszöntőbeszédében hangsúlyozta: „Nagyszőlős és Kárpátalja nélkülözhetetlen ékességének tartom az itt élő zsidóság és a sok-sok évszázadon át békében itt élő magyarok, ukránok és más népek kulturális örökségét. […] A zsidó kultúráról beszélve sokszor jut eszünkbe, hogy annak a népnek, amely ezt az örökséget létrehozta, mennyi támadást kellett és kell megélnie egy olyan szellemi aberráció részéről, amelyet antiszemitizmusnak hívnak. Az antiszemitizmus olyan egy társadalomban, mint a rákos daganat az emberi szervezetben. Előbb az egyes részek, aztán a szervezet egészének pusztulását okozza. Félni kell tőle és küzdeni ellene. Meg kell tőle óvni az embereket, és meg kell tőle óvni a kultúrát, ez a magyar kormány politikájának egyik legfontosabb alapvetése.” A helyettes államtitkár elmondta még, hogy a magyar kormány jószomszédként nem csak beszél Ukrajna támogatásáról, hanem egyedülálló módon segíti a Kárpátalján élőket, az úthálózat és a határátkelők fejlesztésével, a Keleti Partnerség programmal, a háborúban lelkiekben megnyomorított gyerekek nyári üdültetésével, katonák gyógykezelésével, rehabilitációjával, a vízumliberalizáció melletti következetes kiállással, annak bevezetésével, a kárpátaljai kis- és középvállalkozások több milliárd forint összegű vissza nem térítendő támogatásával és kedvezményes hitelekkel...

Deák Andrea, a Határtalan Kultúra program vezetője, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) képviselője köszöntőbeszédében emlékeztetett: „Élt itt egy közösség, nem is annyira régen, a legöregebbek még emlékeznek is rájuk. Akadnak még, ha nem is sokan, akik abból a közösségből származnak, és itt vannak most is, a kárpátaljai magyar zsidók. A tájak nem felejtenek. A tájak itt voltak azelőtt, hogy mi és az ükapáink ide értek volna, és itt lesznek, amikor mi már réges-régen máshol leszünk. De ültetünk fákat, amelyek évszázadokig élnek, építünk házakat, amelyek az utánunk következők otthonai lesznek. Olyanokéi, akik rólunk talán nem is hallottak, és mivel nemcsak a földön, de az égben is otthonra szeretnénk lelni, ezért verseket írunk, és énekelni kezdjük őket, és az utánunk jövők átveszik tőlünk ott, ahol mi abbahagyjuk, és zümmögik tovább. Kárpátalja kultúrája elért hozzánk, és most újra felcsendül majd...”

A rendezvénysorozat megnyitóját követően a méltán ismert, veszprémi székhelyű Mendelssohn Kamarazenekar kápráztatta el a közönséget, akik Veszprém megyei eredetű verbunkos zenével kezdték koncertjüket, majd Weiner Leó Jó alapos csárdás, Marosszéki keringős és Rókatánc, valamint Bartók Béla Erdélyi táncok című művét adta elő. Különleges élmény volt Felix Mendelssohn-Bartholdynak, a zenekar névadójának nagyobb lélegzetű kompozíciója, a d-moll hegedűverseny bemutatása. Kamarazenekarra hangszerelve játszottak klezmer művet is, Mike Curtis Klezmer lakodalom című darabját és a Hegedűs a háztetőn című musical egy részletét. A zenekar vezetője, Kováts Péter Bartók–Pásztory-díjas hegedűművész elmondta, hogy 1985-ben alakult az együttes kezdetben Veszprémi Vonószenekarként, majd az első lemezük megjelenésekor vették fel Mendelssohn nevét. Azóta a zenekarral bejárták az egész világot, de Kárpátalján most járnak először. A koncertnek helyet adó zsinagóga kapcsán elmondta, hogy nagyon jó az akusztikája és nagyon jó az atmoszféra bent. „Az ember ha akarna, sem tudna elvonatkoztatni attól, hogy hol vagyunk. Ez egy zsinagóga, ami kiürült, ahol már nincsenek azok az emberek, akik nap mint nap ide jártak. Elfogódottság nélkül nem tud az ember egy ilyen helyen játszani. Lelkileg is komoly feltöltődés volt mindannyiunk számára” – jegyezte meg Kováts Péter.

A zsidó napokra sokan hazalátogattak olyanok, akik vidékünkről települtek külföldre, hogy újra felkeressék a rég nem látott helyszíneket, hogy találkozzanak egykori ismerőseikkel. De akadtak olyanok is, akik nem innen mentek el, mégis vonzotta őket ez a rendezvénysorozat, mint például az USA-ban, Tennessee államban élő, svéd származású John Swanson történész, aki a The University of Tennessee at Chattanooga tanszékvezető tanára, Közép- és Kelet-Európa történetét tanítja és kutatja, és ennek érdekében megtanult németül, majd magyarul is. A tanár úr a kárpátaljai zsidóság történetét szeretné kárpátaljai levéltárainkban kutatni, ehhez jelenthet segítséget az, hogy a zsidó napokon találkozhatott a közösség még itt élő tagjaival.

A rendezvény második napján a beregszászi Zrínyi utcai zsinagógában adott koncertet Nógrádi Gergely főkántor, akit zongorán a beregszászi származású Teszter Nelli zongoraművész kísért. A kis zsinagóga közönségét a beregszászi Shalom Alapítvány képviseletében Togyeriska Erika és Weisz József, valamint Szalipszki Endre beregszászi magyar főkonzul és dr. Kunos Péter, a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatója köszöntötte. A zsinagógai koncerten a kivételes hangi adottságokkal rendelkező Nógrádi Gergely a jiddis daloktól, liturgikus énekektől, gettódaloktól a magyar zsidó szerzők örökzöld slágerein át a Broadway legismertebb sikerdarabjaiig számos csodálatos dal eléneklésével mutatta meg tehetségét.

A koncertet követően a Rákóczi-főiskolán bemutatták a Saul fia című Oscar-díjas filmet, amely előtt a film főszereplője, Röhrig Géza videóüzenetben köszöntötte a beregszászi közönséget.

Június 10-én, szombaton Rubin Eszter író, gasztroblogger, a Bagel című új regényéből olvasott fel részleteket. Az előadás után mindenki megkóstolhatta a szerző által sütött barheszt és vele más zsidó ízeket (zsidó tojást, körözöttet, tonhalkrémet), majd megízlelhette a Chizaj borászat kóser borait.

Sokan ellátogattak a beregszászi főiskola aulájába, ahol a munkácsi származású Jávori Ferenc (Fegya) Kossuth-díjas zongoraművész, a Budapest Klezmer Band alapítója adott nagysikerű koncertet, közösen Gazda Bence hegedűművésszel.

Vasárnap, a zárónapon, ugyancsak a jó akusztikájú beregszászi Zrínyi utcai zsinagógában, Erdélyi és máramarosi népköltés címmel adott koncertet Nagy Noémi Kriszta népdalénekes, Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András hegedűművész.

A négynapos Kárpátaljai Zsidó Napok rendezvénysorozatot Malek Andrea és a Jazzrael zenekar koncertje zárta Beregszász főterén, amely valóban nagyon sok érdeklődőt vonzott. A koncerten mindenki által ismert és méltatlanul elfeledett slágereket is hallhattunk a művésznő tolmácsolásában, különleges, soha nem hallott hangszerelésben.

A főszervező Deák Andrea végül a Kárpátaljának elmondta: „Azt gondolom, hogy jól sikerült ez a programsorozat, nyilván vannak tanulságok. A program-összeállításban mindenki megtalálhatta a kedvére valót, volt komolyzene, irodalom, népköltészet, jazzes hangulat, klezmer zene. Igyekeztünk majdnem teljes spektrumot bemutatni a kultúra minden szegletéből, és ez így első nekifutásra sikeresnek mondható. Szeretnénk jövőre folytatni.”

Badó Zsolt