A nemzetegyesítés ügyét szolgálja

Nagyszőlősre is megérkezett a Boldogasszony-vándorkiállítás

2017. május 24., 12:44 , 854. szám

Mi tarthat egyben egy mesterséges határok által szétszabdalt nemzetet? Mi kapcsolhatja össze a magyart a magyarral azon romboló évtizedek után, amikor a Kádár-rezsim anyaországunk magyarságával el akarta feledtetni a határokon túlra szakított nemzetrészeket? A különböző intézmények, magánszemélyek közötti kapcsolatok létrehozása mellett a mindnyájunkat egyesíteni képes történelmi és kulturális hagyományok újjáélesztése, a határok különböző oldalain élő magyarok tudatába való visszarögzítése. Ezt a célt szolgálja a Kárpát-haza Galéria Boldogasszony-vándorkiállítása, mely magyarországi és erdélyi települések után újra megérkezett Kárpátaljára.

A történelmi Ugocsa megye székhelyén, Nagyszőlősön május 18-án nyitották meg a tárlatot a városközpontban fekvő Impasztó Galériában. Az ünnepélyes megnyitón elsőként Valentina Kosztyo, a galéria tulajdonosa köszöntötte a megjelenteket. Majd Marinics Sándor helybeli festőművész üdvözölte Fráter Olivért, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettesét, Tóth Norbertet, a Forrás Művészeti Intézet igazgatóját, a kiállítás kurátorát, Kopriva Attila festőművészt, művészettörténészt, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját, dr. Cseh Áron ungvári és dr. Torzsa István beregszászi magyar konzulokat, Magyar Gergely atyát, nagyszőlősi plébánost, Bendász Dániel nyugalmazott görögkatolikus főesperest, tanárt, egyháztörténészt, Milován Sándort, a KMKSZ tiszteletbeli elnökét és a nagyszámú közönséget.

Ezt követően Fráter Olivér lépett az egybegyűltek elé, kifejtve, hogy a magyarság és nemzeti kultúránk megmaradásának záloga a keresztény hit, ami lelki táplálékot nyújt mindnyájunknak. A Szűzanya pedig mindenütt otthon van a Kárpát-medencében, hiszen I. (Szent) István Szűz Máriának ajánlotta Magyarországot, hogy oltalmazza azt. A Nagyboldogasszony tisztelete immár több mint ezer évre tekint vissza, s a hozzá való hűségünk nagyon erősnek bizonyult. A XX. század elején azonban megjelent egy eszme, mely megtagadta az Istent, s bár az ateista kommunista hatalom összeomlott, romboló hatása ma is tapasztalható. Ezért szent kötelességünk, hogy csökkentsük ezt a romboló hatást, és ismét legyen mindnyájunk számára szent az Isten, a család és a haza. A Mária-kultusz erősítésével pedig a nemzetegyesítés ügyét szolgáljuk, a Boldogasszony kultusza egészséges forrás a számunkra, és a magyarság összekapcsolódását segíti elő.

Tóth Norbert felidézte, hogy három évvel ezelőtt kértek fel kortárs magyar képzőművészeket (anyaországi, valamint az elcsatolt részeken, illetve a diaszpórában élőket), hogy készítsenek műalkotásokat a Boldogasszony témájára, és az ötvenöt művész létrehozta ezt a csodát, ezt a vándorkiállítást, mely ellenállást jelent a vallás megsemmisítésére és a szabad nemzetek felszámolására törekvő globális pénzhatalommal szemben. A tárlat célja, hogy keresztény hitében, hűségében erősítse meg látogatóit, s szolgálja a magyarság fennmaradásának ügyét.

A Szűzanya témáját magához közel állónak érző Kopriva Attila kifejtette, hogy a kiállító művészek mindegyike a saját individuális megközelítésével igyekezett értelmezni a Boldogasszony-jelenséget, de mindenki szeretettel és tisztelettel nyúlt a témához, hisz’ mindegyikük számára sokat számít a vallás. Végezetül pedig köszönetét fejezte ki a Nemzetstratégiai Kutatóintézetnek a kiállítás létrehozásáért.

Sztepan Juhasz, a Nagy­szőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal kulturális osztályának a vezetője és Szvjatoszlav Gal, a Nagyszőlősi Városi Művelődési Ház igazgatója ugyancsak üdvözölte a megjelenteket. Sztepan Juhasz ajándékcsomaggal is kedveskedett Fráter Olivérnek és Tóth Norbertnek.

Magyar Gergely atya arra emlékeztette a közönséget, hogy száz éve, 1917-ben történt Szűz Mária fatimai megjelenése, és ugyanannak az esztendőnek az októberében következett be az oroszországi bolsevik puccs. S mint fogalmazott, az eltelt száz évben sok csúfságot is tapasztalhattunk (mint az említett kommunista hatalomátvételt), de ahogy Fatimában megjelent a Szűzanya, úgy óv bennünket most is.

Bendász Dániel – Szűz Máriáról és a görögkatolikus egyház hozzá fűződő kapcsolatáról szólva – kitért a nagy görögkatolikus kegyhelyre, Máriapócsra, ahol a Szent István-bazilikában látható könnyező Madonna immár háromszor könnyezett, s bebizonyosodott, hogy azok a könnyek valódi könnyek voltak. Szólt a zarándoklatokról, melyek résztvevői nagy távolságokról is odazarándokolnak, feltöltekeznek a hittel, hogy van egy anyjuk a Mennyben, imádkoznak hozzá, és megerősödnek hitükben. Végezetül pedig – Magyar Gergelyhez hasonlóan – Isten áldását kérte a kiállító művészekre, a tárlat megszervezőire és a megjelent látogatókra.

A jelenlévők megtekinthették a kiállított fényképeket, a legkülönbözőbb stílusú (realista, szimbolista, szürrealista, naiv, absztrakt), de egyaránt Szűz Mária és az ember kapcsolatát megfogalmazó festményeket, szobrokat, grafikákat és kisplasztikákat, bepillantva a szakrális művészetbe, mely Istenhez vonzza az embert.

A vándorkiállítás, melynek fővédnöke Áder János köztársasági elnök, védnöke pedig Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, június 14-ig tekinthető meg a nagyszőlősi Impasztó Galériában.

Lajos Mihály