Nemzetközi Bíróság: Oroszországnak fel kell hagynia a krími tatárok hátrányos megkülönböztetésével
A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság szerdán felszólította Oroszországot, hagyjon fel a krími tatárokkal szembeni ellenséges bánásmóddal és a hátrányos megkülönböztetéssel, továbbá az elfoglalt területen biztosítsa az ukrán nyelv használatát a közoktatásban.
A bíróság szerdai döntésében a Moszkvának címzett felszólítások mellett elutasította Ukrajna Oroszországgal szemben megfogalmazott panaszát, amelyben Kijev azzal vádolta meg Moszkvát, hogy támogatja a terrorizmust Kelet-Ukrajnában.
A testület megítélése szerint az ukrán kérelem nem felel meg a terrorizmussal foglalkozó nemzetközi egyezményekben rögzített követelményeknek. Kijev továbbá nem szolgáltatott elég bizonyítékot ahhoz, hogy megítélhető legyen az elcsatolt terülteken tevékenykedő, terrorizmussal vádolt szakadárok orosz támogatottsága – tették hozzá.
A bíróság kijelentette: elvárja, hogy Moszkva és Kijev is arra törekedjen, hogy eleget tegyen a minszki megállapodásoknak, amelyek célja a kelet-ukrajnai konfliktus békés rendezése. Mindkét félnek tartózkodnia kell minden olyan cselekménytől, amely súlyosbítaná, vagy meghosszabbítaná a vitát, megnehezítve ezzel a megoldás folyamatát – húzták alá.
Ukrajna március elején arra szólította fel a hágai Nemzetközi Bíróságot, hogy foglaljon állást és tegyen lépéseket Oroszország Kelet-Ukrajnában és a krími területen kifejtett terrorakcióinak ügyében. Kijev véleménye szerint Moszkva megsérti az ENSZ terrorizmus és a terrorizmus finanszírozása elleni egyezményét azáltal, hogy pénzzel, fegyverrel és egyéb segítséggel látja el az oroszbarát szakadárokat Kelet-Ukrajnában.
Ukrajna emellett azzal vádolta Moszkvát, hogy hátrányosan megkülönbözteti az elcsatolt terülteken élő etnikai kisebbségeket. Különösen a bekebelezett félszigeten élő krími tatárokkal szembeni bánásmódra hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint Oroszország semmibe veszi a faji megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló ENSZ-konvenciót ukrán civilek millióinak alapvető emberi jogainak megsértésével.
Kijev továbbá Oroszországot tette felelőssé annak a mintegy 300 utasnak a haláláért is, akik 2014 nyarán vesztették életüket a Donyecki Népköztársaság területén lezuhant repülőgép katasztrófájában.
Az ukrán vezetés és az esetet vizsgáló nemzetközi bizottság véleménye szerint ugyanis az oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai területről lőtték ki azt a rakétát, amely 2014 nyarán megsemmisítette a maláj légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépét.
Moszkva a beadványt követően kijelentette, a Nemzetközi Bíróságnak nincs joghatósága az Ukrajna által terrorizmus finanszírozása és faji diszkrimináció miatt Oroszország ellen indított eljárás ügyében és alaptalannak nevezte a bíróság elé terjesztett ukrán vádakat.
Egy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én megszállta a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz történő csatlakozásról. A terület orosz annektálását a nemzetközi közösség nagy része viszont nem ismeri el, így az Európai Unió sem.
Moszkva tagadja, hogy közvetlen szerepet játszana a kelet-ukrajnai konfliktusban az oroszbarát szakadárok támogatásával. A Krím félsziget bekebelezését követően a kelet-ukrajnai harcokban több mint 9000 embert öltek meg 2014 tavasza óta.
(MTI/Kárpátalja)
