128 milliárd dollárt tett ki Ukrajna kvázi-fiskális vesztesége 2008–2015-ben

A kvázi-fiskális veszteségek Ukrajnában a 2008–2015 közötti időszakban 128 milliárd dollárt tettek ki, ebből 79 milliárdot (62%) a költségvetés terhére fedeztek. Ezen belül a közvetlen adóbevételek terén a veszteségek 25,4 milliárd dollárnak feleltek meg, az állami költségvetés kiadásai pedig 53,6 milliárdra rúgtak – derül ki a Dzerkalo Tizsnya (DT) hetilap internetes változatának Az „ingyensajt” adócsapdája című írásából.

A jelzett összegből 29,9 milliárd dollárnyi kiadásra a Naftohaz Ukrajini, bankok részvényeinek vásárlása révén került sor, valamint a természetes személyek betétbiztosítási alapjának folyósított hitelek formájában, melyeket nem vettek figyelembe a költségvetési hiány kiszámításakor. További 23,7 milliárd dollár ment el szubszidiumokra és szubvenciókra, melyek szintén kiadásnak minősülnek, s ily módon hatással voltak a költségvetési hiány alakulására. Ezeket a műveleteket nevezik kvázi-fiskális kiadásoknak (KFK) – mutat rá a cikket jegyző Vaszil Basko.

„A társadalom, a nemzetközi pénzintézetek és a hitelezők fokozott odafigyelése az államháztartás stabilitásának olyan mutatóira, mint amilyenek például a költségvetés hiánya és az adósságállomány, arra késztetik a kormányt, hogy „szatellitjeire” – a nem költségvetési intézményekre, állami társaságokra – ruházzon át mind több költségvetési műveletet, melyek közvetlen feltüntetése az államháztartási egyenlegben rontanák a fentebb említett mutatókat.

A KFK-műveletek alkalmazása megfelelő kompenzáció nélkül hosszú távon az állami társaságok adósságterheinek számottevő növekedéséhez vezet. Ekkor a társaságok hiteleinek olcsóbbá tétele végett a kormány állami garanciát nyújt a számukra. Amikor az állami társaságok pénzügyi helyzete annyira leromlik, hogy elveszítik a hozzáférést a hitelpiacokhoz, a kormány kénytelen a segítségükre sietni vagy azáltal, hogy megnöveli az alaptőkéjüket (amit nem vesznek figyelembe a költségvetési hiány kiszámításakor), vagy törlesztve az állami garanciával felvett hiteleket, minek következtében nő az államadósság” – mutat rá a DT írása, hozzátéve, hogy éppen ilyen forgatókönyv szerint zajlott az ukrán államadósság növekedése.

„A pénzügyi forrásokkal alá nem támasztott, termékeknek és szolgáltatásoknak a piacinál alacsonyabb áron történő értékesítésére vonatkozó jogkörök átruházása az állami társaságokra és nem költségvetési intézményekre kvázi-fiskális veszteségekhez vezet e társaságoknál, ugyanakkor lehetővé teszi a költségvetési hiány, valamint az államadósság növekedésének elleplezését. Hosszútávon azonban ezek a kiadások előbb az állam által garantált adósságállomány növekedéséhez, majd az államadósság növekedéséhez vezetnek. Az ilyen szolgáltatásokat nyújtó monopolisták, a háztartások és az állam közötti viszony sémájának változása nélkül a kvázi-fiskális veszteségek nem csupán az államháztartás instabilitásának tényezői maradnak még hosszú időre, hanem a gazdaság egészének fejlődését fogják akadályozni” – összegez a szerző.

(zn.ua/Kárpátalja)