Beregszászban másodszor is megülték Szent Márton napját

Újbor és libapecsenye a Kossuth téren

November 13-án, 14-én és 15-én ismét árusok ütötték fel sátraikat a beregszászi Kossuth téren, melyek mágnesekként vonzották magukhoz a nagyszámú látogatót, akik elsősorban a finom falatok és ízes itókák megkóstolásának vágyától hajtva keresték fel a standokat, s ugyancsak sok érdeklődőt vonzott magához a fesztivál ünnepélyes megnyitója is. Az időjárás pedig pénteken és szombaton egyaránt kegyeibe fogadta Beregszászt, és a kellemes, száraz őszi idő elősegítette, hogy igazi fesztiválhangulat alakuljon ki a téren.

Ki is volt Tours-i Szent Márton? A korai kereszténység e kiváló püspöke 316-ban, vagy 317-ben látta meg Isten szép világát a Római Birodalom Pannonia provinciájában (tartományában), a mai Dunántúlon, Savaria (ma: Szombathely) városában, egy legionárius katonatiszt családjában. 339-ben megkeresztelkedett, majd megvált a katonaságtól, s hamarosan pappá is szentelték.

371-ben a papság és a nép a galliai (ma: francia) Tours város és vidéke püspökévé választotta, ő pedig – egyházi vezetőként – nagyon sokat tett a gyülekezetek egyházközségi hálózatba szervezéséért. Emellett nagy részvéttel hajolt a szenvedőkhöz, és a hagyomány szerint csodákat tett, illetve betegeknek adta vissza egészségüket. Egyik, 397-es vidéki körútján, Candes-ban azonban megbetegedett, és elhunyt. Hamvait 397. november 11-én helyezték földi nyugalomra. Azóta is a katonák, a koldusok és más, segítségre szoruló embertársaink védőszentje. A nyugati és közép-európai legendárium szerint a Márton-napi időjárás alapján meg lehet jósolni, milyen lesz a tél, emellett ezen a napon hagyományosan libából készült húsétel kerül az asztalra, és ekkor szentelik meg az újbort is.

Rátérve a háromnapos beregszászi Márton-napi fesztiválra… Múlt pénteken, a kapunyitást követően, „Ha lúd, legyen kövér”, illetve „Márton a bornak bírája” címmel libapecsenye-, valamint újborkóstolásra került sor. Másnap pedig megtartották az ünnepélyes megnyitót, melyen – az érdeklődők tömege előtt – ünnepi díszben sorakoztak fel a Beregszászi Szent Vencel Rend szőlészei-borászai. Elsőként a konferansziék ismertették Szent Márton életét, majd korhű ruhákba öltözött személyek előadták azt a híres jelenetet, amikor a leendő püspök – még katonaként – egyik őrjárata során egy fázó-reszkető koldusnak adta a köpenyét, másnap pedig álmában megjelent Jézus, ugyanabban a köpenyben, melyet Márton nyújtott át a koldusnak…

Ezután Bihari András, a rend nagymestere ismertette e nap jelentőségét, elmondva, hogy a szőlősgazdák ez idő tájt már fel tudják mérni idei munkájuk eredményeit, elemezni tudják boruk minőségét. Majd arra kérték az egybegyűlteket, hogy értő szemmel vizsgálják meg a felszentelendő újborokat. Galajda József ceremóniamester, a rendezvény főszervezője ugyancsak köszöntötte az egybegyűlteket. Nagy Ignác beregszászi magyar konzul pedig azzal támasztotta alá a fesztivál hasznos voltát, hogy ennek alkalmából is összejöhetnek az ismerősök, tovább erősítve kapcsolatukat, illetve idegen emberek is megismerkedhetnek egymással, és mindez a közösség épülését szolgálja. A konzul szavait követően Margitics Jaroszláv beregszászi görögkatolikus parochus megszentelte az újbort. Végezetül pedig Galajda József körbehordozta a libapecsenyés tálat, megkínálva a közönséget, majd megkóstolhattuk a felszentelt újborokat.

Később libaterelési versenyre került sor, melynek során egy libát kellett minél ügyesebben és gyorsabban végighajtani egy szalmabálákból kialakított folyosón. Felnőttek – köztük Galajda József – is kipróbálták libaterelési készségüket, túlnyomórészt azonban gyermekek próbálták ki magukat libapásztori szerepben, amit a gyerkőcök igencsak élveztek – a fizikailag és idegileg elfáradt ludak viszont annál kevésbé…

A téren eközben megannyi szőlész-borász kínálta kóstolásra, illetve megvételre újborait.

– Két hektáron termesztek felerészben csemege-, felerészben borszőlőt – mondja a szőlősgyulai Simon István, gazdasága, a Simon Pincészet standján. – Nyolcezer tőkém van, de még csak 4500 terem, és azok is fiatalok, a többi pedig még újabb telepítésű, s még nem fordultak termőre. Még túl fiatal a szőlőültetvényem ahhoz, hogy nagy tételben el tudjam adni a boraimat. A csemegeszőlőt viszont értékesíteni tudom a nagyszőlősi piacon, ahol 18-30 hrivnyát kérek kilogrammjáért. Ami pedig a mostani fesztivált illeti, muskotály, tramini, golubok és cabernet borokat hoztam magammal, felerészben fehéreket, felerészben vöröseket, és 60 hrivnyát kérek literjéért.

Kész Elemér kígyósi szőlész, borász, méhész sátránál tízfajta bor, köztük királyleányka, kékfrankos, kardinál, muskotály, hárslevelű, rozé, amellett a saját termesztésű gyümölcsökből kifőzött többféle gyümölcspálinka, továbbá házi méz, füstölt szalonna, sonka és kolbász alkotta a gazdag kínálatot.

– Egy hektáron termesztek  szőlőt, húsz sorban, soronként 30-40 tőkét – tájékoztat a Turul Expón is részt vett szőlész. – Ami pedig az újbor minőségét illeti, a must cukorfoka 21-23 volt, ami jónak számít. Igaz viszont, hogy a szárazság miatt kisebbek lettek a szőlőbogyók, és kevesebb lé volt bennük.

A Dercenből érkezett Orosz Ruszlán ugyancsak részt vett a Turul Expón, és immár másodszor vett részt a Márton-napi fesztiválon.

– Harmincfajta szőlőt termesztek az ültetvényemen, emellett gyümölcsfáim is vannak, így a saperavé, Irsai Olivér, muskotály, kagor, rozé, cabernet-sauvignon és Fekete doktor borokon kívül feketeribizli-bort és gyümölcspálinkákat is kínálok eladásra, sőt szőlővesszőket is hoztam magammal.

Ám a látogatók nemcsak a finom italok, hanem az ugyancsak finom ételek végett is felkeresték a Kossuth teret. Az utóbbiak készítői elég messzi településekről érkeztek. Mihajlo Lukacs és üzlettársa például, akik három éve üzemeltetik Prima Pizza pizzériájukat Técsőn, Bustyaházán és Huszton, Técsőről érkeztek, és lakókocsiba beszerelt fatüzelésű kemencében sütötték finom és kiadós pizzáikat. Az ungvári Pogány Viktor is elég messziről indult útnak, hogy részt vegyen a Márton-napi fesztiválon, ahol változatos menüvel – saslikként kínált kolbásszal, disznócsülökkel, disznófüllel, disznótarjával és sült burgonyával, illetve bográcsgulyással – várták a megéhező látogatókat. Libapecsenyét azonban szombaton csak egyetlen standon lehetett kapni. Reméljük, jövőre jobb lesz a helyzet...

Rahói járási árusok brinzát, juhsajtot kínáltak eladásra, egyikük pedig „kárpátaljai viagrának” elnevezett, brinzából és mézből kavart keverékkel fogadta a vendégeket. A kárpátaljaiak mellett Lemberg, illetve Ivano-Frankivszk megyéből is érkeztek árusok. Több standon ízléses fonott kosarakat és dísztárgyakat, fából készült használati eszközöket és gyermekjátékokat, egyszerű alapanyagokból összeállított, de szép kivitelezésű ékszereket, valamint prémes lábbeliket, bekecseket is kínáltak eladásra, három légvár, valamint egy gumiasztal is fogadta a gyermekeket.

– Sohasem voltam még ilyen jól sikerült fesztiválon – fejti ki a magyarországi Tiszai Zoltán gödöllői lakos, noszvalyi bortábornok. – Az újbor jobb minőségű, mint a tavalyi volt, és maga a fesztivál is jobban sikerült, mint a múlt évi, mivel 2014-ben kevés standon lehetett ételt venni, s így hosszú sorokban álltak előttük a látogatók, ám idén már több ételárus kínálta a termékeit, így nem alakultak ki hosszú sorok.

– Mivel az idei a második Márton-napi fesztivál, így össze lehet hasonlítani a két rendezvényt, és a mostani valóban jobb, mint a múlt évi. Kielégítőnek tartom. Kár, hogy senki sem nevezett be a tervezett libaszépségversenyre, reméljük, jövőre már lesznek, akik beneveznek – magyarázza Galajda József.

Estefelé lampionkészítési versenyre került sor, a rendezvény utolsó napján pedig újbor- és libapecsenye-kóstolás, majd a római katolikus templomban tartott szentmise zárta a fesztivált.

Lajos Mihály