Véget ért a XXIII. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem

A péntek a külpolitika napja volt a Felsőszinevéren zajló XXIII. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen. Délelőtt Nyugat vagy kelet felé tekintsünk? címmel rendeztek vitát a magyar külpolitika lehetőségeiről és céljairól, illetve az ukrajnai helyzetről, délután pedig arról tanácskoztak a terület szakértői és maguk a politika alakítói, milyen lehetőségei vannak a magyar nemzetpolitikának az adott keretek között.

Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke a délelőtti fórumon elhangzott előadásában köszönetet mondott a magyar kormánynak és a magyar népnek az Ukrajnának és Kárpátaljának nyújtott segítségért.

Mi, kárpátaljaiak 1946-ban a Szovjetunióhoz kerültünk, így alakult történelmileg - jelezte az előadó a mai helyzet előzményeiről szólva. Nincs értelme a bűnösöket keresni, meg kell találni a kiutat a jelenlegi helyzetből, tette hozzá. Csubirko elmondta, nincs kétsége afelől, hogy ha ma népszavazást tartanának arról, akar-e Kárpátalja az Európai Unióhoz csatlakozni, 99,9 százalék igennel szavazna. A méltóság forradalmának jelentőségét az adja, mutatott rá a megyei önkormányzat elnöke, hogy megadta  a lehetőséget Ukrajna, s ezen belül Kárpátalja számára, hogy elinduljon az  európai népek családja felé.

Az európai orientáció melletti állásfoglalás ugyanakkor új gondok és feladatok elé állította az országot, amelyek közül az előadó mindenekelőtt a gazdasági válságot és a kelet-ukrajnai harci cselekményeket emelte ki. A megoldásra váró gondok között említette Volodimir Csubirko, hogy miközben az ország nyugati része Kárpátaljával egyetemben kész a Nyugat felé haladni, az ország keleti részén még nincsenek erre felkészülve, még nem tudják, mit jelent az európai népek közössége, mi az emberek, a munka tisztelete, a nemzetiségek egymás iránti tisztelete.

A Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke rámutatott: a régióban élő nemzetiségek ezer évig különböző birodalmak határvidékén élve megtanulták: ha nem nyújtanak egymásnak kezet, senki sem teszi ezt meg helyettük. A politikus szerint ennek tudható be az is, hogy a legutóbbi forradalmi események idején egyetlen ház sem égett le, nem voltak halálos áldozatok Kárpátalján.

A jövőt illetően a politikus reményének adott hangot, hogy a négy európai uniós országgal határos Kárpátalja közös erőfeszítéssel – ezen belül Magyarország támogatásával – egyfajta hidat képezhet Európa és az Európa felé tartó Ukrajna között.

Keskeny Ernő, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott kijevi nagykövete úgy vélte, Ukrajna döntött, csatlakozni kíván az Európai Unióhoz. Magyarország teljes mértékben támogatja ezt a törekvést, s igyekszik segíteni azt – jelezte a diplomata. Az előadó utalt arra a jelentős humanitárius, gazdasági és kulturális támogatásra, amellyel Budapest igyekszik hozzájárulni az ukrajnai válság leküzdéséhez. Hangsúlyozta: Magyarország Ukrajna barátjaként fokozottan érdekelt a béke és a stabilitás helyreállításában, a mielőbbi gazdasági felvirágzásban legnagyobb szomszédjánál, ahol jelentős magyar kisebbség él, s amellyel élénk gazdasági és kulturális kapcsolatokat ápol.

Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke előadásában rámutatott, egész Európát újszerű biztonságpolitikai helyzet jellemzi. A kockázatok között említette a szónok az ukrajnai konfliktus mellett az Uniót fenyegető menekültáradatot, a görögországi gazdasági válságot, az erősödő EU-ellenes hangulatokat az Unió több országában. Mint fogalmazott, Kelet és a Nyugat megítélése szempontjából nem tartható fenn a vagy-vagy megközelítés, a csőlátás ebben a tekintetben rendkívül veszélyes, alkalmazhatatlan.

A magyar külpolitika és nemzetpolitika iránya, célja megteremteni a magyar gazdasági és társadalompolitikai célok elérésének külső feltételeit, s elhárítani az ezekre leselkedő veszélyeket – fogalmazott. Szerinte ehhez nélkülözhetetlen a Kelet és a Nyugat minél alaposabb, minél reálisabb elemzése, annak értékelése és mérlegelése, melyek a lehetőségek és a veszélyek Keleten, Nyugaton, vagy éppen Délen.

Kijózanító Oroszország brutalitása az ukrajnai háború levezénylésének vonatkozásában – mutatott rá a külügyi bizottság elnöke -, ami szerinte Európában zavart keltett. A nyugati világnak erőt kell mutatnia az agresszióval szemben, az agresszió csak így tartóztatható fel, fűzte hozzá.

Német Zsolt rámutatott: nemzetpolitikai defenzívát okozott, hogy Oroszország a határon túli orosz kisebbségre hivatkozva folytatja agresszióját. Emiatt ma összehasonlíthatatlanul nehezebbé vált fellépni a határon túli kisebbségek védelmében. A magyar nemzetpolitika feladata elkerülni az ebben rejlő veszélyeket, hangoztatta.

Ezzel összefüggésben utalt rá: ha Magyarország és Ukrajna össze tudja hangolni nemzetépítési törekvéseit, abban komoly lehetőségek rejlenek. Az ukrán nemzet újjászületésének időszakát éli, fogalmazott, a polgári nemzetté válás időszaka ez számára, amilyenek Magyarországnak 1848 és 1956 voltak. Magyarország nem csak a háborút látja ma Ukrajnában, hanem a modern európai ukrán nemzet megteremtésének a célkitűzését is, és szolidaritásáról biztosítja az ukrán népet, hangzott el.

Németh Zsolt kitért arra, hogy az ukrajnai válság súlyos megpróbáltatást jelent a kárpátaljai magyarság számára. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség hősies erőfeszítéseket tesz a közösség védelme, a veszteségek minimalizálása érdekében, amiért a képviselő elismerését fejezte ki, megerősítve, hogy ma a kárpátaljaiak mögött áll az egész kárpát-medencei magyarság.

A politikus úgy vélte, nincs esély a konfliktus gyors rendezésére, ugyanakkor minden eszközzel elő kell segíteni Ukrajna európai integrációját, így például mindenképpen meg kell kapnia Kijevnek az EU-tól a vízummentességet. Ezzel Európa visszaigazolhatná Ukrajna elképesztő véráldozatait, érvelt a magyar képviselő. Németh Zsolt emellett hangsúlyozta a közelgő ukrajnai önkormányzati választások sikerének fontosságát a kárpátaljai magyar közösség eddig elért eredményeinek megőrzése szempontjából.

Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke előadásában jelezte, az ukrán társadalom illúziókat kerget, ha azt hiszi, hogy elég egyetlen jelentős erőfeszítés az európai integrációhoz, a gondok megoldásához. Rámutatott: a forradalom óta eltelt egy év során romlottak az életkörülmények, tovább tart a háború, s Európa is a válság jeleit mutatja, nem tud megfelelő támogatást nyújtani Ukrajnának. A képviselő ugyanakkor áttörésként értékelte, hogy Ukrajna ingadozó központi régiója szinte teljes egészében a nyugati orientáció mellett foglalt állást.

Utalt rá, Kárpátaljáról példát lehet venni, amennyiben a megyében sikerült megőrizni a nyugalmat, a nemzetiségek közötti békét, ami fontos feltétele a válságból való mielőbbi kilábalásnak. A válságkezelés fontos feltételének nevezte annak belátását a társadalom, a politika részéről, hogy az ország lakosságának egy jelentős része nem ukrán nemzetiségű, jogokat kell biztosítani számukra ahhoz, hogy valóban az ország teljes jogú és elégedett polgáraivá váljanak.

Brenzovics László hangoztatta: Európa segíthet ugyan a gondok megoldásában, de a problémákat helyben kell orvosolni, kihasználva minden kínálkozó lehetőséget, ahogyan az Kárpátalján is történik, például a  határ menti regionális kapcsolatok fejlesztése tekintetében.

A képviselő szerint Európának végre fel kell mutatnia valamit Ukrajna számára, szűkkeblűség volt például a vízummentesség megadásának elhalasztása a tavasszal. Brenzovics ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a térség államfői közül egyedül Orbán Viktor magyar miniszterelnök támogatta a vízummentesség megadását.

A KMKSZ elnöke egyúttal jelezte, hogy az ukrán lakosság tovább nem terhelhető. A szociális feszültségek esetleges kisülése miatt füstbe mehetnek az európai integrációs elképzelések, egy dezintegrált térség jöhet létre a régióban, mutatott rá.

Brenzovics László úgy vélte, egy Marshall-tervszerű segélyprogrammal kellene kimozdítani Ukrajnát nehéz helyzetéből. Az évenkénti választások és a populizmus helyett ugyanakkor nyugodt, hosszú távú építkezést javasolt. Sajnos, úgy tűnik, a politikum nem tanult az eddigiekből, az őszi önkormányzati választások kapcsán ismét aggodalomra okot adó jelek tapasztalhatók, például még mindig nem fogadták el a választási törvényt – fűzte hozzá.

Brenzovics László végül köszönetet mondott a Kárpátalja iránt megmutatkozó összmagyar szolidaritásért. Meggyőződésének adott hangot, hogy a háború után eljön a béke Ukrajnában, megkezdődhet a válságból való a kilábalás. Ez a kilábalás azonban csak az európai értékek mentén mehet végbe, másként a kárpátaljai magyarság nem maradhat meg önálló entitásként – adott hangot meggyőződésének a KMKSZ elnöke.

Bocskor Andrea, az Európai Parlament kárpátaljai származású képviselője, a Fidesz–KDNP EP-frakciójának tagja beszámolójában arról beszélt, hogy az ukrajnai események az országra terelik a figyelmet, ami lehetőséget ad arra, hogy napirenden tartsák Brüsszelben a kárpátaljai magyarság ügyét is. Nehéz átütő sikereket elérni kisebbségi kérdésekben, aprólékos munkával viszont van lehetőség az előrelépésre, mutatott rá.

Elhangzott, Ukrajna havonta-kéthavonta szerepel az EP napirendjén, a képviselők többsége egyetért az ország támogatásával, különbségek csupán a támogatás mértékét és feltételeit illetően vannak. Egyesek számon kérik a reformok hiányát vagy lassúságát, mások ettől függetlenül szorgalmazzák Ukrajna integrációjának felgyorsítását – közölte a képviselő. Fontos, hogy az európai parlamentben lehetőség nyílik reagálni a kárpátaljai magyarságot érintő aktuális eseményekre, amilyen például a falunévtáblák megrongálása volt a közelmúltban, mondta el többek között Bocskor Andrea.

A XXIII. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem este táncházzal ért véget, ahol az ungvári Sodró és a viski Bicskás zenekarok húzták a talpalávalót.

zzz