A tél után eljön a tavasz

KMKSZ – 26 éve a kárpátaljai magyarságért!

2015. március 31., 18:38 , 742. szám

Március 28-án a Beregszászi Járási Művelődési Házban 418 küldött, valamint számos magyarországi és határon túli magyar politikus részvételével zajlott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség XXVI. közgyűlése, melynek jelmondatául ezúttal Széki gróf Teleki Páltól választották a következő idézetet: „Az Úristen nehéz helyre rendelt bennünket, de megálltuk helyünket és megálljuk most is.”

A közgyűlés egyperces néma felállással emlékezett meg az elmúlt évben elhunyt KMKSZ-tagokról, közöttük Gönczy Sándor alapító, választmányi tagról és Riskó Györgyről, korábbi kulturális titkárról, a Kárpátalja egykori főszerkesztőjéről.
Elnöki beszámolója kezdetén dr. Brenzovics László köszönetet mondott a KMKSZ tagságának és vezetőinek az elmúlt, rendkívül nehéz esztendőben kifejtett munkájukért. „Ha nem lenne Ukrajnában az a helyzet, ami jelenleg van, akkor a magunk mögött hagyott esztendőt rendkívül sikeresnek lehetne tekinteni – hangsúlyozta a KMKSZ elnöke, majd emlékeztette a jelenlévőket –, 2014-ben olyan dolgok történtek velünk, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. A kárpátaljai magyarság II. világháború utáni történetében először vehetett részt a magyarországi választásokon. Először történelmünk során parlamenti képviselőnk van Brüsszelben az Európai Parlamentben egy beregszászi tanárnő személyében, aki méltón helytáll az EP munkájában, és méltó módon képviseli ott a kárpátaljai magyarságot. Sikerült választási egyezségre lépnünk az ukrán elnökválasztás előtt Petro Porosenkóval, aki aláírt velünk egy szerződést, amelyben szerepelnek a kárpátaljai magyarság számára rendkívül fontos dolgoknak a megoldási lehetőségei. Ez a jelölt megnyerte az elnökválasztást. Újjáalakult a KMKSZ titkársága, és jól végezte a dolgát az elmúlt évben. Újjáalakult a KMKSZ Ifjúsági Szervezete Dobsa István vezetésével. Elfogadtuk a kárpátaljai magyarság gazdasági fejlesztési tervét, az Egán Ede-tervet, ami jobbá teheti magyar közösségünk életét. A magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával, a Keleti Partnerség programjának keretében több tíz magyar iskola és óvoda, zeneiskola és kulturális intézmény felújítása történt meg az elmúlt évben. Megépült és megkezdte munkáját Beregszászban az első kárpátaljai magyar szakképzési intézet, ahol középfokú szakképzést tud nyújtani a beregszászi magyar főiskola. Megújult a Nagyberegi Református Líceum, megkezdődött a Karácsfalvai Görögkatolikus Líceum fejlesztése…” – sorolta hosszasan a pozitív és előremutató eredményeket Brenzovics László, de végül hozzáfűzte: „Mindez úgy hangzik, mintha nem is lenne igaz. Mert minden erőfeszítésünket és eredményünket keresztülhúzta a háború, az a rendkívül súlyos gazdasági válság, amelybe ez az ország került.”
Az ukrajnai helyzetet értékelve Brenzovics László ezúttal is hangsúlyozta: „Ennek a háborúnak fegyveres megoldása nincs. Ebben egyetért velünk Európa, a magyar kormány és az ukrán vezetőségnek a józanul gondolkodó része.” A KMKSZ elnöke a kárpátaljai lakosság legfontosabb érdekének nevezte, hogy mihamarabb teremtsenek békét, és teremtsék meg az alapjait annak, hogy az ország elindulhasson a gazdasági válságból történő kilábalás irányába.
Az elnök kijelentette, hogy a Nemzetközi Valutaalap által ajánlott intézkedések és hitelek nem alkalmasak arra, hogy Ukrajnát kivezessék a gazdasági válságból. „A nyugati államoknak el kell gondolkozniuk azon, hogy ha Ukrajnán igazából segíteni akarnak, akkor nem kölcsönökre, hanem egy igen jelentős Marshall-segély-szerű támogatásra van szükség…” Brenzovics László szerint a jelenlegi Ukrajnában a legnagyobb probléma, hogy nem sikerül megteremteni a jogállamiságot. A törvények végrehajtása az az alap, amelyre egy szilárd demokráciát és gazdaságot lehet építeni. Ukrajna vezetőinek tudomásul kell venniük azt a kétségtelen tényt, hogy ez az ország egy soknemzetiségű ország, és csak úgy tud fennmaradni, ha a nemzeti kisebbségeket illető jogokat valóban megadja.
Brenzovics László megköszönte azt a szolidaritást és támogatást, amit kapunk a magyar kormánytól, Magyarország társadalmától és a határon túli magyar közösségektől. Fontos ez a szolidaritás a számunkra – hangsúlyozta. Majd hozzáfűzte, hogy Orbán Viktorral folytatott legutóbbi találkozóján újabb jelentős támogatási projektek beindítására tett ígéretet a miniszterelnök.
Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője, a Kulturális és Oktatási Bizottság alelnöke részletesen beszámolt a szeptembertől általa elvégzett munkáról. Elmondta, hogy az EP Ukrajnával kapcsolatos álláspontjának kialakításakor igyekszik felhívni a kárpátaljai magyarság szempontjaira is a figyelmet. Munkája nagy lehetőségeket biztosít, de egyben nagy kihívásokkal is jár – mutatott rá a képviselő asszony.
A közgyűlés résztvevőit köszöntve Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, európai parlamenti képviselő a következőképpen fogalmazott: „Ősi szállásterületeinken való megmaradásunk a tét. A magyar húsvét vonatkozásában azt mondhatnám, hogy Isten csodája, hogy megmaradtunk, hogy feltámadtunk, mindig újra kezdhettük. Azt reméljük, hogy helytállásunk megtermi a maga gyümölcsét, ha Isten kegyelme kíséri azt.” Tőkés püspök az ukrajnai válság kapcsán elmondta: „Azt világosan kell látni, hogy az ukrajnai és az egész kelet-közép-európai, benne a kárpát-medencei válság rendezésének kulcskérdése a kisebbségi kollektív jogoknak a biztosítása. Enélkül nem lehet szó stabilitásról.” Végül Tőkés László elmondta, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács közösen hirdetett gyűjtést Erdélyben, elsősorban a gyermekétkeztetés területén szeretnének a kárpátaljai magyarság segítségére lenni.
Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a magyarság szolidáris az ukrán nemzettel, elkötelezetten támogatja az ukrán nép forradalmát és szabadságharcát, valamint Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának helyreállítását is.
Kárpátalja kapcsán a fideszes politikus kijelentette: „A viszonylagos stabilitásért, amit itt sikerült fenntartani, a legnagyobb elismerés illeti a megye politikai szereplőit.” Ezért is fontos Magyarországnak együttműködnie Kárpátaljával, folytatni a Keleti Partnerség programját, fenntartani a határ átjárhatóságát, fejleszteni a határtérséget, és eljuttatni a humanitárius segélyeket ennek a megyének is.
A KMKSZ kapcsán Németh Zsolt elismerően szólt Brenzovics Lászlónak a kijevi parlamentben végzett munkájáról, és a Szövetség tevékenységéről. „Nagy feladat előtt áll a KMKSZ, mert ha lesznek helyhatósági választások, akkor ennek a szervezetnek sikerre kell vinnie ezt a közösséget. Nem jelentéktelen kérdés, hogy milyen erővel és befolyással tudja a magyarságot a megyei közgyűlésben, illetve a települési önkormányzatokban képviselni.” – hangsúlyozta a Külügyi Bizottság elnöke.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a vajdasági magyarok szolidaritásáról biztosította hallgatóságát, a tizenöt éve befejeződött balkáni háborúra utalva emlékeztetett: „Ha valakinek van életszerű tapasztalata arról, hogy milyen egy közösség tagjának lenni háborús viszonyokban, akkor nekünk, vajdasági magyaroknak van.” Majd elmondta: „Bármennyire is kilátástalannak tűnik a helyzet, előbb-utóbb a háború befejeződik. Ezért egyetlenegy dolog fontos, hogy a közösség minimalizálja a rá csapódó veszteségeket. Ezt csak úgy lehet elérni, ha összekapaszkodunk (…) Ebben a küzdelemben az egész nemzet támogatja a kárpátaljai magyarságot, különösképpen a vajdasági magyarság.”
Köteles László, a Csemadok alelnöke, a Magyar Közösség Pártja Országos Elnökségének tagja amiatt aggódva, hogy a következő ősz és a tél a jelenleginél sokkal nehezebb helyzetben találja majd a kárpátaljai magyarokat, bejelentette, hogy a KMKSZ-szel egyeztetve felkérték a Csemadok és a Magyar Közösség Pártjának (MKP) társszervezeteit, önkormányzataikat: „Vegyék fel a kárpátaljaiakkal a kapcsolatot, próbáljanak együttérezni velük, és felelősséget viselni irántuk.”
Ljubka Katalin, Magyarország Miniszterelnöksége Nemzetpolitikai Államtitkárságának osztályvezetője felolvasta Potápi Árpád János államtitkárnak a KMKSZ közgyűléséhez írt levelét. Levélben üdvözölte a közgyűlést Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke is.
Keskeny Ernő, Magyarország kijevi nagykövete Ukrajna gazdasági helyzetét vázolva kijelentette: „Szeretném biztosítani önöket kijevi magyar nagykövetként arról, hogy Magyarország, az anyaország magyarsága, a kormány önök mellett áll ebben a nehéz helyzetben. Remélem, látják, hogy milyen széles körű összefogás bontakozódott ki otthon. Azt gondolom, hogy a közeljövőben megvalósuló segélypolitika koordinációja sikeres lesz, és ukrán barátaink együttműködését is sikerül ehhez a segélypolitikához megszereznünk.” Elmondta, hogy nem lebecsülendő az a humanitárius segítség, amit Magyarország Ukrajnának nyújt, hisz ez már összeadva több mint 150 millió forint értékű. Ennek a fele közvetlenül a harci övezetbe megy, a másik felét a belső menekültek megsegítésére fordítják. Húsz súlyosan sérült ukrán katonát katonai különgéppel szállítanak Magyarországra gyógykezelésre. Közülük hat jelenleg már Magyarországon gyógyul. A nagykövet Németh Zsolt gondolataihoz csatlakozva elmondta: „Magyarország álláspontja egyértelmű Ukrajnát illetően: Oroszország krími és donbászi akcióját agressziónak tartjuk. Teljes mértékben támogatjuk Ukrajnát szuverenitási küzdelmében.” Keskeny Ernő elmondta, hogy a két ország gazdasági együttműködésének fejlesztése érdekében sok konkrét lépést szeretnének tenni a közeljövőben. Ivano-Frankivszkban és Kijevben magyar kereskedőházakat hoznak létre, a külképviseleteket megerősítik külgazdasági attasékkal, és magyar üzleti központokat létesítenek a képviseletek mellett.
Gyüre Csaba országgyűlési képviselő a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevében köszöntötte a közgyűlés résztvevőit, majd kijelentette: „A kárpátaljai magyarságnak nincs köze ahhoz a háborúhoz, ami Kelet-Ukrajnában zajlik. Ezért egyetlenegy magyar sem mehet arra a frontra, abba a háborúba, ami ott zajlik.” Pártja nevében leszögezte, hogy nem lehet menekültekkel betelepíteni a magyar falvakat, és követelte a kárpátaljai magyarság autonómiáját. Elmondta, hogy nem véletlen, hogy 2010-ben, amikor a Jobbik bekerült a magyar parlamentbe, akkor kapták meg a határon túli magyarok a magyar állampolgárságot, és ez nem kis részben a pártja nyomására párosult szavazati joggal.
Falusi Norbert, a Lehet Más a Politika nemzetpolitikáért felelős elnökségi tagja köszöntőbeszédében elmondta: „Az LMP fiatal pártként, de egyértelművé teszi támogató szándékát és felelősségvállalását a külhoni magyarok nemzeti közösségeinek fejlődése érdekében. Rendre kiállunk a kisebbségi jogok védelme érdekében, támogatva a kettős állampolgárság intézményét, és részt vettünk autonómiamegmozdulásokon.” Közös érdeknek és jogos, demokratikus igénynek nevezte azt, hogy a Kárpátalján élő 150 ezres magyarság anyanyelvén tudjon boldogulni. Ne legyen akadály a nyelv kérdése az igazságszolgáltatás, a hivatali ügyek, a gazdasági élet és az oktatás területein.
Tilki Attila, a Kárpátaljával szomszédos választókerület fideszes országgyűlési képviselője, Fehérgyarmat város korábbi polgármestere az egyik előtte szóló beszédére reagálva elmondta: „Mi fideszes, politikusok olyan emberek vagyunk, akik nem élünk vissza azzal, hogy azt mondjuk, amit önök hallani szeretnének … Ahogy Németh Zsolt említette – van felelős és felelőtlen politizálás.” Tilki Attila hangsúlyozta, nem szeretne történelemórát tartani arról, hogy a kedvezményes honosítás kinek az érdeme és kinek nem. Majd felolvasott egy, vidékünk magyarságát jellemző idézetet Ady Endre Nyugatban megjelent írásából, melyet Móricz Zsigmond Hét krajcár című művének megjelenése kapcsán írt a költő.
Vinnai Győző, Nyíregyháza fideszes országgyűlési képviselője, az interparlamentáris unió magyar–ukrán baráti tagozatának elnöke elmondta: 1994-ben Beregszászban kezdte a tanítást az akkor induló főiskolán, vállalva a nehézségeket, mert kötelességének érezte az itteni magyar közösség nyelvi kultúrájának fejlesztését és történelmi identitásának megtartását. Szerinte a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei politikusoknak ez kötelességük, mert mint fogalmazott: „Egy a sorsunk. Csak kinek ez az oldal jutott, kinek a másik oldal.” Beszéde végén kijelentette: „Vagy együtt maradunk meg és emelkedünk föl, vagy sehogy.”
Pál Sándor, a Magyar Református Szeretetszolgálat kuratóriumának elnöke a rászoruló kárpátaljai magyar emberek támogatásáért szerepet vállaltak összefogásáról beszélt, és felajánlotta a kárpátaljaiaknak a mögöttük álló magyar reformátusság segítségét. Elmondta: „Az Úristen bennünket a tenyerén hordoz, sok olyan feladatot kapunk, amelyeket el se tudtunk korábban képzelni. Nap mint nap átélünk a Bibliában olvasható csodákat.”
Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke elmondta, a gazdasági stratégia mellett elkészült a kárpátaljai szakképzési, közoktatási, és felsőoktatási stratégia is. A szakképzőintézet mellett a főiskolán szeptembertől kémia szak is lesz. Az idei évtől a magyart az ukrán iskolákban második idegen nyelvként lehet tanulni. Köszönetet mondott mindezért az anyaország támogatásáért, majd arra szólított fel: Legyünk türelemmel, ne bontsunk ki idejekorán a zászlót. De ha kibontottuk, merjünk melléállni.
A továbbiakban a közgyűlés meghallgatta és elfogadta a mandátumvizsgáló, a fegyelmi és az ellenőrző bizottságok jelentéseit. Brenzovics László kérdésre válaszolva beszélt a tervezett közigazgatási reformról és a Tiszamelléki járás létrehozásának lehetőségeiről. Elmondta, hogy jelenleg az ukrán hatalom elképzeléseiben egy többségében magyarlakta járás kialakítása nem szerepel. De biztatónak nevezte, hogy ma már nincs olyan magyar településvezető, aki ennek a járásnak a létrehozását ne támogatná.
A KMKSZ közgyűlése a Szövetség múlt évi tevékenységét egyhangúlag megfelelőnek minősítette. Megköszönték a leköszönt alapszervezeti elnökök munkáját, és köszöntötték az újonnan megválasztottakat, majd új tagokat választottak a KMKSZ választmányának tagjai közé.
A KMKSZ XXVI. közgyűlése nyilatkozat elfogadásával, az elnök zárszavával és a Szózat eléneklésével zárult.

Badó Zsolt