Elsősorban az autentikusságot díjazták

Betlehemes találkozó Beregszászban

2014. december 22., 16:29 , 728. szám

December 20-án délelőtt az eső utáni borongós idő előbb a novembert, a felhők eloszlása után felragyogó napsütés pedig a kora tavaszt idézte. S a Vérke-parti város központjában, az I. Beregszászi Adventi Vásár forgataga által „birtokba vett” Kossuth téren egyedül Beregszász szépen feldíszített karácsonyfája, az utcai árusok egy része által eladásra kínált karácsonyfadíszek, valamint a KMKSZ szervezésében lebonyolított betlehemes találkozón fellépő csoportok jelezték, hogy mégiscsak a karácsony közeleg.

A rendezvény kezdetén Mónus Dóra műsorvezető, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RFKMF) hallgatója köszöntötte a megjelenteket, köztük Sin Józsefet, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnökét, Molnár D. Istvánt, a KMKSZ Beregszászi Városi Alapszervezetének elnökét, dr. Vári Fábián László költőt, néprajzkutatót, a Rákóczi-főiskola tanárát, a zsűri elnökét, valamint a zsűri tagjait: Kész Barnabás történészt, etnográfust, a II. RFKMF tanárát, Gál Adél néprajzkutatót, a Nagyberegi Tájház vezetőjét, Balogh Líviát, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnökét, a Rákóczi-főiskola tanárát, valamint Hutterer Évát, a II. RFKMF tanárát.
Ezt követően Sin József lépett az egybegyűltek elé. Kifejtette, hogy a betlehemes játék a magyar népszokások legbensőségesebb rétegéhez tartozik, lelki táplálékot nyújt. Az advent legfontosabb üzenete pedig az, hogy meg kell tisztítanunk magunkat, távol kell tartanunk magunktól a világban eluralkodott békétlenséget és hitetlenséget. S tegyünk meg mindent azért, hogy őrizzük meg a mi törékeny békénket.
Dr. Vári Fábián László felidézte a magyar betlehemes szokások múltját. A szokás – mint elmagyarázta – a középkorba nyúlik vissza, amikor csak kevesek tudtak írni-olvasni, s a Biblia történeteit a templomi freskók „mondták el” az írástudatlanok tömegeinek, s a karácsonynak, Jézus születésének a misztériumát ismertették meg az emberekkel a különböző helyszíneken előadott betlehemes játékok. A magyar betlehemes szokások egyik legfontosabb összetevője a pásztorjáték, lévén, hogy Jézus születésekor elsőként a Betlehem mellett tanyázó pásztorok üdvözölték Isten világunkba lépett fiát. Ugyancsak a születés misztériumához tartoznak az angyalok, hiszen ők hozták a hírt a pásztoroknak, hogy megszületett a Megváltó. Katolikus vidékeken a betlehemes játékban Szűz Mária és Szent József is megjelent. A betlehemes játék egyik összetevője pedig – helyenként – a bábmozgató betlehem, amikor is a játék egyik résztvevője mozgatja a betlehemben elhelyezett bábokat. Ez a szokás él a Dunántúlon, a Felső-Tisza-vidéken, Pest megyében, de Erdélyben is jegyeztek fel bábtáncoltató játékot.
Vidékünkön 1988–1989-ben éledt fel intenzívebben a betlehemezés, új csoportok alakultak, az 1990-es években pedig a KMKSZ felvállalta: támogatja a betlehemes csoportokat abban, hogy megőrizzék és továbbadják ezt a szép népszokást.
Kész Barnabás ismertette azokat az elveket, melyek jegyében a zsűri értékelni fogja a fellépő csoportok előadásait. Nagyon jó, ha egy-egy csapat felgyűjti a saját településén eljátszott betlehemezésnek az adott községre jellemző régi szövegeit, és nem változtat rajtuk. Ám mivel nem minden helységben maradtak fenn régi szövegek, könyvekből sajátították el újra a betlehemezést, ebben az esetben viszont el kell mondani, hogy mely tájegységre jellemző betlehemezést mutatnak be.
A felszólaló kitért rá, hogy vidékünk nyugati részén, az Ungvári, a Munkácsi járásokban jellemző az öreg pásztor által viselt maszk hosszú, piros orral. A bábtáncoltatás pedig fennmaradt Ugocsában, illetve Mezőváriban. S ugyancsak az autentikus értékek közé tartoznak a régi viseletek: gubák, ruhák is.
A beszédek elhangzása után színre léptek a betlehemes csoportok. Elsőként a salánkiak, akiknek szakmai vezetője, Kalanics Éva salánki KMKSZ-alapszervezeti elnök kifejtette, hogy református pásztorjátékot mutatnak be, a régi szövegeket nem változtatták meg, az öreg pásztor subája pedig több mint 100 éves. A betlehemezés élő népszokás, karácsonykor több csapat is járja a falut. A régi szövegek pedig Simon Bálint és Zán Ida nyugdíjas pedagógusoknak köszönhetően maradtak fenn. Ezt követően a találkozón részt vevő salánki csapat bemutatta a betlehemest. Utánuk színre léptek a bábjátékot is eljátszotta tiszacsomaiak. A karácsfalvaiak bemutatóját Gorondi Albert KMKSZ-alapszervezeti elnök vezette fel, kifejtve, hogy községükben ugyancsak élő népszokás a betlehemezés, s görögkatolikusok lévén, akik szeretik szépen feldíszíteni templomukat, igyekeztek, hogy minél díszesebb betlehemmel jelenjenek meg.
A mezőgecsei csillagosok – csillagforgató csoport – bemutatója után megtekinthettük a bótrágyi ukrán nyelvű, pravoszláv betlehemesek műsorát. Majd színre léptek a kígyósiak, a második mezőgecsei csoport tagjai, a Tóth Bertalan KMKSZ-alapszervezeti elnök által bemutatott beregújfaluiak, a tiszaásványi betlehemesek, az eszenyiek, a kisbégányiak, valamint a két sárosoroszi csoport, melyek egyike csillagforgató játékkal lépett fel.
A bemutatókat követően a zsűri meghozta döntését. Elnöke, dr. Vári Fábián László értékelte a fellépéseket. Kifejtette: figyelembe vették az előadások dramaturgiáját, továbbá azt, hogy a fellépők mennyire érthetően mondták szövegüket, énekelték énekeiket, s felhívta rá a figyelmet, hogy jó hangú személyeket érdemes szerepeltetni. S végül, de nem utolsósorban figyelembe vették a viseletek, a kellékek autentikusságát is. Döntésük alapján holtversenyben első helyen végeztek a salánkiak és a sárosorosziak, másodikként – ugyancsak holtversenyben – a tiszaásványiak és a mezőgecseiek, s a harmadik helyen is holtverseny alakult ki az eszenyi és a beregújfalui csapat között. A Debrecenben megrendezendő Kárpát-medencei Betlehemes Találkozóra a salánkiak, a sárosorosziak és a tiszaásványiak utazhatnak. A többiek pedig valamelyik kárpátaljai nyári táborban üdülhetnek majd.
A találkozó zárásaként pedig fellépett a Rákóczi-főiskola Református Gyülekezetének együttese, a Frig-Band, mely adventi, karácsonyi ifjúsági énekeket adott elő.

Lajos Mihály