Nemzetközi megfigyelők: a választási törvények nem kedveznek a nemzeti kisebbségek választási részvételének
A nemzeti kisebbségeket érintő megállapításokat is tartalmaz az október 26-i előrehozott ukrajnai parlamenti választásokat nyomon követő nemzetközi megfigyelőcsoportnak az előzetes megállapításaikról és az eredményekről kiadott nyilatkozata.
A Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Parlamenti Közgyűlése, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, az Európa Tanács és a NATO Parlamenti Közgyűlése által közösen szervezett misszió tapasztalatait összegző dokumentum mindenekelőtt megállapítja, hogy a választásokat lehetetlen volt megszervezni Donyeck és Luhanszk megyék bizonyos részein, valamint a Krím félszigeten, ahol az oroszt anyanyelvének tekintő tizennégymilliónyi lakosság több mint fele és a krími tatárok élnek. Az ezen régiókból származó lakosok és menekültek szavazására vonatkozó rendelkezés egyszerűsítése után is megkövetelte a kétszeri utazást a szavazási hely megváltoztatásának bejegyzése és a tulajdonképpeni szavazás végett, ami időráfordítással, kockázattal és pótlólagos kiadásokkal járt – olvasható a dokumentumban. Emellett a krími tatárok képviselői arról tájékoztatták a nemzetközi megfigyelőket, hogy közösségük túlságosan megfélemlített, semhogy elhagyhatnák a régiót a választások napján.
A misszió nyilatkozata kitér arra is, hogy az ukrajnai választási jogszabályok bizonyos aspektusai nem járulnak hozzá a nemzeti kisebbségek választási részvételéhez, illetve képviseletükhöz a választási folyamatban. Szerintük korlátozzák a nemzeti kisebbségek pártjainak vagy képviselőiknek Ukrajna Legfelsőbb Tanácsába való bejutását az olyan követelmények, mint hogy a politikai pártokat az országot alkotó megyék kétharmadának képviselőiből kell létrehozni, hogy a pártlistáknak le kell küzdeniük az ötszázalékos küszöböt, valamint hogy hiányoznak azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek lehetővé tennék választási tömörülések létrehozását, illetve azok a speciális intézkedések, amelyek ösztönöznék a nemzeti kisebbségek részvételét a választásokon.
Bár a választások törvényi szabályozásának 2013. évi módosítása arra irányult, hogy a választási körzetek határainak megállapításakor vegyék figyelembe az etnikai szempontokat, a mostani választások előtt nem módosították a körzethatárokat – állapítja meg az európai megfigyelők tapasztalatainak előzetes összegzése. Ennek következtében a magyar közösség panasszal élt amiatt, hogy a Kárpátalja megyében a 2012-ben megállapított körzethatárok ismét lehetetlenné tették, hogy a közösség egyéni körzetből megválassza a képviselőjét – teszik hozzá a dokumentum összeállítói.
A nyilatkozat szerzői kitérnek arra is, hogy a megfigyelők nem tapasztaltak a választási kampány során intoleráns megnyilvánulásokat a nemzeti kisebbségek vonatkozásában, függetlenül attól, hogy a jelöltek többségének esetében a választási kampány hangneme nacionalista és agresszív természetű volt. Hozzáteszik: a nyelvpolitikával kapcsolatos viták a korábbi választási kampányokkal ellentétben ezúttal nem voltak jelentősek, vagy éppenséggel teljesen elmaradtak, a nemzeti kisebbségek kérdését pedig egyáltalán nem emlegette fel a pártok többsége.
A misszió részéről rámutatnak továbbá, hogy a pártok többségének választási listáján a nemzeti kisebbségeknek tucatnyinál is kevesebb ismert képviselője szerepelt. Valamivel jelentősebb volt a nemzeti kisebbségek képviselete az egyéni választókörzetekben ott, ahol e kisebbségek egy tömbben élnek – teszik hozzá.
(osce.org/Kárpátalja)
