A lamidiózis

2014. október 30., 05:30 , 720. szám

Fehéres, gennyes, nyálkás, de szagtalan váladék jön a húgyutamból, főleg reggel, vizelés után, s csípő érzést, fájdalmat is érzek a húgyutamban. Milyen betegségem lehet, és hogyan lehet meggyógyítani? – érdeklődött e-mailjében szerkesztőségünknél egy olvasónk. Kérdéseit dr. Pauk Vladimirhoz, a Beregszászi Járási Bőr- és Nemibeteg-gondozó főorvosához továbbítottuk.

– Könnyen elképzelhető, hogy a betegnél lamidiózis alakult ki, mely egy mikroba által kiváltott, többnyire nemi úton terjedő húgyúti betegség – tájékoztat a szakorvos. – A kórokozó egy különös, félig baktérium, félig vírus mikroba, s éppen ezért nehéz diagnosztizálni a megbetegedést, illetve kikezelni belőle a pácienst. Nagyon elterjedt betegség, többszörösen gyakoribb, mint a gonorrhea és a trichomonázis. Mint már mondtam, leggyakrabban nemi úton terjed, de fertőzött fürdőszivacs, kendő, fehérnemű útján is el lehet kapni. Nagyon sok esetben nem jelentkeznek klinikai tünetek, ami azt jelzi, hogy a kórokozó egy kis burokban rejtőzik, de a fertőzött személy is betegséghordozó, és terjesztheti a lamidiózist. A betegség meglétére ilyenkor csak egy más betegség kapcsán elvégzett vizsgálat során deríthetünk fényt. Egyes esetekben a kór megtámadhatja az aortát, a megbetegedések 10-20 százalékában előidézhet tüdőgyulladást, az esetek 20-50 százalékában megtámadhatja a szemet. Kiválthatja a közép-, a belsőfül-, illetve az agyhártyagyulladást. A kórnak van akut és krónikus formája.

– Milyen hosszú a betegség lappangási ideje, milyen tünetek jelzik a meglétét, és hogyan kezelik ki belőle a pácienst?

– Ha vannak tünetek, azok hasonlóak a konokokin­fekciókéhoz, például a go­norrheáéhoz. Szagtalan, fehéres, nyálkás, gennyes váladék folyik a húgyútakból, általában reggelente, nem ritkán vizelés után, mely váladék mennyisége lassan csökken. Ritkábban, éles esetekben csípődés, fájdalom is érződik a húgyútakban. A betegség krónikus esetekben megtámadhatja a prosztatát, a spermazacskót, a pótherét, a herét, nőknél pedig húgyúti gyulladást, hüvelygyulladást, méhgyulladást és petevezeték-gyulladást idézhet elő.

A kezelés minden beteg esetében individuális, személyre szabott, s attól függ, idejében volt-e diagnosztizálva. Meghatározott napi dózisokban kell bejuttatni a szervezetbe az antibiotikumokat, a baktériumelleni és a vírusölő készítményeket, vagy tabletták, vagy – súlyosabb esetekben – injekciók formájában. A betegség fokozatától függően egy, két vagy három hétig tart a kezelés. Hogy az antibiotikumos terápiával ne idézzünk elő gombásodást (candidafertőzést), egyidejűleg gombásodás elleni gyógyszereket is alkalmazunk. Emellett pedig májvédő gyógyszereket is felírunk a pácienseknek.

Ha bármilyen húgyúti fertőzés esetében 7-10 nap alatt nem érnek el eredményt, meg kell vizsgáltatni a beteget, nincs-e lamidiózisa. A betegség – krónikus formájában – nagyon gyakran megtámadja az ízületeket, méghozzá a nagyobbakat, míg a reuma gyakrabban támadja meg a kisebbeket, s ha a reuma elleni folyamatos kezelés sem hoz hasznot, meg kell vizsgáltatni a pácienst, nem alakult-e ki nála lamidiózis. S ha igen, természetesen meg kell kezdeni a terápiát.

Lajos Mihály