Az autonómiáról egyeztettek az RMDSZ székelyföldi vezetői

Amerikai közvetítéssel elkezdődött, Székelyföldről szóló román–magyar tárgyalásokról számoltak be hétfőn egy sajtótájékoztatón Sepsiszentgyörgyön a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) helyi vezetői.

Az RMDSZ háromszéki szervezetének közleménye szerint Tamás Sándor és Antal Árpád azokat a prezentációkat mutatta be a sajtó képviselőinek, amelyeket az amerikai Friends of the Project on Ethnic Relations (FPER) civil szervezet által szervezett két kerekasztal-megbeszélésen is bemutattak.

Az erdélyi magyar sajtót október eleje óta foglalkoztatják a FPER közvetítésével a Székelyföld helyzetéről elkezdett román–magyar párbeszédről szóló értesülések. A megbeszélésekre az RMDSZ ellenzéke azért tekint bizalmatlanul, mert ugyanaz a közvetítő, aki 21 évvel ezelőtt a fekete-tengeri Neptun üdülőhelyen tartott román–magyar tárgyalásokat is megszervezte. Az akkori tárgyalások megítélése máig megosztja az erdélyi magyar társadalmat.

A mostani tárgyalások részvevői most először álltak ki részletekkel a nyilvánosság elé. Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának az elnöke elmondta: Antal Árpáddal együtt az RMDSZ elnökének a felhatalmazásával vettek részt egy előkészítő megbeszélésen, majd két kétnapos beszélgetésen, amelyeket Brassópojána üdülőhelyen tartottak. A tárgyalásokon a székelyföldi vezetők mellett román parlamenti pártok képviselői, amerikai civil szervezetek, valamint az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének a képviselői vettek részt.

Az Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester által bemutatott prezentációban többek között a székelyek önrendelkezésének a hagyományait, és az erdélyi románok 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban tett vállalásait ismertették. A polgármester kitért arra, hogy Romániában a mai napig nemzetbiztonsági kockázatként tekintenek a magyarokra, a közösség vezetőit megfigyelik, lehallgatják és megpróbálják megfélemlíteni. Antal Árpád hangsúlyozta, az autonómia létrejötte jelentősen megerősítené a székelyeknek a román állam iránti lojalitását.

A székelyföldi vezetők tíz pontban foglalták össze a közösségi igényeket. Azt kérték, a magyar nyelv legyen regionális hivatalos nyelv Székelyföldön, a székely zászlót fogadják el Székelyföld regionális szimbólumaként, hozzák létre a Székelyföld fejlesztési régiót, kapjon területi és pénzügyi autonómiát Székelyföld, legyen teljes körű a decentralizáció, vezessék be az etnikai arányosság elvét az igazságszolgáltatás, a katonaság, a belügyminisztérium, a csendőrség és a rendőrség székelyföldi egységeiben, a régió maga gazdálkodhasson ásványkincseivel, jöjjön létre a régióban állami finanszírozású magyar egyetem, az állam finanszírozza a kétnyelvűséget, és vezessen át autópálya Székelyföldön.

A székelyföldi politikusok hangsúlyozták, a székelyek nem szakadárok, hanem autonómiapártiak. Antal Árpád arra figyelmeztetett, hogy a térségben megerősödött az orosz politikai befolyás és az orosz külpolitika fegyverként használja az Európai Unióban élő kisebbségek frusztrációját a saját expanziós törekvései érdekében. (MTI/hirado.hu/Kárpátalja)