"Rákóczinak dicső kora"

Nemzetközi konferencia a beregszászi főiskolán

2011. április 1., 10:00, 533. szám

Rákóczinak dicső kora címmel rendeztek nagyszabású nemzetközi konferenciát a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán az 1703-1711-es szabadságharcot lezáró szatmári béke 300. évfordulója alkalmából neves anyaországi és kárpátaljai kutatók, közéleti személyiségek részvételével.

A beregszászi főiskola Győr termében, amely zsúfolásig megtelt ez alkalomból,Váradi Natália, az oktatási intézmény felnőttképzési központjának vezetője köszöntötte a házigazdák nevében a megjelenteket, köztük Gyurin Miklóst, a Magyar Köztársaság Beregszászi Konzulátusának konzulját, dr. Bakos Károlyt, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai főtanácsadóját, dr. Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnökét, megyei tanácsi képviselőt, dr. Jávor Andrást, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettesét, Finta Évát a Miskolci Egyetem Comenius Sárospataki Tanítóképző Karának képviseletében, dr. Kujbusné Mecsei Évát, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltár igazgatóját, Gulácsy Lajost, a Kárpátaljai Református Egyházkerület nyugalmazott püspökét, Bendász Dánielt, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye Beregszászi Magyar Esperesi Kerületének esperesét, Kész Barnabást, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnökségének tagját.

A rendezvény ünnepélyes nyitányaként elhangzott Rákóczi imája a főiskola Ladányi Katalin vezette vokális együttesének előadásában, majd Gál Natália, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház művésze elszavalta Vári Fábián László Útban Törökország felé című versét. Ezt követően dr. Orosz Ildikó, a beregszászi főiskola elnöke Gyurin Miklós konzul és Jávor András megkoszorúzták Zrínyi Ilona és Rákóczi Ferenc mellszobrait a főiskola második emeleti körfolyosóján.

Dr. Soós Kálmán, a Rákóczi-főiskola rektora köszöntőjében kiemelte, hogy hányattatott sorsú régiónk számos esetben lehetett színtere a magyar történelem kiemelkedő eseményeinek. Így például idén a Rákóczi-szabadságharcra emlékezünk, amely itt, a Tiszaháton vette kezdetét, s Európa leghosszabb szabadságharca volt, amely az államiság védelmében bontakozott ki. Mint rámutatott, a szabadságharcot lezáró szatmári békekötést a történészek többsége a Habsburg-ház és a magyar rendek kompromisszumának tekintik, azonban ismerni kell II. Rákóczi Ferenc álláspontját is, aki azt mondta e békekötésről, hogy az "nem békesség, hanem fegyver általi meggyőzetés" volt. Soós Kálmán ezzel összefüggésben kifejtette: Rákóczi mindvégig elzárkózott az osztrák részről neki felajánlott kegyelemtől és méltóságoktól, kijelentve, hogy ő egyedül a magyar nemzet jövőjét tartja szem előtt. A szatmári béke után sem a behódolást választotta, hanem a bujdosást, amivel életben tartotta a magyar nemzet számára a szabadságharc eszméjét, s ezzel iránytűvé vált a számunkra. Mint fogalmazott, e konferenciának is egyfajta iránytűvé kell válnia a Rákóczi-szabadságharc mai megítélésének vonatkozásában, ezenkívül hirdetnünk kell azoknak a bátor embereknek az emlékét is, akik a szabadságharc éveiben ki mertek állni a szabadság eszméje mellett, akiknek áldozatvállalásából a magyar nemzet azóta is erőt meríthet.

A délelőtti plenáris ülésen a téma olyan jelentős szakértői kaptak szót, mint R. Várkonyi Ágnes akadémikus, az ELTE professzora, aki Rákóczi politikájáról és a szatmári béke előzményeiről értekezett, vagy dr. Kovács Ágnes a Debreceni Egyetemről, kinek témája a szabadságharc utolsó hónapjainak társadalmi-gazdasági helyzete volt. Dr. Mészáros Kálmán, a budapesti Hadtörténeti Intézet munkatársa az 1711-ben legtovább kitartó Munkács várának védőiről tartott előadást, s ugyancsak érdeklődéssel fogadta a közönség dr. Tamás Edit, a Magyar Nemzeti Múzeum sárospataki Rákóczi Múzeuma igazgatójának vagy dr. Kónya Péternek, az Eperjesi Egyetem BTK Történelmi Intézete tanszékvezetőjének szavait is.

A konferencia szünetében került sor a Rákóczi-szabadságharc lezárásának 300. évfordulója alkalmából rendezett, a korszakot bemutató kiállítás ünnepélyes megnyitójára a főiskola Törökugrató termében. Az eseményen a házigazdák és a konferencia résztvevői mellett jelen volt többek között Kovács Sándor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke, Szalipszki Endre, a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának konzulja, dr. Szálkai Tamás, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár levéltárosa, Kutasi Ilona, a Kárpátaljai Megyei Állami Levéltár igazgatóhelyettese, Kész Géza, a Kárpátaljai Református Egyházterület Levéltárának és Múzeumának igazgatója, dr. Szamborovszkyné Nagy Ibolya, a Rákóczi-főiskola Apáczai Csere János Könyvtárának igazgatója, valamint dr. Csatáry György, a főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének vezetője.

A széles körű összefogás eredményeként megvalósult kiállítás egyebek mellett bemutatja – a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár anyagai alapján – az Erdélyi Fejedelemség idején adományozott nemesi címeresleveleket, pontosabban azok színes másolatait. A tárlat értékes részét képezik azoknak a dokumentumoknak a másolatai, amelyek a Kárpátaljai Megyei Állami Levéltárnak és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárnak a Rákóczi-szabadságharc korszakához kapcsolódó iratanyagát hivatottak illusztrálni, valamint a KRE Múzeumának és Levéltárának anyagából válogatott XVIII. századi úrasztali edények. Ugyancsak érdeklődésre tarthat számot a téma iránt érdeklődők körében, hogy a kiállításon a szabadságharc korszakát ismertető és feldolgozó könyveket és kiadványokat is bemutatnak a beregszászi főiskola könyvtárának és dr. Csatáry Györgynek a gyűjteményéből, melyek közül jó néhány ma már ritkaságnak számít.

Megnyitva a kiállítást Kovács Sándor hangsúlyozta: a közigazgatási határok érzelmeknek, kulturális értékeknek és együttműködéseknek nem szabhatnak határt. Számos olyan határon átívelő szakmai együttműködés, projekt valósul meg napjainkban, melyek fontosak, mert nagyban segítik nemzeti kultúránk továbbélését a globalizáció időszakában – fogalmazott a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke.

Az eseményt Nagy Csaba tárogatóművész játéka tagolta és foglalta keretbe, aki Rákóczi-korabeli dallamokat adott elő.

A délutáni plenáris ülésen az anyaországi vendégek előadásai mellett több kárpátaljai kutatót is hallhatott a közönség. Így például dr. Csatáry György, a korszak jeles kárpátaljai szakértője a salánki országgyűlésről tartott előadást, dr. Bocskor Andrea arról beszélt, miként mutatja be a kárpátaljai ukrán történetírás Rákóczit és korát, míg Vári Fábián László költő és néprajzkutató a kárpátaljai Rákóczi-kultuszról értekezett, Barát Julianna Bercsényi és Károlyi kapcsolatáról, Fakász Mihály helytörténész a Munkácsi várról tartott előadást.

Másnap, pénteken a konferencia résztvevői megkoszorúzták a beregszászi Bethlen-kastély falán található Rákóczi-emléktáblát, majd sorra felkeresték Munkács, Mezővári, Tiszaújlak és Salánk Rákóczi-emlékhelyeit is.

szcs