350 éve volt Visken országgyűlés

2007. december 21., 09:00 , 362. szám

Vasárnap az istentiszteletet követően emlékoszlopot avattak a viski református erődtemplom falánál egykori koronavárosunk lakói. A fából kifaragott domborművet Balázs István viski fafaragóművész készítette, emléket állítván a 350 évvel ezelőtti viski országgyűlésnek, ahonnan elindult sikertelen lengyelországi hadjáratára II. Rákóczi György erdélyi fejedelem.

Az ünnepségen Jenei Károly református lelkész arról beszélt, hogy egykoron és ma is vannak olyan emberek, akik ahelyett, hogy tennének, amikor tenniük kell, inkább kivárnak, és más utakon akarják elérni céljukat, ami nem mindig ugyanaz, mint a közösség célja.

Czébely Lajos tanár úr, az egyházközség kántora ismertette az egykori eseményeket: "Január 10. táján Viskre érkezett a fejedelem, és a helyiek által ma is Hadimezőnek nevezett dűlőn 25 000 lovassal táborozott le, egész a Tiszáig. Ide hívta az erdélyi rendeket országgyűlésre, hogy azok megszavazzák a lengyelországi hadjáratát. Természetesen nem jött el mindenki, mert sokan felelőtlen vállalkozásnak tartották a hadjáratot. 1657. január 17-én volt az említett országgyűlés Visken, amelyet megelőzően a rendek istentiszteleten vettek részt itt a viski református templomban, a kor szokásainak megfelelően. Az országgyűlésen ott voltak az akkori szövetségesek képviselői, például Bogdan Hmelnyickij követe és a svéd követ, de sok magas rangú vendég mellett jelen volt Báthory Zsófia is a kis I. Rákóczi Ferenccel. A rendek megszavazták a hadjárat költségeit, és elindult a magyar sereg Kövesligeten át Lengyelország felé. A nagy ünneplés aztán keserves napokba fordult, amikor Krakkó és Varsó elfoglalása után a szövetségesek, átgondolva a helyzetet, cserbenhagyták őket. Ekkor Lubomirski marsall vezetésével a lengyel sereg felperzselte a mai Kárpátalja területét, legyilkolták a lakosság jelentős részét. II. Rákóczi György meglehetősen rossz alkura kényszerült, haza kellett vonulnia veretlen, de éhező seregével. A lengyelek viszont bosszúból a krími tatárok karjaiba vezették őket. A magyar sereg nagyobb része a Krímen kötött ki fogságban, bár a fejedelem megmenekült ettől, de az őt üldöző tatárok ugyancsak végigpusztították a vidéket, Visket felperzselték és a lakosság felét legyilkolták."

dózsa