Perényi Zsigmond (1783-1849)

Ung és Bereg 1849-es vértanúja

2006. szeptember 29., 10:00 , 298. szám

Az egész világ magyarsága megemlékezik október 6-án nemzetünk gyásznapjáról, az aradi vértanúk kivégzéséről. A 13 mártír mellett azonban a későbbiekben az 1848-49-es szabadságharc számos más vezéralakját is kivégezték. Köztük volt vidékünk nemes szülöttje, báró Perényi Zsigmond.

Báró Perényi Zsigmond Beregszász-Végardóban született 1783. november 18-án. Apja, Perényi István Ung vármegye főispánja, anyja Horváth Éva bárónő.

A Perényi család Magyarország legrégibb főúri nemzetségei közé tartozott. Bár a három részre szakadt ország viszonyai között vagyonuk jelentős részét elvesztették, a 18. században még jómódú középbirtokos családnak számítottak. Perényi Zsigmond Kassán végzett jogot, majd 1805-től Bereg vármegye főjegyzőjeként lépett a közéletbe. 1808-tól Ung vármegye országgyűlési követeként vett részt az országgyűléseken. 1825-től a főrendi ellenzék egyik vezéralakja lett. Születési jogon részt vett a reformországgyűlések felsőtáblájának munkájában. 1834-től a Hétszemélyes Tábla bírájává nevezték ki. Az Akadémia 1835-ben igazgatósági taggá választotta, ugyanebben az évben ellenzéki szerepe ellenére Ugocsa vármegye főispánja lett. Bíróként részt vett Kossuth és Wesselényi perének fellebbviteli tárgyalásán. Wesselényi esetében felmentésre, Kossuth esetében az ítélet enyhítésére szavazott. Az 1840-es évek országgyűlésein a mérsékelt főrendi ellenzék tagjának számított. 1847-ben ott volt az Ellenzéki Nyilatkozat kiadását előkészítő tanácskozásokon.

Az első felelős magyar kormány megalakulása előtt Batthyány Lajos felajánlotta számára a király személye körüli miniszterséget, de ő ezt nem vállalta. 1848 májusában miniszteri biztosként részt vett az uniót kimondó kolozsvári országgyűlésen. Visszatérése után V. Ferdinánd az országgyűlés felsőházának másodelnökévé nevezte ki. Megalakulásától kezdve részt vett az Országos Honvédelmi Bizottmány ülésein, majd október 3-án hivatalosan is tagja lett. Ettől kezdve ő képviselte a legfőbb végrehajtó hatalmat gyakorló bizottmányt - a tulajdonképpeni kormányt - a felsőházban. December végén ő javasolta, hogy ne csak a kormány, hanem a működését legitimáló országgyűlés is költözzön Debrecenbe. A felsőház elnöke, Mailáth György nem követte az országgyűlést az ideiglenes fővárosba, ezért az itt tartott felsőházi üléseket Perényi Zsigmond vezette. 1849. április 14-én, a trónfosztás kimondásakor a debreceni nagytemplomban a képviselőház elnökével, Almásy Pállal együtt elnökölt a tanácskozásokon. Ő volt a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója.

A világosi fegyverletétel után, augusztus 16-án a világosi Bohus-kastélyban Duschek Ferenc pénzügyminiszterrel együtt tartóztatták le a császári hatóságok. Tárgyalása alatt a Függetlenségi Nyilatkozattal való azonosulását és az egész szabadságharcban betöltött szerepét öntudatosan vállalta. Október 24-én Szacsvay Imre képviselőházi jegyzővel és Csernus Menyhért miniszteri tanácsossal együtt végezték ki a pesti Újépület mellett. A kivégzetteket a pesti közsírkertben temették el.

F. Zs.