Pannóval takarnák el a Beregszászi kultúrház homlokzatát
Ukrán szimbolika vagy a város története?
Babják Zoltán, Beregszász polgármestere szeptember 19-én egyeztető fórumot hívott össze a városházán, ahová a városi tanács frakcióvezetői mellett más, a városi tanácsban képviselettel nem rendelkező pártok és társadalmi szervezetek képviselői is meghívást kaptak. A fórumon az Antiterrorista Operációban (ATO) részt vevők anyagi támogatásának részleteiről, és a városi kultúrház homlokzatát beborító pannó motívumairól volt szó. Nagyobb vitát a második kérdés gerjesztett.
Mára ugyanis veszélyessé vált az 1972-ben városi kultúrházzá átalakított egykori beregszászi nagyzsinagóga épületének homlokzata, melyet ha olcsón tesznek átmenetileg újra biztonságossá, az elcsúfítja az egyébként sem környezetébe illő épület homlokzatát. Ezért döntött úgy a város vezetése, hogy hangsúlyozottan csak átmenetileg, de egy hatalmas képet ábrázoló ponyvával (pannóval) lefedik az épület homlokzatát.
A vitában négy javaslat is előtérbe került. A Szvoboda párt beregszászi szervezetének alelnöke kizárólag ukrán nemzeti szimbolikát szeretne látni az épületen. A polgármester elképzelése szerint a hangsúlyos ukrán zászló és címer mellett feltűnne a város címere, az itt élő magyarság nemzeti színei és az EU zászlaja is, valamint a város alapításának az éve és a városkép. Mikola Jakimec képviselő az egykori zsinagógáról készült fotót látná szívesen a pannón, amely megmutatná a turisták mellett a város fiatalabb lakóinak is, hogy milyen gyönyörű épület volt egykor a mostani betonmonstrummá csúfított kultúrház. Horkay Sámuel, a Beregszászi Városi Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője viszont azt javasolta, hogy a pannóra Veres Péter beregszászi festőművésznek az egykori Druzsba szálló épületében csak kevesek által látható, a város történetét hitelesen és művészi zsenialitással bemutató faliképe kerüljön, kibővítve az azóta bekövetkezett fontos történelmi események képrészleteivel. Természetesen figyelembe véve a szerzői jogokat.
A vitában markáns véleményt fogalmazott meg Fegyir Szavcsur, a Szvoboda Beregszászi Járási Szervezetének elnöke, aki vitatja, hogy 1063-ben alapították volna a várost, szerinte Villa Lamperti sem létezett soha, a városnak a hamis történetét Lehoczky Tivadar találta ki.
Végül a polgármesteri hivatal és Horkay Sámuel frakcióvezető javaslatainak kombinálása tűnt a legelfogadhatóbb variációnak a legtöbb jelenlévő számára. Mely szerint lesz az ukrán mellett magyar, európai uniós és beregszászi szimbolika is a pannón, plusz Veres Péter alkotása, a város története során használt településnevek mellett. Horkay Sámuel határozott kérése volt, hogy a végleges kép megalkotásával bízzanak meg egy ipar-, esetleg képzőművészt.
A későbbi fejleményekről igyekszünk tájékoztatatni olvasóinkat.
dózsa
