Megoldja-e a válságot Porosenko rendezési terve Kelet-Ukrajnában?

Heves politikai, társadalmi vitákat váltottak ki az ukrán elnök által a héten beterjesztett és a parlamentben el is fogadott törvényjavaslatok, amelyek egyike a Donyec-medence egyes területeinek nyújt úgynevezett különleges státust, a másik pedig az oroszbarát szeparatista fegyvereseket részesíti amnesztiában a konfliktus rendezése érdekében.

A radikális Jobboldali Szektor és az Avtomajdan nevű civil szervezet aktivistái – mintegy háromszázan – másnap az elnöki hivatal elé vonultak tiltakozni, azt követelve Petro Porosenko elnöktől, hogy ne írja alá az általa beterjesztett törvényeket.

Az ukrán szakértők véleménye is erősen megoszlik az előterjesztésekről. Mikola Szunhurovszkij, a neves kijevi szociológiai intézet, a Razumkov Központ katonai kutatásainak vezetője egyenesen kapitulációnak nevezte az indítványokat. Megjegyezte, hogy a Krím félszigetet legalább jobb feltételekkel „adta fel” Kijev, mint a Donyec-medencében lévő területet, amelyet ezután a központi költségvetésből még finanszíroznia is kell.

A parlament által kedden elfogadott törvény három évre biztosít különleges státust, vagyis a központi vezetéstől független önkormányzást és ehhez kapcsolódóan különleges jogokat Donyeck és Luhanszk megye azon régiójának, amelyre jelenleg kiterjed a Kijev által az oroszbarát szakadár fegyveresek ellen indított „terrorellenes hadművelet”. A jogszabály kimondja továbbá, hogy a Donyec-medence gazdasági és szociális fejlesztését az éves ukrán állami költségvetésből támogatják.

A katonai szakértő rámutatott arra, hogy azokon a kelet-ukrajnai területeken, amelyek nincsenek Kijev ellenőrzése alatt, nem működhetnek a központilag hozott jogszabályok. Szerinte új, törvényesen működő rendőrséget sem lehet felállítani. „A szakadárok már létrehozták saját rendőri egységeiket, s ezek nem fognak újraszerveződni, csak új nevet kapnak. Akiket eddig terroristáknak neveztek, majd legálissá tett rendőrökké válnak” – mondta.

Szunhurovszkij felhívta a figyelmet arra, hogy a hivatalos adatok szerint mintegy 400 ukrán katona van jelenleg a szeparatisták fogságában.

„Velük mi lesz, sorsukra hagyjuk őket?” – tette fel a kérdést a szakértő.

Felvetette továbbá azt a kérdést, hogyan magyarázzák el az elesett katonák hozzátartozóinak, hogy a kijevi vezetés most beleegyezik abba, amit a szeparatisták a konfliktus kezdetekor követeltek.

Volodimir Feszenko, a Penta politikai kutatóközpont vezetője szerint az elfogadott törvények nélkül két lehetséges forgatókönyv várt volna Ukrajnára: vagy hosszú időre állandósul a fegyveres konfliktus az ország keleti részén, vagy háború tör ki Oroszországgal, ami azzal a kockázattal jár, hogy az egész Donyec-medencét elveszíti Ukrajna. A rendezés sikerének esélyét ezekkel a törvényekkel ugyanakkor ő is csupán 15-20 százalékosra tette. „Kicsi az esély, de legalább van” – jegyezte meg, hangsúlyozva, hogy ennek köszönhetően legalább a Donyec-medence kétharmadát meg lehet menteni, és megfékezni az orosz agressziót Ukrajnával szemben. Szerinte e törvények életbe lépése nélkül még több áldozata lesz a kelet-ukrajnai konfliktusnak.

A politológus rámutatott arra, hogy a kérdés egyben az október 26-i parlamenti választás kampánytémájává vált. Szerinte azok a politikai erők, amelyek ellenzik ezeket a törvényeket, a választók hazafiasságára építenek, és érzelmileg igyekeznek befolyásolni az embereket saját politikai céljaik elérése érdekében.

A parlamenti szavazáskor a nacionalista Szabadság párt elutasította az előterjesztéseket, valamint ellene szavazott a Haza párt frakciójának az a része, amely nem támogatja a pártból kivált Arszenyij Jacenyuk miniszterelnököt.

Mikola Kozjubra, a Kijev-Mohila Akadémia általános elméleti és államjogi tanszékének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a különleges státusról szóló törvény több ponton is ütközik az ukrán alkotmánnyal. Maga a különleges státus, mint egy területi egység jogállása, nincs az alkotmányban.

„Van az alaptörvényben szó a helyi önkormányzásról, a decentralizációról, de olyan fogalom, mint különleges státus, nincs” – fejtette ki. Szerinte az alkotmánnyal ellentétes az is, hogy a törvény egyenjogúságot biztosít a különleges jogállású településeken az orosznak minden más nyelvvel, viszont kikerüli az államnyelv meghatározását.

(MTI/hirado.hu/Kárpátalja)