A nemzetpolitikáról Tusványoson

2014. július 31., 09:10

Az elmúlt négyéves kormányzati ciklusban megkezdett nemzetpolitikai építkezés folytatását kérték a budapesti kormánytól a külhoni magyar vezetők a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor múlt pénteki, A rész és az egész címmel rendezett nyilvános kerekasztal-beszélgetésén.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a fórumon elmondta: a magyar állam nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget is visel a határon túli magyarságért. Kitért arra, hogy a külhoni közösségek közül most a kárpátaljai magyarság van a legveszélyeztetettebb helyzetben.

„A kárpátaljai magyarság érezze azt, bármi történik, mindig számíthat a magyar államra. A magyar állam és az egyetemes magyarság a kárpátaljai magyarság mögött van” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes a Tusványosként emlegetett nyári szabadegyetemen.

Magyarországon olyan társadalmi konszenzus alakult ki a legfontosabb nemzetpolitikai kérdésekben, amely öt évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt – hangsúlyozta Semjén Zsolt. „Teljes társadalmi konszenzus van a tekintetben, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság, jár a szavazati jog, és megilleti őt az autonómia. A tömbmagyarságnak a területi, a szórványmagyarságnak a kulturális autonómia” – fejtette ki a miniszterelnök-helyettes.

Hozzátette: nyilván nem Budapestről kell megmondani, hogy milyen autonómiák legyenek. A magyar állam azt az autonómiakoncepciót támogatja, amelyet az adott nemzetrész kidolgoz – szögezte le.

Az autonómia tekintetében kifejtette: Magyarország soha nem követelt olyasmit, amire ne lenne precedens az Európai Unióban.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke rámutatott, a nehéz helyzetbe került közösség számára fontos segítség a magyarság szolidaritása, a magyar kormány támogatása. Mint mondta, a politikai küzdelem előtt új perspektívát nyitott az, hogy – bár Ukrajna nem uniós tagállam – a Fidesz–KDNP-nek köszönhetően a kárpátaljai magyarságnak most már az Európai Parlamentben is van képviselője.

AKMKSZ elnöke az ukrajnai válság háborús helyzetében a kárpátaljaiak biztonságát nevezte meg a legfontosabb kérdésként. Beszámolt a kárpátaljai régióban feltűnt közel nyolcszáz menekültről, akik sokszor képtelenek a beilleszkedésre és félelmet keltenek a helyi lakosságban. A tömeges menekültáradat ellen tiltakozni kell – hangsúlyozta. Veszélyes jelenségként említette a magánkézben lévő fegyvereket. Elmondta, hogy kezdeményezték a március óta fronton lévő, főként hivatásos katonaként működő kárpátaljaiak hazahozását. Kérelmezték, hogy felszerelést nélkülöző, felkészületlen civileket ne sorozzanak be. Minden háború békével végződik, de az orosz–ukrán nemzeti ellentéten alapuló konfliktus miatt nem megengedhető, hogy feláldozzák az ukrajnai kisebbségek nemzetiségi jogait – fogalmazott a KMKSZ elnöke. A koalíció felbomlása után a társadalmi törekvések teljesítésére képtelen kormány lemondott, így valószínűleg új parlamenti választások elé néznek, ami újabb kihívást jelent majd a kárpátaljai magyaroknak – jelezte Brenzovics László.

Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke arról számolt be, hogy megszűnt a parlamenti képviselet nélkül maradt MKP körüli elbizonytalanodás, és részint a Fidesz–KDNP-kormány stabil támogatásának is köszönhetően az MKP mind a megyei, mind az elnökválasztáson jól szerepelt.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke azt mondta, hogy a demokráciaközpontok 32 irodás hálózata az erdélyi igénylők mintegy kétharmadának segített a magyar állampolgársági kérelem beterjesztésében, és kész folytatni a munkát, hogy a mostani parlamenti ciklus végéig a honosítottak száma elérhesse az egymilliót. Hozzátette: az országgyűlési választások alkalmával az erdélyi magyar állampolgárok mintegy kétharmada regisztrált, és büszkék arra, hogy hozzájárultak a Fidesz–KDNP kétharmados győzelméhez.

(MTI/hirado.hu/tusvanyos.ro/szcs)