Pál István „Szalonna”: felébresztjük a kárpátaljai táncházmozgalmat

Kárpátalján tartottak népzenei-néptáncos mesterkurzust helyi pedagógusoknak magyar szakemberek. Egyikük, Pál István „Szalonna” népzenész az MTI-nek arról beszélt, hogyan próbálják meg életre kelteni a táncházmozgalmat és a magyar népzenét az Erdős-Kárpátok tövében.

„Idén 19. alkalommal rendeztük meg Kárpátalján a néptánc- népzene- és kézműves táborunkat. Ennek mostani újdonsága az a mintegy 120 helyi pedagógus részére tartott mesterkurzus volt, amellyel egy féléves továbbképzés ért véget. A Zeneakadémia tanáraival és a Magyar Állami Népi Együttes (MÁNE) művészeivel az elmúlt szemeszterben havonta jártunk ide tanítani, hogy segítsünk annak a tanárgárdának a kiképzésében, amely új életet vihet az itteni magyar népzenébe és táncházmozgalomba” – mesélte a kárpátaljai Visken született hegedűs, a MÁNE zenekarának vezetője.

„A Mojszejev-stílus és hasonlók nagyban rányomták bélyegüket a kárpátaljai táncéletre, ezért most igyekszünk kicsit a város felől a falu felé fordítani az emberek figyelmét, hogy azokat a táncokat, zenéket és énekeket tanulják, amelyek a falusi emberek lábán és ajkán megmaradtak” – magyarázta Pál István a Pro Cultura Subcarpathica nevű civil szervezet és a Hagyományok Háza támogatásával a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán zajlott képzésről.

Mint mondta, szeptemberben, majd karácsony után újabb szemeszterek indulnak, a kezdeményezés kiteljesedése pedig az lenne, ha a beregszászi főiskolán elindulhatna a magyar népzene, néptánc és kézművesség felsőfokú oktatása.

Az itteni népzene újjáélesztésében kulcsszerepet játszhat a táncházmozgalom feltámasztása is. „Minden energiámmal azon vagyok, hogy ez a Magyarországon, Erdélyben és a Felvidéken hihetetlen erejű mozgalom Kárpátalján is hasonlóképpen virágozzon” – mondta.

A népzenész arról is beszélt, hogy a zenei-kulturális programok mennyire fontosak Kárpátalja sok nemzetiségének – a máramarosi románoknak, a ruszinoknak, az Ungvár melletti szlovákoknak, a magyaroknak, az ukránoknak – békés együttélésében.

A béke kérdése különösen aktuális most, a forrongó Ukrajnában. „A háború miatt sokan megijednek, ha ma Ukrajnáról esik szó és ez természetesen jogos is, hiszen Donyeck környékén a tábor ideje alatt is sokan haltak meg és sok kárpátaljai fiatalt is visznek a tűzvonalba. De mi igyekszünk az emberek fejében rendbe tenni azt, hogy nem Kárpátalján folynak a harcok, hanem sokkal távolabb. Ezzel együtt nem hunyjuk le a szemünket: igyekszünk odafigyelni arra, hogy a tábor ne csak kulturális, hanem jótékonysági rendezvény is legyen, és gyűjtést szervezünk a háború károsultjai számára” – fejtette ki Pál István.

Úgy vélte, a tábor és a most hozzá csatlakozott képzések fontos szerepet tölthetnek be abban is, hogy ráirányítsák a magyarság figyelmét a „mindig kicsit félhomályban lévő” Kárpátaljára. Elárulta azt is, hogy jövőre, a jubileumi 20. táborra nagyszabású programokkal készülnek.

Szintén Kárpátalja gazdag népi kultúráját hivatott bemutatni a Magyar Állami Népi Együttes november 8-án a Nemzeti Színházban műsorra tűzött bemutatója Megidézett Kárpátalja – Hágókon innen és túl címmel. „A darabra készülve nemrég gyűjtőúton voltunk Kárpátalján Kelemen Lászlóval, a Hagyományok Háza főigazgatójával, Mihályi Gáborral, a MÁNE művészeti vezetőjével, az előadás rendezőjével és más alkotókkal. Végigjártunk számos helyszínt, táncos, énekes, zenés gyűjtéseket végeztünk. Az előadáshoz az MTA is rendelkezésünkre bocsátja többek között Bartók régi gyűjtéseit, felvételeit, így összességében egy nagyon színes műsor kerekedhet ki” – mesélte Pál István „Szalonna”.

(MTI/Kárpátalja)