Ahol a Rongyos Gárda harcolt a csehszlovák csapatokkal

2010. február 26., 09:00 , 476. szám

Munkácstól délre, a Latorca-parti várost és környékét pompás keretbe foglaló kárpáti hegyek előterében, szelíd, dimbes-dombos vidéken terül el Fornos község, 1470 ember otthona. A középkori okmányok tanúsága szerint a település már 1335-ben is létezett. Egy Fornos nevű földesúr birtokolta a falut, s róla nevezték el a helységet. A település korábban a mai helyétől délebbre feküdt, ám az 1400-as években elnyelte a Szernye-mocsár, ezért lakói magasabban fekvő területre költöztek, s újból megalapították községüket. A legenda szerint azonban szántáskor időnként beleakad az eke a régi falu, az ún. Ófornos templomtornyának a keresztjébe.

A községnek a XIV. században már saját papja volt, s a falut ekkor a Fornosi (más forrás szerint: Farnos) család birtokolta. Az 1500-as években Fornost is elérte a reformáció, ám az itt megalakuló protestáns gyülekezet 1645-ig a derceni eklézsia leányegyháza volt. Temploma ekkor még fából épült, mely az 1746-os tűzvészben elhamvadt, ám megint csak fából építették újjá. Egy villámcsapás aztán később leégette a tornyot, ezért elhatározták, hogy kőtemplomot emelnek, melynek építése 1895-ben kezdődött meg, s 1905-re ért véget.

A XX. században azután ez a csendes kis falu is bekerült a történelembe. 1938-ban Vitéz Leveldi Kozma Miklós kezdeményezésére megalakult a Rongyos Gárda, melynek harcosait 1938 őszén abból a célból dobták át az akkor csehszlovák uralom alatt álló Kárpátaljára, hogy diverzáns akciókat hajtsanak végre. A szabadcsapatosok október 7-ét követően, a Tarpai-hegynél szivárogtak át az ellenséges területre, majd elindultak Kárpátalja belseje felé. Sokuk a Dercen és Fornos közötti erdőben harci érintkezésbe került a mozgósított csehszlovák csapatokkal, melynek során a 2. századból mintegy húsz harcos elesett, húsz-huszonöt fő hadifogságba került, a többiek pedig elmenekültek a magyar, illetve a lengyel határ felé.

Visszatérve Fornoshoz... A helybeli temetőben található hat elesett szabadcsapatos közös, márvány síremléke, melyet ma is felkeresnek a leszármazottak, illetve a különböző társadalmi szervezetek képviselői, hogy megemlékezzenek a hősi halottakról. A KMKSZ helyi alapszervezete tavaly rendezte a sír környékét.

– Az alapszervezetünk jelenleg 171 tagot számlál – tájékoztat Horvát Bertalan jelenlegi elnök (1996-97 között Barta József, 1997-2008 között Demes László volt az elnök) – Rendszeresen megtartjuk nemzeti ünnepeinket, részt vettünk a kárpótlás lebonyolításában, napjainkban pedig elsősorban a schengeni vízumhoz szükséges támogató nyilatkozatok kiállításával foglalkozunk. Sajnos, nincs olyan épület, melyben teleházat lehetne kialakítani, így ennek létrehozása mindeddig csak terv maradt. A KMKSZ és a helybeli polgármesteri hivatal közös szervezésében viszont mintegy tíz évvel ezelőtt sikerült megjavítanunk a Munkácsra vezető, hét kilométer hosszú útvonal 1,7 km-es szakaszát, melyet tönkrevágtak a közeli lőtérre vonuló harckocsik lánctalpai.

– Egyébként a lakosság megélhetésére is kihat a város közelsége, a gazdák a munkácsi piacon értékesítik a termékeiket – magyarázza beszélgetőtársam. – A kolhoz földjeinek a szétosztása során egy-két hektáros parcellákat vehettek birtokba az emberek, melyeken szemeseket termesztenek. Jelenleg 286 tehén van a faluban; a tejet Munkácsra hordják a gazdák, akárcsak a fóliaházakban megtermesztett zöldséget. Emellett a kárpáti hágókon túlról is érkeznek viszonteladók, akiknek szintén adnak el zöldségféléket.

– Ami a településfejlesztést illeti, 2006-ban sikerült bevezetnünk a földgázt a faluba – magyarázza Himinec György polgármester. – Az elmúlt esztendőben újakra cseréltük a felcserközpont nyílászáróit, belső javításokat hajtottunk végre az épületben. 2008-ban bevezettük a vizet az óvodába, tavaly pedig elvégeztük az épület belső tatarozását, s ablakokat is cseréltünk. 2006-ban felújítottuk a községháza belsejét. A művelődési házat a múlt nyáron kívül-belül felújítottuk, átfestettük a nagyon régi, lassan 300 éves épületet.

A közvilágítással nincs gondunk, mind a négy transzformátorunkba megvettük a villanyórákat, és beszereltük az automatikát, mely magától be- és kikapcsolja a világítótesteket. Emellett a falu környezetét is rendeztük, kivágtuk a bokrokat a Dercenbe vezető út mentén és a szemétszállítás is megoldott.

Ezenkívül nemsokára testvérközségi szerződést kötünk a magyarországi, Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Baktakék helységgel. Tavaly, december 30-án már kaptunk is tőlük ajándékokat az óvodásaink számára.

– Az általános iskolánkban jelenleg 178 gyermek tanul – mutatja be az oktatási intézményt Darcsi Zoltán iskolaigazgató. – Van három berendezett szaktantermünk: magyar nyelv és irodalom, ukrán nyelv és irodalom, illetve informatikai kabinet, melynek 17 számítógépe közül 15-öt kaptunk a Munkácsi Járási Oktatási Osztálytól, kettőt pedig a KMPSZ-től. Részben a Pedagógusszövetség, részben pályázatok útján térképeket, mikroszkópot, hi-fi tornyot szereztünk be, a Magyar Oktatási Minisztérium pedig ez év januárjában csaknem száz szépirodalmi kötetet ajándékozott az intézménynek. Ugyanakkor a végzős osztályunk hiányosan van ellátva a szükséges tankönyvekkel, máig sem kaptuk meg az új mértan, biológia és földrajz tankönyveket.

Két drámai szakkör, tánccsoport, énekkar, rajz, informatikai és ukrán nyelv szakkör működik az iskolában, és a a népi hagyományokat is ápoljuk az iskola falai között.

2009-ben kívül-belül felújítottuk az iskolát, kicseréltük az ajtókat és az ablakokat. A 2006-os földrengés egyébként súlyosan megrongálta az iskolánk egyik szárnyát, mely balesetveszélyessé vált, így most használhatatlan, de már folyamatban van az új iskolaépület tervdokumentációjának az elkészítése.

– A református gyülekezet 1350 tagot számlál – magyarázza Gergely Szabolcs lelkipásztor. – A ’90-es évek derekán visszakaptuk a volt egyházi tanítói lakás több mint 200 éves épületét, melyben gyülekezeti házat rendeztünk be. Előtte, persze, fel kellett újítanunk, át kellett fednünk az építményt. S azóta bevezettük a gázt, s így már konvektorokkal fűtünk. A gyülekezet önerőből végezte el a munkálatokat. Az új parókiát is – kisebb mértékű külföldi támogatás mellett – nagyrészt közmunkában, kalákában építették fel. 2005 és 2007 között azután kívül-belül felújítottuk a templomot.

A fizikai mellett természetesen lelki építkezés is folyik a gyülekezetben. A négy vallástanár jelenleg 187 tanulót oktat a hittanórákon, emellett hét örömhír-klub működik a gyermekek számára, a vasárnapi iskola összejöveteleit pedig mintegy ötven gyermek látogatja. Van közös gyülekezeti, hét házi Biblia-óra, s azonkívül külön a presbiterek számára is. Emellett évente szervezünk evangelizációs hetet, januárban pedig Biblia-tanulmányozó hetet, melynek foglalkozásait az idén is megtartottuk.

Lajos Mihály